Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-245

104 2á5. országos ülés 1898. február 19-én, SBombaton. vei lehet itt valamit keresztül vinni. És épen ilyen nemzetnél, mint mi, a kik rokontalanok vagyunk és nem is vagyunk oly sokan, nem a széthúzásra, hanem az összetartásra kell törekedni, (Igaz! Úgy van ! johbféíöl.) Vigyázzon a képviselő úr, hogy agitatórius munkájában szét ne bontsa az erőket; (Helyeslés jobbfelöl.) vigyázzon, hogy az érdemesek félre ne álljanak és el ne keseredjenek, (Helyeslés jóbbfelöl.) hanem össze kell hozni minden jóravaló erőt; tollát és szavát tehát ez Összetartás érdekében érvényesítse. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Vigyázzon arra is, hogy ez agitatórius munkájában az igazi érdemek ne kicsinyeitessenek. Nem szabad például azt állítani, hogy a mesteriskolára adott pénz kidobott pénz, hogy az erre hozott áldozatoknak semmi haszna. Benczúr érdemei oly nagyok és Benczúr maga oly kiváló tehetség, hogy ezt a férfiút elkeserítetni én, míg ezen a helyen állok, nem engedhetem. (Általános helyeslés.) A Benczúr-iskola felett nem lehet csak úgy egyszerűen napirendre térni.

1 Ott van,* hogy az újabbakat ne említsem, Komlóssy, Tornay, Balló, Kimnach, Margittay, Ujváry Ignáez, ezek mind kiváló festők; Komlóssy Bécsnek ünnepelt portrétistája; Tornay, mint orientalista, csaknem az angolokkal áll egy színvonalon, Kimnach katonai dolgokban kiváló speczialista, Margittay társadalmi thémákban, Ujváry pedig szintén oly kiváló festőművész, a ki bármely nemzet művészetében számot tenne. (Élénk tetszés jóbbfelöl.) Benczúr és iskolája tehát nagy eredményeket létesített, a melyekért csak hálásak lehetünk ; és ne feledjük azt se, hogy ők a kezdet nehézségeivel küzdöttek, a kik iránt már ezért is elismerőknek kell lennünk. Mondhatom, ez irányban igen rossz szolgálatot tenne a t. képviselő úr, ha agitatórius munkájával ép ezeket az úttörőket, kiknek bervadhatlan érdemeik vannak, mint Benczúrt, elkedvetlenítené és elkeserítené. (Helyeslés jóbbfelöl.) Másik megjegyzésem, hogy a t. képviselő úr beszéde rám azt a benyomást tette, hogy kulturális és művészeti felfogása kissé egyoldalú. Tartok tőle, hogy ő, mint minden agitátor, abba a hibába esik, vagy már esett, hogy vagy bálványoz, vagy a porba ránt. És ez nem a helyes út, mikor valaki arra vállalkozik, hogy Magyarországon a művészi életet föllendítse. Itt inkább bizonyos szelídebb, szeretetteljesebb és összehozó irányú működésre van szükség. (Helyeslés.) Hogy egyoldalú a t. képviselő úr, ennek bizonyítására elég felhozni, hogy annak beigazolására, hogy egész művészi oktatásunkat német járszalagon rendeztük be és így nézete szerint hibás úton indultunk, a német tudósokat valóban úgy tünteti fel, mintha azok valami haszontalan, a tudományos életben kérődző és jelentőségnélküli kulturális tényezőt képviselnének. íme az agitátor, hogy megkedveltesse a franezia szellemet, porba akarja rántani a német kultúrát. A t. képviselő úr most Parisban járt; miért nem kérdezte meg a francziákat és akkor látta volna, hogyan tanítják ott most a német nyelvet, hogyan alakították át a franezia egyetemi rendszert a német után ? Point Carré törvényét nem ismeri a képviselő úr? A teve leírásáról szóló anekdota, megvallom, igen érdekes volt, azon én is mulattam, a ház is mulatott. Vannak más adomák is, a melyek a német doktrinär túlzásokat illusztrálják. Ezeken maguk mulatnak a németek legjobban. De azért, t. ház, ebből azután a német kultúra tipusát úgy oda állítani, mint a hogy a t. képviselő úr tette és a német egyetemek előadási rendszerét úgy írni le, mint a hogy ő leírta, teljesen igazságtalan, mert hiszen azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a német tudományosság a művelt világon elsőrendű vezető kuJturtényező ma is, az angolok és a francziák mellett, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) sőt bizonyos irányban az angol és franezia sem éri utói, noha bizonyos irányban ismét ezek szárnyalják túl a németet. Sovinizmusról is méltóztatott beszélni. Hát én szeretem, sőt kötelességem az erős nemzeti érzést táplálni; de az Isten mentsen meg attól a sovinizmustól, a mely esetleg az önteltség és tudatlanság gőgjébe fullasztaná be az országot és annak fiatalságát. (Helyeslés jóbbfelöl.) Ez a kinai fal politikája volna. (Tetszés.) Mi a németektől nagyon sokat tanulhatunk, tanultunk is és fogunk is tanulni, de tanulhatunk az angoloktól és franeziáktól is . . . Thaly Kálmán Í Az olaszoktól is! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter:. . . Az olaszoktól is. Hanem ezeket a tanulságokat igenis olvaszszuk be saját nemzeti egyéniségünkbe. (Mozgás a baloldalon.) Hígyj

e e

^ a t. képviselő úr, hiszen maga is nagyon sokat olvasott és sokat is tud, hogy nagy kultúrák csak idegen kultúrák keverékéből származhatnak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az a görög és római kultúra is idegen kultúrák felszívódásából származott. A nemzeti egyéniséget fenn lehet azért tartani, ha az internaczionális érintkezésre nagy súlyt is helyezünk. És épen ennek a nemzetnek, a mely önnállóságára oly féltékeny, a külföldi kultúrák területétől nem szabad megijedni. Magába kell olvasztani és nemzeti sajátságának megfelelőleg átalakítani a vezető népek kultúrai eredményét. (Élénk tetszés és helyeslés a jobbóldalon.) Hát hogy milyen egyoldalú a t. képviselő úr felfogása, akkor is kitűnik, midőn helyesli azt a tervemet, hogy a nagy művészi közpon-