Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-224

B6 224. országos ülés 1898. január 25-én, kedden. kény javulását egyhamar reméllietnők. (ügy van! a szélső baloldalon.) Tehát nagy szükségünk van a bevételek előirányzatában ily tartalékra, mert annak az államháztartást kitenni nem lehet, hogy akár a sanyarú helyzet folytán okvet lenül előálló adóelengedések, akár a forgalom vagy fogyasztás csökkentése következtében, a melyre a gazdasági helyze'nek okvetlenül szintén hatása lesz, számításunkat egyszerűen halomra döntsék az eredmények és váratlanul egy hiány előtt álljunk. (Helyeslés jobbfelöl.) E tekintetben mindent a legpesszimiaztikusabb szempontból kell megítélni,-s akkor fogunk igazán az ország érdekében s annak hitele javára eljárm. (Úgy van! Úgy van ! jobbfelöl.) Nem akarnék sötéten festeni, t. ház, de a valótól nem akarok eltérni. És minthogy többnyire bátorságot szoktam venni magamnak arra. hogy összehasonlításokat tegyek az egyes évekkel, hogy megvilágosítsam államháztartásunknak nemcsak kereteit, de tartalmát és jellegét is, engedje meg a t. ház, hogy némileg egy szubjektív okból kiindulva, a melynek azonban semmi fontossága nincs, (Halljuk! Halljuk!) visszatérjek húsz évre, s a húsz év előtti költségvetést, a melyet volt szerencsém a ház előtt képviselni, (Élénk éljenzés jobbfelöl.) némely főbb pontjaiban összehasonlítsam ezen költségvetéssel. (Mozgás a szélső baloldalon.) Az 1879 iki előirányzatot némely számokban kívánom az 1898-ikihoz hasonlítani, hogy feltüntessem, milyen a fejlődésünk nemcsak az összegben, — mert ez erőltetett dolog is lehet, — de milyen az arányokban és eredményekben, (Halljuk.) mert ez a fejlődésnek legbiztosabb jellemzője. (Halljuk/) Rendes kiadásaink az 1879-iki költségvetési előirányzatban 238 millió, néhány százezer forintot tettek ki; most 440 milliót tehát 210 millió forinttal szaporodtak. A beruházások voltak 1879-ben 6,834.000 frt, most ez 35 millió frt. A földraívelési tárezarendelkezésére állott 1879-ben 9,750.000 f<t, most 23 millió, tehát az emelkedés 13

x

/3 millió. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelkezésére állott 1879-ben 4,417.000 frt, most 15,869.000 forint, tehát az emelkedés IP/a millió. Madarász József: Kevés! Hegedüs Sándor előadó: Forgalmi és kereskedelmi czélokra volt akkor 65.000, most 1,200.000 forint. Horánszky Nándor: Nagyon kevés! Fél milliárd mellett! Hegedüs Sándor előadó: Igaz, nem lehet tagadni, nagyon kevés; mégis azzal vádolnak, hogy merkantilisták vagyunk. Fájdalom, nem lehet tagadni, azok a terhek, a melyek most már nem járnak haszonnal, és a melyek már nem hatnak termékenyítőleg, szintén emelkedtek. Az államadósság akkor 100,750.000 iorirjt volt, ma 143 millió

4 a különbség tehát 42Í/2 millió. A közösügyi kiadások akkor voltak 43,750.000 frt; a quóta szerint most csak 34 millió ugyan, azonban ennek a magyarázata az, hogy a vámjövedelmekből 1879-ben —ezek szintén terhünket képezik, tehát számítanunk kell — fedezetűi csak 2

1

/

2 milliót lehetett használni a rossz rendszer következtében, most pedig 53 milliót. Ha ebből a mi proporcziónkat kiszámítjuk, úgy tűnik fel, hogy a közösügyi kiadások emelkedtek a mi terhünkre hat millióval. A dolog úgy áll, hogy a közoktatásügyi, a földmívelésügyi, tehát a termékenyítő tárczánál az emelkedés kétakkora, a beruházásoknál ötakkora, mint a közösügyi kiadások emelkedése. Ez is jelentékeny dolog, mindenesetre határozottan jellemzi az arányok kedvezőbb alakulását és az államháztartás tevékenységének hasznosabb irányát. (Helyeslés jobbfelöl,) Érdekes, hogy a jövedelmek tekintetében az egyenes adóknál van 17 millió forint emelkedés, de a fogyasztási adóknál 57 millió, és az államvasutak tiszta jövedelme, mely felhasználtatik a költségvetés fedezetére, 35 millióval emelkedett 1879-czel szemben. Ezek a fedezetet oly mértékben és annyival szélesebb alapokra fektetik, és az arányokat az egyenes adókkal szemben, annyira javítják, hogy azt hiszem, minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a fejlődés ezen a téren egészen egészséges, az alapok sokkal szélesebbek és az arányok sokkal kedvezőbbek. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Horánszky Nándor: A krach felé! Hegedüs Sándor előadó: És akkor végződött a költségvetés 38 millió frt defiezittel, most pedig végződik 53,000 frt fölösleggel. De ebben a fejlődésben nemcsak kedvező, nemcsak jobb arányok vannak, hanem vannak veszélyek, vannak koczkázatok is, épen afíért, mert államháztartásunk most már nem csak a kényszer alatt álló egyenes adókból meríti jövedelmeit, sőt épen nem azokból, mert azok csak 20°/o-át képezik — kerekszámmal beszélve — a fedezetnek, hanem meríti a fogyasztásból, a forgalomból és az iparüzemekbol, a melyek — igen természetes dolog — sokkal érzékenyebbek az idő behatásai iránt s a gazdasági helyzetet sokkal inkább visszatükrözik. Ez pediglen nem áll emberi hatalom alatt. Mig az adókat, ha rossz viszonyok között is, kényszerrel be lehet hajtani, a fogyasztást, a forgalmat, az üzemeket, a kereskedést erőltetni, kényszeríteni nem lehet. Ez is egyik ok arra, hogy ha bőségesebbek lettek is a források, a melyek nem a kényszer alatti tényezőkből keletkeznek államháztartásunkban, ez egyúttal óvatosságra is int; mert épen ezek direkte nem állván liatal-