Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-222

222. országos ülés 1898. január 21-én, pénteken. L1 Gyula, Sándor József, Szinyey-Merse Pál, Tuba János 181, gróf Csáky Albin, Mezei Mór 180 és Mócsy Antal 178 szavazatot. Az összeférhetlenségi bizottságban hiányzó egy tagra beadatott összesen 195 szavazat, mindannyi Dózsa Endrére. Elnök: A felolvasott jelentésben felsorolt képviselő urak az illető bizottság tagjaivá meg­választattak. Következik a bemutatása Sipeky Sándor kép viselő levelének, melyben Trencsén vármegye várnai választókerületének képviseletéről lemond. Tudomásul szolgál s a ház felhatalmazza az elnököt, hogy az új képviselőválasztás iránt intézkedjék. Az osztályok megalakulásáról teszek je­lentést. Az osztályok mind megalakultak. Az I. osz­tály elnökéül választatott Falk Miksa; jegyzőül Gajáry Géza; II. osztály: elnök Janicsáry Sán­dor, jegyző Béldi László; III. osztály: elnök Vargics Imre, jegyző Janits Imre; IV. osztály: elnök Apáthy Péter, jegyző Szőts Pál; V. osz­tály : elnök gróf Csáky Albin, jegyző Ágoston Tózsef; VI. osztály: elnök Fabiny Teofil, jegyző Kőszeghy Sándor; Vil. osztály: elnök: Tallián Béla, jegyző Darvas Béla; VIII. osztály: elnök Tisza Kálmán, jegyző Lehoczky Antal; IX. osztály: elnök Demko Pál, jegyző Lévay Lajos; Tudomásul vétetik. Következik már most a számvizsgáló bi­zottság jelentése (írom. 301) a képviselőházi pénztár számadásáról. Az előadó Dózsa Endre képviselő úr. Dózsa Endre, a számvizsgáló bizottság előadója: T. ház! A képviselőház pénztári hivatalának 1897. évi január hó 1-től június hó 30-ig terjedő időszak alatti bevételei és ki­adásairól vezetett pénztári naplókat, főkönyvet és számfejtő segédkönyveket átvizsgáltuk, és úgy a bevételeket, mint a kiadásokat a szük­séges okmányokkal ellátva igazoltnak találtuk. A bevétel összege volt 1,823.638 korona 66 fillér, a kiadásé 1,716.003 korona 13 fillér, a maradvány összege Í07.535 korona 53 fillér, mely pénztári maradványt tevő összeg az 1897. évi, a július hó 1-én kezdetét vevő újabb pénz­tárt napló első bevételi tételéül bevezettetni ren­deltetett és bevezettetett. Mindezek alapján tisztelettel kérem, mél­tóztassék a tisztelt képviselőháznak Lisznyay János fizető pénztárnokot és Pongrácz Elemér számfejtő ellenőrt az 1897. évi január hó 1-től, ugyanaz évi június 30-ig terjedő számadási';; nézve a további számadási felelősség terhe alól felmenteni. Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senki, fölteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a bizot ság indítványát, igen vagy nem? (Igen!) A ház elfogadta. Következik az 1898. évben kiállítandó xíjon­ezok megajánlásáról a honvédelmi miniszter tör­vényjavaslata (írom. 245, 284). Itt van a helyettes előadó úr? (Itt!) Kivan az előadó úr szólani? Bezerédy István a véderö-bizottság előadója: T. ház! Az előttünk fekvő törvény­javaslatot az 1889 : VII. törvényezikk alapján ajánlom elfogadásra. Hasonlóképen van szerencsém elfogadásra ajánlani két jelentést: az egyik az 1896—97. évben tényleges szolgálatban volt közöshadseregbeli és honvéd egyévi önkéntesek tiszti vizsgájáról szól, (írom. 273, 285) a másik pedig az 1896—97. év folyamán a közöshadsereg magyarországi ezre­deiben és a magyar királyi honvédségnél előfordult öngyilkossági esetekről (írom. 274, 286). Kérem, méltóztassék ezeket tudomásul venni. Lakatos Miklős jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. képviselőház! Minden évben tudvalevőleg e törvényjavaslat előkerül, minthogy a magyar parlamentnek legféltettebb­joga a véradó, illetőleg az rtjonczjutalék meg­szavazása vagy megtagadása. Az a párt, a mely­hez tartozni szerencsém van, számos ízben tiszt telt meg azzal, hogy én tolmácsoljam a pár. elhatározásait ezen kérdésben a t. ház előtt­(Balljuh! Halljuk!) Éu magam sem tudom hányi szór — 20-ik esztendeje már — szólaltam fel­e tárgyban, előadva hol rövidebben, hol hoszn szasabban, sokszor elég kimeiítően mindazo­köríílményeket, a melyek e kérdéssel összefüg­gésben vannak. (Folytonos zaj a jobboldalon. Hall, juh! Halljuk! a baloldalon.) Bocsán ttot kérek 56.000 magyar ember megszavazásáról van szó. Egy kis figyelmet tehát mégis kérek; hossza­san, az előbb jelzett okoknál fogva, hogy tudni­illik volt idő, midőn hosszasabb n foglalkoztam e kérdéssel, ez alkalommal szólani nem akarok, hanem fontos lévén a javaslat, az újonczjutalék megszavazása, vagy megtagadásának joga, kér­ném részemre erre a rövid felszólalásra leg­alább a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) A mikor a véradó megajánlásáról van szó, úgyszólván lehetetlen, ha a kérdés lényege fe­lett gondolkozunk, hogy egy kissé politikailag, a politikai téren is katonai szempontból végig ne tekintsünk, hogy eminenter szükség van-e, vagy nincs az újonczjutalék megszavazására. És itt eszembe jut néhai I. Lajos bajor király, ki München váro-át semmiből a miívészek ott­honává emelte. Tudjuk róla, hogy ő a Bundes­kontingentet, a bajor hadijutaiékot, Poroszország után Bajorország lévén a legkiterjedtebb állam, számtalanszor elmulasztotta kiállítani. adarász József: Jól tette!

Next

/
Thumbnails
Contents