Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-226

% 226. országos ülés 1898. jannár 27-én, osfitoVtókSn. Szokás itt a házban, midőn rendreutasítás történik, éljenezni? Lakatos Miklós: Az a beszédemhez tartozik. (Derültség.) Elnök: Kérem, képviselő urak, egyedüli garancziája a rendnek a szabályok megtartáan, ée azt is tudják a képviselő urak, hogy az elnöki kijelentés ellen sem egyenkint, sem kollektive észrevételt tenni és demonstrálni nem szabad. (Helyeslés.) Ezt általánosságban jegyzem meg. Meg vagyok győződve, hogy a képviselő urak a szabályt követni fogják. (Tetszés. Egy hang a szélső baloldalon: Éljen Lakatos!) Lakatos Miklós: Egy szóval: gyanúsítja a honvéd-egyleteket, hogy azok boldog-boldogtalant derüre-borúra igazolnak s különösen olyanokat, kik soh;i nem voltak honvédek, . . . B. Bánffy Dezső miniszterelnök; Olyanokat is! Lakatos Miklós: . . . kik nem állottak harczban 1848—49-ben. Elmondja azt is a t. miniszterelnök úr, hogy adatokkal rendelkezik ennek bebizonyítására, de azokat nem tartja szükségesnek szellőztetni, mert az érdekében van a honvédségnek, hogy azt ne tudja a közvélemény. Ebből látszik, minő jóakarója a t. miniszterelnök űr a honvédségnek. De mi nem kérünk ebből a jóakaratból; az az ő rendszeréhez tartozik, hogy a szennyest takarni kell és nem kell a nyilvánosságra hozni. De én a honvéd ség becsületes neve, tisztessége érdekében követelem a miniszterelnök úrtól, hogy hozza nyilvánosságra azokat az egyleteket, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) azokat, kik oly gazok, hogy rosszakaratúlag olyanokat igazolnak, kik nem voltak honvédc k, mert a honvéd név nem akar piszkot és szennyet tűrni magán, (Igás! Úgy van a szélső haloldalon.) az tisztességben áll a nemzet előtt, annak nevét nem engedjük beszennyezni. Ha van olyan alávaló, ki gaztettet követett ej és igazolványokat hamisított, bűnhődjék érte, hadd hulljon a férgese. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az egész honvédség követeli azt, hogy neve tisztán maradjon az utókor számára. De kövesse meg magát a miniszterelnök úr, hogy neki mer menni annak a 60 honvédegyletnek ; mi jogosította fel arra, hogy keresz tülgázoljon azok becsületén ée tisztességén? (Tetszés a szélső baloldalon.) Vannak azok oly tisztességes és becsületes emberek, mint a miniszterelnök úr. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Hazafiságuk nem hasonlítható a miniszterelnök úréhoz, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert azok beigazolták hazafiságukat azzal, hogy életüket, vérüket áldozták a hazáért, de a miniszterelnök úr hazafiságát csak Bécsben ismerik. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) A miniszterelnök úr hazafisága abban áll, hogy a múlt választásokon az erkölcsöket megrontotta a lélekvásárlással s erőszakos választási elnökökkel, csendőrökkel, meghamisította a parlamenti többségével a nemzeti közvéleményt. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ez az ő érdeme. Második érdeme az, hogy a sajtószabadságon rést ütött, harmadik pedig az utolsó próvizo iumjavaslat, melylyel államcsínyt követett el Elmondta a miniszterelnök úr hosszú beszédében, melyet néhány ív papirosról olvasott le, — nem tudom, maga készítette-e, mert akkor taláa el is tudta volna mondani, — elmondta, hogy záros határidőt szabott az igazolványok beadására. Hol vette erre a jogot? A honvéd egyletek autonóm testületek, melyekhez neki semmi köze! Hogy meri záros határidőhöz kötni az igazolási jogot, mely az egyleteknek alapszabályaikban biztosítva van ? Eddig valamennyi kormány respektálta e jogukat, csak Bánffy tapodja lábbal a hol lehet! Magának feutartja záros határidőn túl is az igazolási jogot, de az egyletek igazolásában nem bízik. Hát a miniszterelnök úr az a kálvinista csalhatatlan pápa, vagy az a komité, a melyet összeállított, vagy azok a szolgabírák, a kik gyerekek, s azt se tudják, mi fán terem a honvédség? A honvédek pedig gazok, gyalázatosak, mert hamisan igazolnak ? Panaszkodik, hogy 627,000 forintot fizetett ki már a múlt évben. Hát hiszen a szolgabírák igazolták • hiszen ők igazolják gomba módra a honvédeket. (Élénk derültség.) Szolgálok majd a miniszterelnöknek adattal, hogy a múlt hónapban a menház-bizottságba, a melynek én is szerény tagja vagyok, odakerült három folyamodó, a kik magukat a menházba felvétetni akarták, és a kiknek a miniszterelnök úr komitéja kiadatta a nyugdíjat. Megvizsgáltuk az okiratokat, a melyek alapján a miniszterelnök úr igazoltatta őket, de a honvédbizottság egyhangúlag elutasította az illetőket; nem vette fel őket a menházba. Ezekről meggyőződhetik a t. miniszterelnök úr a honvédmenház-bizottság múlt havi jegyzőköny véből. Kubik Béla: Talán rokkant mamelukok voltak ?! Lakatos Miklós: Hová lett az a 627,000 forint? Ennek is nézzünk a szemébe, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) Hát akkor, a mikor a honvédsegélyezési ügynek a miniszterelnökséghez való áttétele szóba került, Wekeile Sándor volt miniszterelnök úrral tárgyalták ezt a kérdést. Akkoriban abban történt megállapodás, hogy a honvéd központi bizottság továbbra is végezi tenni valóit, mint azelőtt; felülvizsgálja