Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-201

m 201. országos ülés 188?. deezember 20-án, iétffa, gyakoroltak ezek a magyar mezőgazdászaira ? Tadjuk is részben, de azért a miniszter úr nem foglalkozott ezzel a pénzügyi bizottságban elmondott beszédében. Ezzel foglalkoznia nem lett volna helyes azon irány szolgálatában, a melyet ő követ. Jó volna pedig ezzel foglalkozni, mert az a hatás adná a legigazabb tanácsot a jövőre nézve. Más államban ennek tanulmányozására nagy súlyt helyeznek. Németországban épen most a kereskedelmi szerződés hatásának megállapítása végett külön iroda van berendezve, mert ott az ország gazdasági érdekeit sokkal jobban meg tudják védeni, mint nálunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T- ház! Nézzünk egy kicsit bele, hogy ezek a kereskedelmi szerződések milyen hatással voltak Magyarország közgazdászatára? A közös vámterületnek, tehát a vámbelföldnek az 1880. év végén még 175 millió kiviteli többlettel záródott a kereskedelmi mérlege. És nem akarom itt az adatokat évről-évre felolvasni; (Halljuk ! Halljuk ! a szélső baloldalon.) feleslegesnek tartom, hiszen a kik ebben a dologban érdeklődnek, azok utána is nézhetnek, mert, t. ház, ezek a dolgok nincsenek senki előtt elrejtve, csak vegyen magának bárki a túloldalról fáradságot beletekinteni és ne jöjjön ide azzal az elhatározássá], hogy én szavazok minden körülmények között a kormánynyal. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tehát tény az, hogy a közös vámkezelés kereskedelmi mérlege 1880 végén Í75 millió kiviteli többlettel zárult, ez már 1895-ben 19 millióra szállott alá, tehát, t. ház, tíz százalékkal lejebb esett rohamos fokozatban s haladunk a deficzit felé. Igaz, t, ház, hogy ha mint tételt állítom fel azt, hogy a közös vámterület kereskedelmi kiviteli mérlege esett, ebből még nem tudom bebizonyítani, hogy abból mi ránk mennyi hátrány származott le. Én pedig bizonyítani akarom és fogom, hogy Ausztriára abból a hanyatlásból hátrány nem származott, az a mi hátrány előállott, kizárólag Magyarországra háramlik. Erre is épen a kormány által beterjesztett adatok alapján kell felvilágosításokat találni s ha ezeket nézzük, azt fogjuk találni és be tudjuk bizonyítani, hogy tényleg mindezen hátrányok, a melyek bekövetkeztek, csakis ezt a szegény Magyarországot érik. (Halljuk! Halljuk!) Annak feltüntetésére, hogy melyik ország érdekében, vagy hátrányára hatott a közös vámterület kereskedelmi mérlegének hanyatlása, felolvasok néhányat ezen adatokból. (Halljuk! Halljuk!) 1891-ben a közép európai államokkal kereskedelmi szerződéseket kötöttünk s nézzük, hogy azóta egyes árúcsoportok forgalma és iránya mely változáson ment keresztül. Méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) A szövőipari behozatal, a melyben Ausztria van érdekelve csak, állandóan megmaradt 34 millió behozatal mellett, a kivitel emelkedett 67 millióról 70 millióra. A ruházati díszműáruknál, melyekben ismét Ausztria van érdekelve, (Zaj a jobboldalon. FelMálUások a szélső baloldalon: Ez a dolog nem érdekli őket! Halljuk! Halljuk!) a behozatal állandó 8 millió maradt és kivitel 14 millióról 17 millióra emelkedett. A bőrárúknál itt szintén csak Ausztria van érdekelve, a behozatal állandóan 2 millió maradt, a kivitel azonban 29-ről 35-re emelkedett. Az üvegneműeknél a behozatal állandóan 2 millió maradt, a kivitel pedig 18 millióról 23-ra emelkedett. Tehát, mi ennek a tanúsága? (Halljuk! Halljuk !) Az, hogy mig mindazon iparágak, a melyekben Ausztria van érdekelve, a kereskedelmi szerződések által nem hogy piaczokat vesztettek volna, sőt ellenkezőleg még nagyobb piaczokat hódítottak: tehát azon szerződéseknek előnye esett Ausztriára, hátránya pedig tisztán Magyarországra. (Igaz! Ugy van! a széls'ő baloldalon.) De nem akarok úgy eljárni, mint a pénzügyi bizottságban járt el az igen t. pénz ügyminiszter úr, hogy csak az egyik oldalát fejtsem ki a dolognak. Most viszont azon árúkra nézve, a melyekben mi vagyunk érdekelve, állítom össze a statisztikai adatokat. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Míg a középeurópai államokkal megkötött kereskedelmi szerződések óta azoknak hatásaként az Ausztriában prosperált iparágaknál a kivitel állandóan, mindig emelkedett, addig azon árúcsoportok forgalma, melyekben Magyarország van érdekelve, nagy hanyatlást mutat. Nézzük, mondjuk a gabonánál, a behozatal 7 millióról 19 millióra emelkedett, a kivitel pedig fájdalom 64 millióról leszállt 29 millióra. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ezt azután nem lehet számcsoportosítással olyannak feltüntetni, hogy ez Magyarország hátrányára nem szolgált volna. A hüvelyes veteményeknél a behozatal 105 ezerről 264 ezerre emelkedett, a kivitel pedig leszállt 11 millióról 7 millióra. A borbehozatal volt eddig 5 millió, most felemelkedett 13 millióra, míg a kivitel leszállt 9 millióról 5 millióra. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ezek oly adatok, t. ház, melyeket épen a kormány által kiadott statisztikai kimutatásokból nyertem. Ezekkel szemben okoskodásnak helye nincs és azért mondom, t. uraim a túloldalon, legyenek bátrak és férfiak és midőn a közös vámterületre állanak, mondják meg nyíltan : mi nem akarjuk Magyarország prosperálását, mi be akarunk olvadni Ausztriába és annak érdekeit akarjuk