Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-201

SOI. országos fllés 1897. decatember 20-án, hétfőn. 77 bői kifolyólag mintegy kötelességszerűig a t. ház becses figyelmét igénybe vettem, engedje meg most nekem a t. ház, hogy egyúttal részt vegyek a mostani vita tárgyában is (Halljuk! Halljuk!) Az én felfogásom szerint a vita tárgyát az képezi, hogy Magyarország állami és közgazdasági érdekében melyikhez kell ragaszkodni a jövőt illetőleg: az önálló vagy a közös vámterülethez-e, vita tárgyát nem képezi, hogy 1898. január 1-én az önálló vámterület megvan-e, mert az nekünk ősjogunk és a törvény azt biztosítja. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Csakis arról lehet szó, hogy konszideráczió tárgyává tegyük azt, hogy a közös vámterület avagy az önálló vámterület alapjain való elhatározásunk eredményesebb, jobb-e az országra vagy nem ? (Ügy van! ä szélső baloldalon.) A függetlenségi és 48-as párt, a melynek én egyik hű tagja vagyok, Magyarországon az önálló vámterületet akarja behozni. Ennek a pártnak a programmja az és ettől soha és semmi körülmények között el nem áll, e részben nézetét nem módosítja soha, hogy Magyarország legyen önálló független állam az önállóságnak minden attribútumával. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha pedig ez így van, akkor ennek a pártnak kötelessége az önálló vámterületért küzdeni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez a párt két okból akarja az önálló vámterületet: első sorban akarja politikai, másodsorban akarja közgazdasági indokokból. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A függetlenségi párt azt akarja, hogy az o rszág az önállóságnak ezt az attribútumát is megszerezze, hogy külmegjelenésével a külállamokkal való érintkezésében önálló tényezőként szerepeljen. (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt akarja, hogy kétségbevont önállóságát még ott is szembetűnővé tegye, a hol meg kell czáfolni azon tévhitet, a mely, fájdalom, nagyon el van terjedve, mintha Magyarország Ausztriának kiegészítő vagy alárendelt része volna. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Még azon esetben is, ha az önálló vámterület közgazdászat! tekintetben talán káros volna, a minek ellenkezőjét majd beszédem további folyamán még bizonyítani megkísérlem, ez a párt még akkor is az önálló vámterület mellett törne lándzsát. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Tekintve Ausztria és Magyarország közjogi viszonyát, az önálló vámterület felállításával járó politikai előny sokkal nagyobb annál a hátránynál, a mely esetleg ezzel érhet. Hiszen számoljunk azzal, hogy a külföld viszonyainkat nem ismeri; bennünket még ma is Ausztria kiegészítő részének tartanak és a mi italunk fizetett nagykövetségek, konzulátusok ezt a tévhitet eloszlatni soha meg nem kísérelik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyar érdek, magyar törekvés, magyar politika a világon nincs. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Velünk, mint önálló tényezővel, a világ nem számol, barátságunkat nem keresi; erőnket nem veszik számításba, mert, fájdalom, nemcsak külsőleg megjelenésünkben, de még földrajzilag is el vagyunk temetve abban az egységben, a melyet a világ Ausztriának nevez. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ha Magyarország a kiilállam okkal való érintkezésben úgy jelennék meg, mint a kinek külön közgazdászat! élete van, hogy látnák azok, a kik velünk érintkeznek, hogy mi saját érdekeink megóvására és mások jogos érdekeinek kielégítésére joggal és hatalommal birunk, akkor igenis az az önállóság, a mely most még csak a törvénykönyvben van kimondva, a világ előtt is valóvá és láthatóvá válnék. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagyhatalmi állásunk, a melyre oly kedvvel szoktak hivatkozni a túloldalon, milliókba kerül ennek a szegény országnak (Úgy van! a szélső baloldalon.) és, fájdalom, ez a nagyhatalom külső megjelenésében, érintkezésében és súlyában Magyarország önállósága, különállása nem jut kifejezésre. Ha Magyarország, mint önálló állam, a mint már mondottam, bebizonyíthatná a világ előtt, hogy van joga, ereje és hatalma képviselni érdekeit, van joga, ereje és hatalma esetleg mások jogos érdekeinek is kielégítésére: akkor a nagyhatalmi állásban rejlő erő egyik része, az önálló Magyarország is látható lenne. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Felfogásom szerint minden országnak kötelessége önállóságra és függetlenségre törekedni, mert csakis önállóságának teljes birtokában van súlya a jelenben és csak ha ilyen súlyra tesz szert, remélheti, hogy e súlynak megfelelőleg fogja érdekeit a jövőben is megóvni. Mennyivel inkább kötelessége Magyarországnak, mely századokon keresztül önfentartása mellett missziót is teljesített. Ha tehát ez a Magyarország jövőben is teljesíteni akarja misszióját és pedig minden képzelhető állam alakulásokkal szemben: oda kell törekednie, hogy alapot teremtsen arra, hogy a világ mint önálló tényezőt ismerje, mely hatalmas, mely erőt képvisel. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy minden körülmények között lelkesülünk a haza jövőjéért, midőn a múlt ezredre visszatekintünk, abból csak kötelességet merítünk az újabb ezredévre. Nekünk az a feladatunk, hogy az önállóság minden attribútumát megszerezni igyekezzünk. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Elismerem egész készséggel azt, hogy a közgazdaság kérdése általában véve nem politikai kérdés; azonban egy oly országban, a hol a nemzet fenmaradásának — s erre