Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-199

199. ORSZÁGOS ÜLÉS 1897. évi deczember hó 17-én, pénteken, Szilágyi Dezső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Schmidt Károly kilépése az összeférhetlenségi ós pénzügyi bizottságból. — Kérvény bemutatása. — Vám- és bankügy, második provizórium. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács Lászlő, Perczel Dezső, Erdély Sándor, b. Dániel Ernő, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Nyegre László jegyző úr fogja vezetni ; a javaslatok mellett felszólalókat gróf Esterházy Kálmán, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Lakatos Miklós jegyző úr jegyzi. Kérem, hallgassák meg a múlt ülés jegyzőkönyvét. Nyegre László jegyző (olvassa a deczember hó 16-iki ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyvre? (Nincs!) A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Bejelentem, hogy Schmidt Károly képvi selő az összeférhetlenségi, valamint a pénzügyi bizottság tagságáról lemondott. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tudomásul vétetik, a választás iránt a ház később fog intézkedni. A Budapesten folyó hó 12 én tartott nép gyűlésnek Sima Ferencz képviselő által beadott kérvényét bemutatom. Ez a kérvény a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozására vonatkozik. A kérvény letétetik a már beérkezett hasonló tartalmú kérvénynyel együtt a ház asztalára s a törvényjavaslattal együtt fog elintéztetni. Következik már most a vám- és bankügyre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásának (írom. 275, 287) folytatása. Lakatos Miklós jegyző : Polczner Jenő ! Polczner Jenő: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) A vám- és kereskedelmi szövetség, az osztrák-magyar bank és az ezekkel kapcsolatos kérdések oly fontosak, oly nagy jelentőségűek és annyira össze vannak nőve az állami életnek fentartásával, kereskedelmi forgalmunkkal, sőt az egyesek létérdekeivel is, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy azokat nekem minden oldalról és minden hatásukban tüzetesen mérlegelni egy beszéd keretében igazán alig lehet. De mert maga a javaslat sem foglalkozik részletekkel, hanem oly nagy dolgokkal, a melyek az ország általános erdekeinek tekintetbevételével intézendők és döntendők el, a t. ház engedelmével én is csak nagy vonásokban kívánok a javaslat felett bírálatot mondani, nagy vonásokban kívánom a javallattal szemben elfoglalt álíáspontomot jelezni és a javaslat ellen adandó szavazatomat indokolni. A javaslat feletti bírálatnál engem kiválóan az a szempont vezet, hogy én úgy vélem, hogy az ország azon nagy érdekei, a melyeket ez a javaslat érint, szükségképen megkövetelik tőlem, hogy midőn egyrészről kérlelhetetlenül bírálok,