Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-206
206. orsságos ülés 1S97. deczember 28-án, kedűen. 211 T. ház! A vámszövetség vagy külön vámterület definicziójáuál ne méltóztassanak soha egy szót elfelejteni és ez: »vám.« Ha nincs vám, nincs sem közös, sem szövetséges, sem külön vámterület. A vámterületnek kardinális és főkelléke az, hogy vám legyen, mert azért vámvonal és a világon nem létező szigetek kivételével nem létezik olyan állapot, a mely mellett vám nélkül tarthatni főn vámterületet, A sári ti tása ott van az elméletnek, hogy ezek a vámszövetségek alakúinak mint gazdasági egyedek topografiailag és geografiailag meghatározott területeket bevonva egy vámterületbe oly czélból, hogy ezen vámterület közösségében kifelé más államoktól szedjenek vámot. A külön vámterület pedig megalakul önmagában, hogy más társsal nem szövetkezve szedjen vámot mindenkitől. Vámvonal nélkül vámterület nem létezik, a ki ellenkezőjét képes bebizonyítani, nagy örömmel fogom hallgatni. Szeretném ismerni azt a nagy nemzetgazdát, a ki nekem be tudná bizonyítani, hogy gróf Apponyi Albertnek van igaza, a ki azt mondja, hogy létezik közjogi vámterület? Ilyent Steintől kezdve az utolsó nemzetgazdáig semmiféle litteraturában senki találni nem fog. A vámterület nem közjogi fo galom, a vámterület gazdasági fogalom. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Korlátja a vámvonal, rendeltetése a vámszedés, az ipari és gazdasági erdekek védelme minden más nemzettel szemben, a melytől a vámvonal elhatárol. Itt zökkenik meg a képviselő úr okoskodása; mert ha ő közjogi vámterületről beszél, tehát egy nemlétező fiktiv vámterületről, mint önálló vámterületről, ugyan kérdem, hogy január l-jén túl, mikor a t. képviselő úr szerint is megsíünik a vámszövetség, ha majd új vámszövetséget akar kötni, — mert ő is akar kötni, — vájjon milyen vámterületet fog a szövetségbe felajánlani. Közjogi vámterületet? Úgy-e, hogy a szövetségbe a vámterületet úgy a mint létezik, úgy ajánlhatja fel, de azt csak úgy ajánl hatja fel, hogy mint külön vámterület létezik. És bármit beszélünk, vámvonal nélkül, vámsorompók nélkül sem közjogi, sem semmiféle fikczióval vámterület a világon nem létezett és létezni nem fog. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Itt van például — fogják mondani — a Liechtenstein-fejedelemség, a mely megtette, hogy Ausztria-Magyarországgal vámegyezségre lépett és saját fejedelmi egyediségét feláldozta. De hiszen Liechtenstein-fejedelemség szerződéssel cselekedte ezt. Ha a t. képviselő úr oda akar menni, hogy Magyarországot az úgynevezett meztelen vámterületnek akarja deklarálni közjogilag, akkor alásülyeszti Magyarországot Liechtenstein-fejedelemség alá, mert az legalább szerződésileg adta fel jogát, de mi egyoldalú deklaráczióvnl akarjuk ezt tenni. (Tetszés a szélső baloldalon. Mozgás és nyugtalanság jobbfelöl.) Mellesleg megjegyezve Gyurkovics György képviselő úrnak még Bosznia miatt is fáj a feje. Hát ugyan nem az is egyik akadálya-e a törvényjavaslat életbeléptetésének, hogy speczialiter Boszniáról nem rendelkezik. Nem akadály e ez, a mely miatt holnapután senki sem tudja, hogy Boszniával mi lesz? Nem tudja-e a t. képviselő úr, hogy ebben a javaslatban u boszniai kérdésről egyetlen szó sincs ? És ha ő nem akar Kossuth Ferencz határozati javaslatához hozzájárulni, akkor miért járul hozzá éhez a törvényjavaslathoz, a melynek a definicziója az : vámszövetség nincs, hanem mi egyoldalúlag, Magyarország — tessék jól megfigyelni! — Magyarország, dekretáljuk, hogy mi egy állapotot tovább fentartani akarunk. Igen, de nézze meg a t. képviselő úr az 1879 : LII. törvényezikket, mely Boszniát a közös vámterületbe mint vámszövetségi testet illesztette be; Bosznia tehát csak addig áll benn a magyar vámszövétségben, míg a vámszövetség fennáll; ha pedig gróf Apponyi Albert báró Bánffy Dezsővel egyesülten azt hirdette és hirdeti, hogy mi most vámszövetséget nem kötöttünk, akkor Bosznia — méltóztassék megmondani — hova tartozik ? Gyurkovics György: 1887 : XXI. törvény czikk! Polónyi Géza: Engedelmet kérek, ott van a fennálló 1879 : LII. törvényezikk 15. §-a. Ez a szerencsétlen ország tudniillik olyan gyönyörűen van kormányozva, hogy ezen szakasz szerint befelé vámmentes, kifelé pedig legtöbb kedvezményes, vagyis az osztrák-magyar monarchia területéről bevisznek Boszniába vámmentesen mindent, onnan pedig kifelé, nem vihetnek mást, mint csak a legtöbb kedvezményezett árúkat. De tudjuk, t. ház, hogy épen azért Bosznia és Ausztria-Magyarország közt az úgynevezett közbeneső vámvonal fentartatott; ez a vámvonal ma is fennáll és ez a vámmentességi kedvezmény Boszniában csak addig áil fenn, míg a vámszövetség fennáll, ha tehát önök hirdetik, hogy vámszöveíség nincs, akkor, t. ház, Bosznia sem tartozhatik ahhoz a szerződéshez és szövetséghez, mely nincs, se Liechtenstein, t. képviselő urak, (Derültség.) s a mi azonfelül még nagyobb baj : Trieszt s Fiume is külön törvényekkel lettek beillesztve a vámszövetségbe. Hová fog Trieszt és Fiume tartozni akkor, ha gróf Apponyi képviselő úr érvelése és okoskodása szerint vámszövetség nincs ? De méltóztassék csak meghallgatni, t. ház, hová vezet ez a dolog. Én azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslatnak ezen interpretáczióval való életbeléptetése nemcsak veszélyes, de nemzetközi bonyodalmakba sodorhatja a nemzetet, 27*