Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-206

206 206- országos ülés 1897. deczember 28«á,n, kedden. provizórium fog előállani? (Úgy van! Úgy van*! a szélső baloldalon.) Nem! És, t. liáz, ezen kérdésnél méltóztassék nekem megengedni, hogy mindjárt áttérjek egy igen érdekes jelenségre. (Halljak! Halljuk!) Hogy ezt a miniszteri nyilatkozatot, mely a miniszterelnöki székből tétetett, nemcsak nem lehetett, nemcsak nem volt szabad másként érteni, nemcsak mi nem értettük és nem érthettük másként, mint így, a hogy mondám, hanem hogy ezt Bécsben sem értették másként, ezt nyomban igazolni fogom a t. háznak. (Halljuk! Halljuk!) Sőt többet mondok. Ez a közlemény, a melyet én most fel fogok olvasni, nekem klasszikus tanúm Pulszky Ágost, Tisza Kálmán és Lukács László t. képviselő urakkal, azokkal a Kasszandrákkal szemben, a kik megjósolják Magyarországnak tönkjét és megjósolják Magyarországnak végveszélybe való jutását akkor, ha — a mitől Isten óvjon s a mit keresztvetés mellett említenek mindig — az önálló külön vámterület életbe lépne. Méltóztassék engem meghallgatni, mit prognosztizáltak Bécsben azon esetre, ha azon önálló rendelkezés tényleg életbe lép, és ha bekövetkezik az az állapot, a mit ismétlem, nem volt szabad és nem lehetett másnak prognosztizálni mint a külön vámterület álláspontjának. Mondja pedig ezt ;i Neue Freie Presse, október 27-én kelt számában, tehát közvetetlenűl a miniszterelnöki beszéd hatása alatt. A kik netán színvakságban szenvednek, vagy a kiknek netán szükségük van arra, hogy megnyugtassák lelkiismeretüket, hogy itt nem fenyegeti Magyarországot semmi végveszély az önálló külön vámterület alapján, kegyeskedjenek meghallgatni; németül mondom el és tartózkodni fogok annak magyarra fordításától, mert az időt feleslegesen rabolni nem akarom (olvassa): »Der ungarische Reichstag wird sonach ganz selbstständig über das Zoli- und Handelsbündniss zu beschiiessen habén. Da eine österreichische Reichsvertetung naeh der Hypothese des ungarischen Ministerpräsidenten entweder nicht bestände oder nicht functioniren würde, so würde Ungarn das Zollbündniss mit einem österreichischen Ministerium schlíessen, welches dazu eine verfassungsrechtliche Vollmacht nicht besässe. Das Zollbündniss wäre in Oesterreich gesetzlich ungiltig, und die ungarische Regierung hätte einen Compaciscenten, der dazu nicht legitimirt ist. Da die österreichische Regiem ng unter solchen Voraussetzungen moraliach eine überaus schwache Position hätte mid in einem Streite mit der ungarischen Reichshälfte, mit einem auf ein Parlament gestützten uugarischen Ministerium ganz sicher unterliegen müsste, so würde, wenu auch nicht formell, so doch thatsächlich der ungarische Reichstiig über die allerwiehtigsten wirtschaftlichen Interessen der österreichischen Länder, über die Aenderung der Zolltarife, über neue Handelsverträge, über die Höhe der indirecten Steuern auf Zucker, Bier, Branntwein und Petroleum, über die entscheidendsten und wichtigsten Existenzfragén der gesammten Monarchie naeh eeinem eigenen Gutdünken entscheiden. Es ist gleichgiltig, ob es sich um die Verlängerung oder den definitíven Abschluss des Ausgleiches handelt. Was einmal möglich ist, kann überhaupt nicht als unmöglich bezeichnet werden. Die österreichische Landwirtschaft, unsere Industrie und unser' Handel würden in vollste Abhängigkeit von Ungarn gebracht werden. Der Schutz, den ein österreichisches Ministerium des Staatsstreiches bieten würde. müsste ganz unzureichend sein, denn schon die constitutionellenRegierungen habén, wie die jiingste Erfahrung zeigt, sich der ungarischen Forderungen nicht erwehren können, und ein österreichisches Gabinet, das die Verfassung sistirt, würde sich nur durch volle Nachgiehigkeit gegen Ungarn erhalten. Ungarn würde auch die Bank erobern, das Statut noch mehr, als es bisher geplant ist, zu seinem Vortheile einrichten und über die Geldmittel des Instituts verfügen können. Es wäre in der Lage, auf Kosten der österreichischen Production noch schlimmer als es in der paritätischen Bank zweifellos geschehen wird, die Creditgewährung durch das Noteninstitut zu Gunsten seines Verkehres auszuntitzen. Ungarn würde die Monarchie politisch und materiell beherrschen. Wenn es die Gelegenheit findet, die grossen Fragen der Gemeinschaft ohne das Gegengewicht einer österreichischen Volksvertretung zu ordnen, dann beschliesst der ungarische Reichstag auch über Oesterreich, dann wird in Budapest ohne uns über uns entschieden werden.« Hát, t. ház, távolról sem állítom, hogy ez a dolog nincsen rózsás színben, vagy másrészt fekete szemüvegen át festve. De kétségtelenül áll az, hogy egyrészt a miniszterelnök beszédét Ausztriában is teljesen ily értelemben fogták fel, a hogy én, másrészt azon állapot bekövetkezte esetére, ha, é% a mennyiben a külön vámterület életbelép, odaát sokkal súlyosabb prognózist állítanak fel az osztrákok, mint itt a legmeszszebbmenő kriptaőrök, Pulszky Ágost és társai tették. De azoknak, a kik e tekintetben még bármi kételyt támaszthatnának, szolgálhatok még egy igen érdekes nyilatkozattal. Ezt különösen Tisza Kálmán t. képviselő úrral szemben kívánom érvényesíteni, továbbá Lukács László pénzügyminiszter úrral szemben, a ki — mint értesültem róla, mert nem voltam jelen — a pénzügyi bizottságban arra vállalkozott, hogy adatokkal bizonyítsa be, hogy a külön vámterület mily