Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-203

136 206. országos ölés 1897. deeíember 22-én, steríán. 1867 : XII. törvényczikkben lefektetett elvek olyanok, a melyek Magyarország érdekeinek meg­felelnek, mi, a kik abban a nézetben vagyunk, hogy a dualizmus, mint olyan a maga minden konzequencziájával Magyarország fejlődésének, erősbödésének megfelelő alkotás, mi arra tö­rekedünk, hogy ennek minden megbolygatá­sát, meggyengülését lehetetlenné tegyük, mert mintán Ausztriában tisztán csakis a parlamenti gépezet működésének fennakadása idézte elő a jelen helyzetet, mondhatnám talán egy respirium adását láttuk szükségesnek arra, hogy Ausztriá­ban az alkotmányos élet gépezete ismét meg­indulván, az általunk tervelt, az 1867 : XII. törvényezikkben lefektetett elvek szerinti együtt­működés lehetővé váljék, azért terjesztettük be ezen javaslatot ezen indokoknál fogva és ezen czélból. S midőn ezt teszszük, azt gondoljuk, hogy az ország nagy többségének helyeslésével találkozunk. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Igen, úgy gondoljuk, hogy az ország nagy többségé­nek ! (Felkiáltások balfelől: Szép többség!) Hogy a többség hol van; azt lehet vitatni, de kétségbe­vonni nem lehet. (Űgy van! jobb felől.) Az országban nem kérdés, t. ház, hogy a jelenleg Ausztriával fennálló közjogi vi­szonyoknak fentartása a magyar állam érde­kében áll. Hát, t. ház, azt gondolom, midőn mi a többség álláspontját képviseljük, a többség álláspontját helyeseljük és védjük, akkor nem hibáztathatok, hanem talán helyeselhetok va­gyunk (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Hall­juk! Bálijuk! jóbbfelöl.) a tekintetben, hogy ezen törvényjavaslatot idehozva, (Zaj. Halljuk! Hall­juk ! Elnök cenget.) nem akarunk olyan bonyo­dalmakat előidézni, a melyeknek káros voltát talán még elképzelni sem tudjuk, és a melyek­nek következményei — igen félős, (Derültség a szélső baloldalon.) hogy az ország azon része is hibáztatni, elítélni fogja, a melyik ma azt mondja, hogy a többséget nem mi képviseljük. (Igaz! Űgy van! jóbbfelöl.) Hát, t. ház, azt gondolom, hogy ezen törvényjavaslat beterjesztésével, midőn kötelességünket teljesítettük, akkor az ország jogain sérelmet nem ejtettünk, közjogi sérelmet jgem követtünk el. (Úgy van! Űgy van!jóbbfelöl.) Azt gondolom, t. ház, hogy felesleges lesz ne­kem a gróf Apponyi Albert által elmondottakat utánmondani megkísértenem; (Nagy derültség a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb­felöl.) sokkal preczizebben, sokkal korrektebben mondotta el azokat és tisztábban, semmint hogy azok még kiegészítésre igényt tarthatnának. Hát, t. ház, gróf Apponyi Albert képviselő ár, azt gondolom, hogy évek hosszá során keresztül és különösen a három utolsó év alatt, a mióta én vagyok szerencsés a kormány elnöke lehetni, (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Hosszas t élénk éljenzés jóbbfelöl. Zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) egy alkalmat sem szalasztott el, ezen kormányt és ezen kormány tényeit a leg­szigorúbb bírálat alá venni, a legerősebb kri­tikát vele szemben gyakorolni, sőt, a mint leg­utolsó beszédében elmondotta, fentartotta magának a jogot arra, hogy adandó alkalommal még új­ból vele leszámoljon; (Mozgás a szélső balolda­lon.) és midőn gróf Apponyi Albert t. képviselő úr, (Halljuk! Halljuk!) a kinek álláspont] kormánynyal szemben más esetben olyan, mint az előbb jeleztem, ezen törvényjavaslattal szem­ben annak se szükségtelen voltát, se közjogi szempontból való helytelen voltát nem állítja, sőt ellenkezőleg: közjogilag úgy mint szüksé­gességi szempontból annak beterjesztését helyes­nek tartja; annak elfogadását maga részéről kijelenti; akkor azt gondolom, t. ház, midőn én magam is az ő közjogi fejtegetéseit magamévá teszem: (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Hall­juk !) akkor azt gondolom, t. ház, ebből a szem­pontból is egyáltalában kifogás alá a kormány nem jöhet, (ügy van! Űgy van! jobbfelöl. Moz­gás a szélső baloldalon.) Hát, t. ház, ilyen körülmények közt, midőn félretéve pártellentéteket, (Halljuk! Halljuk!) félretéve elvi ellentéteket, talán személyes el­lentéteket is, gróf Apponyi Albert t. képviselő úr azt mondja: az ország nagy érdekére való tekintettel, közgazdasági és politikai indokokra való tekintettel ezen törvényjavaslatot el kell fogadni; kell, hogy ezen alkalommal ne a párt­érdeke, hanem az állam érdeke érvényesüljön: (Úgy van! Úgy van! jóbbfelöl.) akkor annak nem ismerem el jogosultságát, hogy ezen törvény­javaslat beterjesztéseért a kormány bármely váddal terheltessék. (Úgy van! Űgy van! jobbfelöl.) Hát, t. ház, ezekre való tekintettel én ré­szemről (Halljuk! Halljuk!) egyáltalában nem látom indokát annak, hogy ezen törvényjavaslat törvénynyé létele ellen azt a nagymérvű akcziót méltóztatnak megindítani, a melyet kilátásba helyeztek. (Űgy van! Űgy van! jobbfelöl. Zaj cl szélső baloldalon.) Hát, t. ház, elvi álláspontjuknál fogva bí­rálhatják a kormányt, bírálhatják az elveket; bírálhatják magát a törvényjavaslatot is; esetleg arra nem szavazhatnak, de én úgy tartom, hogy az ország és állam érdekében nincs, hogy ezen törvényjavaslat létrejöttét, törvénynyé váltát megakadályoztatva olyan, bonyodalmat és hely­zetet teremtsenek, a melyért a felelősséget el­vállalni vajmi nehéz, és a mely olyan követ­kezmények elé viszi az országot, a melyek talán legkevésbbé állnak épen önök érdekében, kik minden körülmények közt az alkotmányos követelményekre tartják czélszerűnek hivatkozni­(Élénk helyeslés. Úgy van .'jóbbfelöl. Nagy zaj és mos-

Next

/
Thumbnails
Contents