Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-201

201. orszägroB Illés 1897, deeeember 20-án, hétfffn. 95 hallása tiszta s el fogja ítélni azokat, kik csak hangoztatják a nemzeti aspirácziókat, de nem állanak ki a síkra akkor, midőn az alkotmány elkobzásáról van szó. T. ház! E század az emberiség haladásának, fejlődésének százada. A százakra és ezrekre menő technikai és gazdasági vívmányok az egész emberiséget, mindenütt, a hová a kultúra, a ezivilizáczió utat tört magának, a haladás és a vagyonosodás útjára terelték. Ez általános emberi haladásból Magyarország is kivette a részét, kivette azzal a szívóssággal és azzal az életerővel, a mely jellemezte a magyar nemzetet történelmében mindig, akár a békés munkában, akár háborús viszonyok között. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) De ha latolom azt a haladást, melyet a magyar nemzet elért akkor, midőn keze, lába össze volt kötve idegen áll iramai ; ha latolom azt a haladást, a melyet a magyar nemzet elért az utóbbi félszázadban: akkor szemeim előtt áll azon veszteség, a mit szenvedett a nemzet azáltal, hogy nem intézhette ügyeit saját erejével, önállóan, függetlenül saját bölcs belátása szerint. Mert akkor sokkal többet, nagyobbat és maradandóbbat ért volna el, mint ma. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És mikor a jövő század molochja, a mely előtt már nem az van, hogy hatalmas jelszavak, nem nemzetiségi kérdések, hanem egy nagy kérdés fogja dominálni, a mely nem egyébnek az éljenzéséből áll, mint hogy éljen a kenyér; mikor a jövő században az egyszerű kenyérkérdés rideg mivolta lép az emberiség elé, akkor igenis én és ez a párt azt akarjuk, hogy ez a nemzet addigra egész lényében konszolidált legyen érzületében, gondolatban legyen egységes, önálló és független, hogy szembeszál Iva minden veszélylyel, boldoggá és nagygyá tehesse e hazát és annak minden egyes polgárát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha akkor is oly állapotok lennének, mint most, hogy hónapokon s éveken át egyéb nem dominálja a parlamentet, mint a közös ügyek és alkudozások, a mikor hónapokig nem tárgyalunk ezért, mert a miniszterek Bécsben alkudoznak, akkor kitenné az országot ismét annak, hogy további két évig egyebet se tegyen ez a parlament, mint hogy alkudozzék és közös ügyekkel foglalkozzék és a belügyi kérdések teljesen levétessenek a napirendről, bármily fontosak legyenek azok. mint például Darányi Ignácz javaslata, a melyet majdnem egyhangúlag fogadott el a ház, de azért e kérdés mégis eltörpült, mert a miniszterek nem tesznek egyebet, mint Bécsben alkudoznak, a parlament pedig egyébbel nem foglalkozik, mint közös ügyekkel, helyes nem volna, és ezt a nemzetnek hátrányára tűrni és elnézni nem lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Épen azért nem a helyzet kihasználása a ezélom, hanem a törvényre való hivatkozással követeljük azt, hogy iktattassék törvénybe az, hogy a kormány köteles az önálló vámterületet megteremteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt tessék nekünk törvényben biztosítani, nem pedig Ígéretekben, mert én igenis megbízom báró Bánffy Dezső ígéretében, de nem bizom meg a miniszterelnök Ígéretében, a kit tanácsadóul tart a király és tart az a szabadelvű párt, a mely változik mint az áprilisi idő, ma felemel és holnap buktat. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha e vád ellen védekezni akarnak, hasonlítsák össze az utóbbi bárom-négy nap eseményeit... (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek minden oldalon. Pichler GyÖZÖ: ... és nézzék meg a hivatalos éi félhivatalos orgánumokat, és meglátják, hogy miként állítják oda ma apotheóziskéut a ezitadella helyére gróf Apponyi Albert alakját és a közvágóhíd kloakáiba hogyan rántották le hat hónappal azelőtt. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Igenis, nem a helyzet kihasználása, hanem a törvényben foglalt jogot követelünk. A törvénytelen rendeletek kibocsátásával — mint mondám — báró Bánffy Dezső és törvénye követhet el törvénytelenséget, de a képviselőház ilyet ne cselekedjék. Ép ezért nem akarjuk, hogy a törvényjavaslat törvénynyé váljék és egész meggyőződésünkkel odatörekszünk, hogy elérjük azt, a mit oly szépen fejtett ki Enyedy Lukács t. képviselő úr, hogy mennyi haszna van abból az országnak, ha önálló és független lehet. (Derültség a szélső baloldalon.) Önökön van a tevékenység sora; ha önök biztosítják ezt nekünk törvényben, akkor minden józan ember — mert hiszen ez nem a hazafiság, hanem a komoly megfontolás kérdése — igenis ad önöknek határidőt arra, hogy ezt megcsinálhassák. De hogy egyszer kitegyük magunkat, hogy a 68. §. alapján önrendelkezési jogunkkal élve, ezt önök mindjárt úgy magyarázzák, hogy ez lehet közös ügy is: ebbe mi bele nem megyünk s ily körülmények közt bele nem bocsátkozunk abba, hogy egy ily törvényjavaslatot bár indirekt támogassunk, hanem teljes lélekkel és hazafiúi megnyugvással, daczára az ellenünk szórt nagy vádaknak, melyek egykor Önöket fogják érni, visszautasítjuk a törvényjavaslatot és csatlakozunk Kossuth Ferencz t. képviselőtársam határozati javaslatához. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Horánszky Nándor képviselő úr személyes kérdésben óhajt szólni. Horánszky Sándor: T. ház! Személyes kérdésben óhajtok egy megjegyzést tenni. Nem