Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-193

198. országos ülés 1897. deceember 10-én, pénteken. 293 Árpád és Nyegre László jegyző urakat, tessék megszámlálni a szavazatokat. (Zaj.) Csendet kérek! Most kérem azokat, a kik a módosítványt elfogadják, szakaszonként álljanak fel. Itt a jobboldalon kezdjük. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazó képviselőket. A hal- és szélső baloldalról az indítvány ellen szavazókat megéljenzik. Folytonos zaj. Az elnök többször csenget.) Most kérem azokat, kik elfogadják a módosítványt, álljanak fel. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazó képviselőket.) A szavazás eredménye a következő : Pulszky Ágost képviselő úr indítványára szavazott 106, ellene szavazott 70 képviselő, ennélfogva a ház többsége elfogadta Pulszky Ágost képviselő úr naódosítványát. Következik a bizottság szövegének második alineája, most már mint a harmadik bekezdés. Ez ellen semmi kifogás nem lett téve, ezt tehát a ház elfogadta. Következik a 6. §. Nyegre László jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök : Nem lévén észrevétel, elfogadatott. Ruffy Pál előadó: T. képviselőház! Ezen törvényjavaslattal szemben Brassó szabad királyi város kérvénye fekszik az igen tisztelt ház asztalán. Kérem a t. házat, hogy ezen kérvényt a törvényjavaslat elfogadása által elintézettnek kijelenteni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök: A törvényjavaslat e szerint le van tárgyalva általánosságban és részleteiben, a ház asztalán fekvő kérvény pedig el van intézve. Már most következnék a munkaadók és a a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 271, 272) ikrgjíúks-d.(Felkiáltások: Holnap! Ma! Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Még vau egy félóránk. Az előadó úr megtartja beszédét, s a vitát holnapra Nagyjuk. (Halljuk! Halljuk!) Szily Pongrácz, a földmívelésügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) A mezőgazdasági élet azon két évtized óta, a mióta az 1876 : XVII. törvényczikkben a mezőgazdasági munkaadók és munkások jogviszonyai szabályoztatok, lényeges, messzeható átalakuláson ment kérésztől. Á mezőgazdaságba azóta oly termelési ágak vezettettek be, melyek a munkásviszonyok átalakulására befolyást gyakoroltak*; azonkívül az utolsó időben a gazdasági termelés elértéktelenedése a gazdasági munka értékét csökkentette és mindazok a tényezők behatással voltak arra, hogy a mezőgazdasági munkásviszonyokban is ezen idő alatt átalakulás jöjjön létre. A munkásviszonyok fejlődése azonban nem volt az ország különböző vidékein egyöntetű, hanem a szerint, a mint úgy a gazda, mint a munkás megértvén az átalakuló gazdasági élet behatását a munkás-kérdés fejlődésére, azzal lépést tartottak, harmonikusan fejlesztették a gazda és a munkás egymás közti viszonyát is, míg az országnak más helyén, a hol sem a gazda, de a munkás maga sem alkudott meg a változott viszonyok követelményeivel, a munkás-kérdés, a munkás és a gazda közti viszony fejlődése nem volt egészséges, hanem köztük ellentétek merültek fel. Az ország legtöbb vidékén elmondhatjuk, hogy úgy a gazda, mint a munkás megalkudván a változott viszonyokkal, egymás érdekközösségét fentartották és a munkaadók és munkások közti viszony állandó és jó maradt. Az országnak azonban egy másik nagy vidékén, különösen ott, a hol magyar munkások vannak, ez a viszony nem mutat fel ilyen egészséges fejlődést. A gazdák nagy része nem akarván elismerni azt, hogy a változott gazdasági viszonyok következtében a munkások igényei is más kielégítést kell hogy nyerjenek, ragaszkodtak a régi sablonhoz. A gazdasági munkások maguk pedig ezzel nem elégedvén meg, a szerződések kötelező erejét is csekélynek tartván, új követelésekkel léptek fel, ellentétek merültek fel a gazda és munkás között, mely ellentét fokoztatott az által, hogy a munkások elégedetlenségét a nemzetközi szoczializmus felhasználta arra, hogy a talajt magának előkészítse, közöttök szervezeteket létesítsen, melyek általa gazdákkal szemben az ellentéteket kiélesítették és fejlesztették. Különösen az Alföldön történt ez. Ehhez járult még az is, hogy a munkásoknak az elmúlt évben kedvezőtlen kereseti viszonyaik voltak. A Tisza-szabályozással, igen tetemes földmunkák létesítésével, a kubikos munkával olyan abnormis keresetre tudtak a munkások szert tenni az elmúlt években, hogy midőn ezen földmunkák szüneteltek és csökkentek, a munkások keresete is lényegesen csökkent. Ugyanakkor a mezőgazdasági munkánál a gazdasági termények árcsökkenése folytán a gazdasági munka értéke is csökkenvén, ennek a két tényezőnek az összehatása tette azt, hogy az alföldi munkások a régi keresetet már nem tudják feltalálni. Ez okozza köztük az elégületlenségét is, ez tette őket alkalmassá arra, hogy a szoczialista tanokat befogadják és ez okozta, hogy ott a munkások a munkaadókkal szemben elfelejtvén azt, hogy érdekközösségben kellene állaniok, ellenséges álláspontot foglalnak el. Ehhez járult, t. ház, még az is, hogy az idei esztendőben a mezőgazdaságot egy rossz terméssel kivételes nagy csapás is sújtotta, minek következtében az amúgy is elégedetlen munkálok közt az Alföldön a nyilt ellenállás, az arató-sztrájk teljes mértékben kitört. Csakis a földmívelésügyi miniszter úrnak egy igazán ötle-