Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-167

167. országos ülés 1897 . október 5-én, kedden. II volna. Jogos és méltányos kívánsága a fővárosnak a szétosztásnál teljesen érvényesül, ahhoz nem fér kétség. Ezek azok a szempontok, melyek miatt érett megfontolás, után úgy határoztam, a mint ez a törvényjavaslatban foglaltatik. Hisz az az indítvány, a melyet Polónyi Géza képviselő úr említ, nem új; az ankétben is előfordult és Toldy László levéltárnok úr én hozzám is elküldte memorandumát. Nem makacsságból tehát — mert én szívesen változtatom meg véleményemet jobbra, ha a jobbról vagyok meggyőződve— hanem mert nézetem szerint a magyar kulturális egyetemes érdekeknek az általam ajánlottt mód felel meg leginkább: kérem a javaslatnak e tekintetben változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelól.) Nyegre László jegyző s Gróf Zichy Jenő! Gr. Zichy Jenő: T. ház! Határozottan üdvözlöm e törvényjavaslatot és azt általánosságban és részleteiben elfogadom. Csak némely stiláris módosításom lesz, mert szerkezetét nem tartom némely pontban elég világosnak. E javaslatot oly rég kívántuk, hogy most, midőn már létesült, egy csekélység miatt nem akarnám megakasztani törvénynyé válását, mert ezzel többet ártanánk, mint más réven használnánk. Azt a szempontot, hogy teremtsünk a vidéken erős kulturális központokat, én is örömmel helyeslem. A fővárosban pedig tényleg lesz két-három könyvtár, a hol épenséggel minden össze fog gyűjtetni, nem fog tehát ártani, ha a, vidéken is létesülni fognak ily könyvtárak, kulturális góezpontok. Észrevételeim lényegesen a 7. §-ra vonatkoznak. Azt mondja ugyanis a t. miniszter úr indokolásában, hogy (olvassa): »Ézenkivtíl, miután gyakran előfordul, hogy egyes, teljesen magánérdekű iratok kizárólagosan magánhasználatra, zárt számú példányban nyomatnak ki, — az ilyen esetekre jónak láttam a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszternek fentartani a jogot, hogy a nyomtattató kérelmére az ilyen nyomtatványokra nézve a beküldés kötelezettsége alól teljes felmentést adhasson.« Egészen helyes és megfelelő, csakhogy e kifejezés, illetve intézkedés a törvény 7. §-a második bekezdésében nem eléggé világos, a mely így szól (olvassa) : »Más nyomdákban készült egyes nyomdaiéi mékek beszolgáltatása alól, az érdekelt fél indokolt kérelmére, a vallás- és közoktatásügyi miniszter adhat időhöz kötött, vagy végleges felment est«, mert ez úgy tünteti fel a dolgot, mintha a t. miniszter úr jóakaratától, vagy jókedvétől függne ez; míg ha beleteszszük azt, hogy »a mennyiben azok magánjellegű tartalmúak, akkor sokkal világosabb és az indokolásnak is megfelelőbb lesz e szakasz. Különben, a mint már említettem, a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadom, kérve azonban, hogy e pótlást a törvényjavaslat illető szakaszába belevenni méltóztassék. Elnök: Kivan még valaki szólani? Pichler Győző: T. képviselőház ! A nyomdatermékek tudományos czélra szolgálmk, a köteles példányainak beküldéséről szóló törvényjavaslatot tehát úgy én, mint az a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk. Elfogadjuk azért, mert kétségtelen, hogy az egy régen érzett szükséget pótol, a mennyiben a nemzeti irodalom könyvpíaczán megjelenő termékek egyöntetű és hiánytalan gyűjteményét fogja létesíteni. A midőn azonban e javaslatot általánosságban elfogadom, habár én sem zárkózhatom el azon aggályok elől, a melyeket gróf Zichy Jenő t. képviselőtársam a 7. §-ra vonatkozólag előadott, mégis azt kérem, hogy ezen szakasz második bekezdése egyáltalán Nagyassék el, mert a magánjellegű nyomdatermények megállapítása is, a mint azt gróf Zichy Jenő t. képviselőtársam indítványozta, teljesen a közoktatásügyi miniszter úrtól függne. Én pedig nem szeretnék semmiféle preczedenst alkotni arra nézve, hogy egyes nyomdatermékek beszolgáltatása meg ne történjék, mert egy-két ily preczedens annyi mindenféle kérelemre adna okot, — a mint én ismerem a könyvpiaczot, — hogy oly könyvek, a melyek később tényleg komoly búvárkodás tárgyát képeznék, be nem szolgáltatnának. Ily intézkedéssel tehát a törvényjavaslat üdvös voltát veszélyeztetni nem lehet. A mit a törvényjavaslat 15. §-ára vonatkozólag Polónyi Géza t. képvisetőtársam azon jogokat illetőleg mondott, a melyeket a főváros részére fentartani óhajt, teljesen magamévá teszem és kérem a t. házat, hogy azokhoz hozzájárulni méltóztassék. Egyebekben a törvényjavaslatot — miként már volt szerencsém említeni — általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés halfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólni a tárgyhoz? Ha nem, a vitát bezárom. A kérdés az, elfogadja-e a ház általánosságban, a közoktatásügyi bizottság szövegezése szerint a javaslatot : igen vagy nem ? Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a czímet. mély észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa az 1. §-t),