Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-192

l»f, or*s%Oí «W* imi. i« magára Deák Ferenczre, á ki, mikor ama törvények tárgyalási módjáról volt szó, s a kormánypárt az ellenzéknek túlságos óvatosságát gúnyolta, felállott s azt mondta: »Ily törvény alkotásánál az óvatosság akkor is helyes, ha túlságoa«. Nos hát mi e törvény megalkotásánál a legnagyobb óvatosságot s az elődeink által megalkotott törvényekhez való szigorú ragaszkodást kívánjuk, melyből sem itt bent, sem kiint nem engedünk elalkudni egy jottát sem. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Még alig szólalt fel az ellenzék e kérdésben, már úgy bent a házban, mint a sajtóban terrorizmussal vádolják, mert az általa 1867 óta képviselt és négyszázados nemzeti tradicziókban gyökeredző eszmék megvalósításában, akkor, mikor ennek órája ütött, ez a párt fölemeli szavát, ez a párt lelkének egész erejével, tudásának és ismereteinek egész mértékével fog harczra kelni. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, a kormány lapjai hirdetik, hogy a függetlenségi párt esztelen politikát követ; hirdeti a kormánypárti sajtó, hogy a függetlenségi párt osztrák Wolfnak csapott fel. Hát igenis, ha arról van szó, hogy a törvény korlátai közt és a törvény védelme alatt Magyarországban hazánk függetlensége érdekében táplált vágyainkat megvalósíthatjuk, mi semmiféle Wolf-czímezéstől és semmiféle Wolf-harcztól vissza nem riadunk. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy mennyire könnyelmű, gondatlan és tartalmatlan a kormány eljárása, ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztésénél is mennyire vész ki napról-napra épen a 67-es alapon álló pártból az 1867-íki törvények szelleme és lelke, azt legvilágosabban mutatja és hirdeti magának gróf Andrássy Gyulának, Magyarország első miniszterelnökének az a beköszöntője, a melylyel mint miniszterelnök legelőször e házban megjelent. Azt mondja (olvassa): *MIdőn az 1848-iki törvények alapján kinevezve« — tehát az első miniszterelnök az 1848-iki törvényekre való hivatkozással jelent meg a házban — »mint ő Felsége felelős kormánya először jelenünk meg e t. ház előtt, nem véljük szükségesnek egyenkint elsorolni azon elveket, a melyeket követni szándékunk. Elégnek tartjuk kijelenteni azt, hogy eljárásunk irányát nem meríthetjük máshonnan, mint azon törvényekből, a melyek a felelős kormányzati rendszer alapjait leíevék. Azon vezérelv, a mely az 1848-iki törvényhozás szeme előtt lebegett, nem volt egyéb, mint a birodalmi kapcsolat hű megőrzése mellett Magyarország alkotmányos önáliását és függetlenségét biztosítani.* Tehát az a miniszterelnök, a ki az 1867-iki törvények megalkotására első sorban döntöleg befolyt, a ki mint ilyen, a magyar parlament előtt mint első alkotmányos miniszterelnöke 1887 után ennek a hazának, maga arra hivatkozik, hogy az első feltétel Magyarország kormányzására nézve a jövő ezél tekintetében az ország alkotmányos önállóságát és függetlenségét biztosítani. Kérdezem, t ház, hogy az alkotmányosságnak és a törvényhozási eljárás komolyságának pusztán csak formailag is megfelelő eljár is-e az a kormánytól, a melyet e kérdésben azon idő óta tanúsított, a mely idő óta a provizóriumos javaslatot e törvényhozás mondhatnám minden nagyobb vita és ellenzés nélkül elfogadta és megalkotta? Azt mondják, t. képviselőház, nem reflektálok arra, hogy a t. miniszterelnök úr miként antichambrirozott Bécsben közel két hónapon át, hogy ott a helyzet alakulására befolyást gyakoroljon, hanem arra már ez oldalról reflektálni kell és tiltakoznunk kell az ellen, hogy a kormány úgy sajtójában, mint mondhatnám hivatalosan azt hangoztatja, hogy a magyar parlamentre egészen közönyös, vájjon Ausztriában a provizoriális kérdés alkotmányos úton, vagy bármikép megyén e keresztül. Ezt a kérdést ebben a parlamentben azért kell most bővebben méltatni, mert Magyarország egy pillanatig sem engedheti magán száradni azt a vádat, hogy midőn oly fontos közgazdasági kérdések tárgyaltatnak Ausztria és Magyarország között, nekünk mindegy, alkotmányos úton jön-e ott létre a törvény, vagy elnöki erőszakkal. A magyar parlamentre alkotmányos és parlamentáris szempontból feltétel az, hogy a velünk birodalmi kapcsolatban álló szomszéd államban, melyre nézve épen a mi törvényeinkben világosan ki van kötve, hogy ott az alkotmányosság a törvényalkotás terén megtartandó, hogy vájjon az a törvény csakugyan alkotmányos úton jött-e létre. Már most hangsúlyozni kell tehát, hogy ha bármikor az idők folyásán Ausztriában a közgazdasági kérdésekre vagy közös viszonyokra vonatkozó törvények nem alkotmányos úton jönnek létre, ezzel szemben Magyarország épen törvényeink alapján alkotmányos ősi eljárásához ragaszkodva minden hozzájárulást eo ipso meg kell, hogy tagadjon. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) Hangsúlyozandó ez különösen azért, mert az 1867 ; XII. törvényczikk 5. §-a szeriut úgy közgazdasági kérdésekre, mint a pragmatica sanctióból eredő közös ügyekre nézve magával az uralkodóval szemben is feltétlenül fenn van tartva, hogy Ausztriát est*kis alkotmányosan kormányozhatja, és hogy csak addig áll fenn Magyarországra nézve az 1867 : XII. törvényczikk minden rendelkezése, míg ö Felsége az örökös tartományokat alkotmányosan kormányozza.