Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-191
191. országos ülés 1897. deczeniber 7-én, kedden. 239 hogy ha hazára nézve egy-két napi késés oly oly nagy veszedelemmel jár, akkor ezen javaslat félretételével sietni kell egy vádindítványt benyújtani a kormány ellen, a mely ilyen veszélyt idézett elő. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Mi sem kívánjuk azt, hogy holnapután más bankjegyek jöjjenek forgalomba, nem kívánja azt senki, van itt is annyi politikai józanság, meg tudja bírálni ezen párt, mely intézményeket lehet máról hol napra felállítani, de tudjuk azt is, hogy az intézmények törvénybe iktatása és életbeléptetése közt mindig van egy bizonyos spácziura, a mely a kormánynak rendelkezésére áll és midőn azt mondjuk, hogy közjogi sérelmeket látunk ezen javaslatban, akkor ezt teljes tudattal és meggyőződéssel teszszük, mert tényleg van is. (Igás! Úgy van! a szélső báloldalon.) Nem hiszem, hogy akadna a t. túloldalon egy maroknyi csoport, a mely fel merné venni velünk a vitát, ha arról volna szó, hogy azon közjog szempontjából, a mely a 67-ki országgyűlésen olyan maradandó emlékű vitát provokált, ezen ja aslat kiállja-e a bírálatot! Én a magam részéről nem érzem magam arra hivatva, hogy Magyarország közjogát itt prelegáljam, de látom azt, hogy ebben a javaslatban a sérelmeknek egy egész csoportja fordul elő. Méltóztassék megengedni, hogy ezen sérelmi csoportból néhányat felsoroljak. (Halljuk! Bálijuk!) Az mondja ez a javaslat, hogy ez önálló rendelkezési mód. Örömmel üdvözlik azok, a kik pártállásuknál fogva nem is hangoztatták olyan nyiltan és határozottan, mint ez az itteni oldal, hogy Magyarország nagygyá csak önálló gazdasági intézmények által lehet, a t. túloldalon levő férfiak, mondom, örömmel üdvözlik ezt a javaslatot, azt mondván, hogy ebben az önálló rendelkezés feltalálható. Az önálló rendelkezésnek ebben a hangoztatásában magában egy közjogi sérelem foglaltatik, azért mert az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-ára alapítva, hivatkoznak ezen önrendelkezési jogra. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a alapján illeti meg Magyarországot az önrendelkezési jog. Megilleti az önrendelkezési jog feltétlenül az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-ától eltekintve a pragmatika sanctiónál fogva, megilleti a 48-as törvényhozásnál fogva, a melyre azonban önök, a t. túloldal, nem mernek hivatkozni. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) Hát legyünk egymás iránt kellő őszinteséggel a közjogi kérdések interpr etáeziój ában. Az 1867 : XII. törvényczikk 68. § a az előző szakaszokkal együtt 1897. deczember 31-ikén a történelemé lesz; az nem létezik többé, az nem törvény, arra a törvényre hivatkozni többé nem lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az a törvény megszűnt Magyarországon kötelező lenni, mert az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a kimondja, hogy ezen törvény pedig hatályát veszti, hogyha egy tíz évre terjedő cziklus lejártával újabb ilyen törvényt nem hoznak. (Igaz! Úgy van! a ssélső baloldalon.) Az első közjogi sérelem tehát, a mely ebbeu benne foglaltatik, az, hogy ezen törvényt ignorálni akarja most a törvényhozás, ignorálni azt, a mi nekünk szentség, a 48-iki törvényhozást és a mit mindnyájan szintén szentségnek tartunk, a pragmatica sankctióban átöröklött szerződést. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Közjogilag épúgy, mint észjogilag — talán Pulszky Ágost t. képviselőtársam fogja ezt jobban megmagyarázni — abban a kérdésben, a mely itt fel van vetve, én nem tudok eligazodni. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy az önálló rendelkezést tartalmazza. Hát önálló rendelkezés-e az, a melynek érvénybe lépéséhez egy másik félnek hozzájárulása szükséges? Ha én önállólag rendelkezem, akkor nem kérdezem, hogy ez kinek tetszik, kinek nem, hanem rendelkezésemet végre is hajtom. Magyarországnak önálló rendelkezése-e az, a melynek érvénybe lépése függ Ausztria jövendőbeli viszonyainak alakulásától? (Igaz! Úgy van! a ssélső baloldalon.) Önálló rendelkezés-e az, mely törvénybe iktatva is azonnal hatályát veszti, mihelyt az osztrákoknak sikerül ott rendet csinálni ? (Igaz! Úgy van! Tetszés a szélső baloldalon.) Hány olyan törvényt fogunk még alkotni, a melynek a záradéka mindazt fogja tartalmazni, hogy ez csak addig törvény, a míg az osztrákoknak tetszik? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy ilyen törvényünk van már. És itt ezzel a törvénynyel is foglalkoznom kell, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) mert én azon törvényt, mely csak azért nem életbeléptetett törvény, mert a királyi szentesítés, tehát a harmadik tényező hozzájárulása hiányzik, ezen országgyűlésre kötelezőnek tartom. Kötelező országos határozat az, melyet vissza kell vonni, hogy hatályon kivú'l legyen helyezve, (Úgy van! a szélső baloldalon.) nem elég, hogy a t. miniszterelnök úr elteszi azt a határozatot láb alól, meg kell mondania, hogy mért vált e törvénynek a másik törvényhozás előtt való letárgyalása lehetetlenné ? Azt itt vissza kell vonni. Abb^n a provizórium-javaslatban már egyszer benne van az a záradék, a mely azt mondja, hogy csak akkor lép életbe 1898. január 1-én, hogyha 1897. deczember 31-éig Ausztriában alkotmányos úton ugyanolyan törvényt fognak hozni. A t. miniszterelnök úr a beterjesztett indokolásában is, szóbeli előterjesztésében is elismeri, konstatálja, és én nem vonom kétségbe, hogy Ausztriában 1897. deczember 31-éig ilyen tör-