Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-190
$14 100. nraságoa ülé* 1897, deezemt»er G-án, hétfőm. forinttal volt kedvezőbb, mint az előirányzat. (Helyeslés a jobboldalon.) Oly nagy háztartásban, a minő az állami háztartás, teljes lehetetlenség, hogy a tálkiadások elkerültessenek, mert hiszen mindig merülnek fel oly szükségletek, a melyekről vagy egyáltalában nem, vagy nem a kellő mértékben történt gondoskodás. Az 1896. évben is merültek fel ily túlkiadások, és pedig, mint a zárszámadás mutatja, igen jelentékeny összegben, úgy, hogy ha itt a legrigorózüsabb számítást alkalmazzuk, t. i, a tényleges eredmény alapján számítunk, azt látjuk, hogy a túlkiadások és az előirányzat nélküli kiadások 22,741,000 frtot tettek ki. Ezen jelentékeny összeg azonban tetemesen csökken, ha megvizsgáljuk, hogy minő elemekből alakúit és vájjon valósággal tekinthető-e ez az összeg túlkiadásuak. Ezen 22,741.000 forintban van ugyanis 7,086.000 frt elszámolási tétel, vagyis oly tétel, a mely számviteli rendszerünk szerint beillesztendő ugyan a kiadások közé, de hasonló nagyságú bevétellel van ellensúlyozva, tehát átfutó természetű lévén, a végeredményre, a mérlegre befolyást nem gyakorol. Van továbbá 9,392.000 frt hátralékkezelés, a mi annyit tesz, hogy" a kiadások a megelőző 1895. évben utalványoztattak, de kifizetésre esak az 1896. évben kerültek, tényleges eredményben terhelik tehát az 1896. év zárszámadását, de jogilag a megelőző 1895. év terhére esnek. Van továbbá 1,477.000 frt oly kiadás, a mely a millenáris kiállítás és egyéb törvényes intézkedés folyománj^át képezi, tehát szoros értelemben túlkiadásnak nem tekinthető. Ha ezt a bárom tételt összehasonlítjuk a túlkiadások előbb említett főösszegével, arra az eredményre jutunk, hogy a valódi tálkiadás, vagyis az olyan, a mely az adminisztráczió folyománya, 3,485.000 frt, a mi egy 500 millió forintos előirányzattal szemben túlságosnak egy általán nem mondható. A túlkiad ásókkal szemben, t. ház, igen jelentékeny bevételi többletekkel is találkozunk az elmúlt évben. így, hogy ] esak a főbbeket említsem, az egyenes adóknál több volt az eredmény az előirányzattal szemben 10,816.000 írttal, a fogyasztási adóknál 12,908.000 írttal, az aranyázsió nyereségnél 1,153.000 írttal, a bélyeg-, jogilletékek- és díjaknál 3,485.000 frttal, a dohányjövedéknél 1,360.000 forinttal, a sójövedéknél 345.000 frttal, az állami jószágoknál 124.000 forinttal, a sótermelésnél 278,000 frttal, a pénzügyminisztérium különböző bevételeinél 701.000 forinttal, a posta-, távírda- és távbeszélőnél 445.000 frttal, az államvasutaknál 4,234.000 forinttal, a gépgyáraknál és a diósgyőri vasgyárnál 6,665.000 frttal s így tovább, úgy, hogy igen jelentékeny több-bevételekkel találkozunk 1896-ban.' \ \; .- %{;., Mindezeket, t. ház, nem azért említem fel, mintha abban a véleményben volnék, hogy a jövő 1898. évben is hasonló több-bevételekkel fogunk találkozni, sőt ellenkezőleg, sajnos meggyőződésem az, t. ház, hogy a jövő esztendő kedvezőtlen év lesz, tekintettel azokra a gazdasági kalamitásokra, melyek az országot évek óta sújtják és tekintettel különösen az ez idei rendkívül rossz termésre. El kell készülve lennünk tehát, . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Lukács László pénzügyminiszter:... t. há?, arra, hogy az állami bevételek egyes ágai nál a jövő évben visszaesések fognak bekövetkezni. Mindazonáltal szükségesnek tartottam ezen több-bevételeket megemlíteni azért, hogy mértéket szolgáltassak a t. háznak annak megítélésére, hogy vájjon az általam előadandó prelimináre bevételi előirányzata reálisnak tekinthető-e, ós lehet-e számítani arra, hogy az itt i előirányzott összegek tényleg be is fognak folyni. Ezzel, t. ház, a zárszámadással végeztem és áttérhetek magára az 1898. évi a előirányzatra. (Halljuk/ Halljuk.') És itt mindenekelőtt egy alaki különbségre kívánom figyelmeztetni a t. házat, a mely ebben az előirányzatban mutatkozik, az 1897-iki költségvetési törvéuynyel szemben. Az 1897. évi XX. tcz., az államszám vitelről szóló törvény azt rendeli, hogy a költségvetés olyképen rendezendő be, hogy annak úgy kiadásai, mint be! vételei is rendesekre és rendkívüliekre osztasj sanak fel. A rendkívüliek természetesen magukban foglalják az átmeneti kiadásokat és a ^beruházásokat is. A törvény ezen intézkedésénél fogva a jelen költségvetési előirányzatban a kiadásoknak harmadik csoportja, a mely az eddigi költségvetésekben előfordult, t. i. a rendkívüli közösügyi kiadások csoportja elesik, a mennyiben az emiitett törvényes intézkedésnél fogva ezek a kiadások a többi rendkívüli kiadások közé soroztainak be. Ennek megemlítése után áttérek azoknak a különbségeknek és eltéréseknek a felsorolására, a melyek a jövő évi költségvetési előirányzatot a jelen évi költségvetési törvénytől megkülönböztetik. A közösügyi költségeknél a többszükséglet a monarchia mindkét államára nézve 1,288.280 forintot tesz ki, ennyivel nagyobb a szükséglet, mint a megelőző évben, miután azonban a vámbevétel 3,025.000 frttal szintén emelkedik, ennélfogva az állam más forrásaiból fedezendő közösügyi kiadás 1,737.000 frttal csekélyebb összeget igényel, a melyből a Magyarországra eső rész
