Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-184

198 18Í. országos ülés 1897. november 6-án, szombaton. felvilágosítást, és ezzel adjon egyúttal alkalmat arra is, hogy magánakba kormánynak álláspontja, szándoka, törekvései és czélzatai a parlament tárgyalásában kellőleg megvilágíttassaoak. Én pasztán csak azon eljárás ellen szólalok fel, melyet egyáltalában nemcsak uzussá, hanem törvénynyé is akarnak tenni a parlamentben: hogy az ellenzék beszél, a kormány pedig hallgat mindaddig, mig a vita be nincs zárva, a mikor már nincsen módjában senkinek a kormány álláspontját kellő bírálat tárgyává tenni. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Beismerem, hogy Sima Ferencz képviselő úrnak én szerintem minden jogosultságot nélkülöző felszólalása folytán szólok most a vita bezárta előtt. Azonban, t. ház, nem ismerem el a képviselő úr jogát arra nézve, hogy a kormányt kényszerítse arra, hogy ekkor vagy akkor nyilatkozzék. (Helyeslés jobhfélöl.) Ebben a konkrét esetben pedig egyáltalában nincs igaza. Ha a kormány valamely kérdésben részletesen, behatóan nyilatkozott, az a fiumei köz igazgatás rendezésének kérdése. (Úgy van! Úgy van ! jobbfelöl.) És most, mert tetszett gróf Batthyány Tivadar, Lukáts Gyula, Visontai Soma és Thaly Kálmán képviselő uraknak a fiumei kérdések egész sorozatával itt előhozakodni, abból nem következik, hogy én az ő álláspontjukra helyezkedjem. Jogom van az én álláspontomat követni, a mely ez idő szerint, ez alkalommal ugyanaz, mint Horánszky Nándor képviselő úré. Miután pedig nézetem az, hogy ezen alkalommal, ezen kérdés ötletébői a fiumei kormányzati kérdések egész sorozatának felvétele sem nem jogosult, sem nem helyes, nem tartottam és nem tartom indokoltnak és helyesnek most sem, hogy a dolog érdemére nézve nyilatkozzam. A tartalom, a modor, a hang, a melylyel Fiume városának kérvénye, — ha mondhatom, hogy kérvénye — tiltakozása itt a ház előtt áll, azt gondolom, hogy a magyar parlamentet arra kell hogy vezesse, hogy ez alkalommal ezzel a kérdéssel érdemileg nem foglalkozva, az egyszerűen irattárba tétessék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Fiume kérdésével volt alkalma foglalkozni a t. háznak, lehet még Számtalanszor; de épen a kérvényre való tekintettel nem tartom indokoltnak, nem tartom a kérvény alakjára való tekintettel sem indokoltnak azt, hogy ezen kérdéssel érdemileg foglalkozzunk, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) mert akkor mintegy elismerjük jogosultságát annak, hogy olyan hangon, olyan modorban egy képviselőtestület a képviselőházhoz feliratot intézzen. Ezekre való tekintettel nem szóltam és azt gondolom, helyesebb lett volna, ha Sírna Ferencz képviselő úr nem hív fel engem arra, hogy a vita bezárta előtt szóljak. Ezt akartam mondani a vita bezárta után, elmondtam most a vita bezárta előtt. Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobbóldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! A mennyiben a miniszterelnök úr jónak látott engem is megnevezni, mint a ki elmérgesíteni akarja a vitát, utalok szavaimra, melyeket mondtam. (Félkiáltások jobbfelől: Szó sem volt erről!) Az én czélzatom legkevésbbé sem volt a dolog elmérgesítése, hanem jószándékú elintézés. Én összefoglaltam a kérvénynek a hibáit, kárhoztattam azt a han • got, mely a kérvénynek egyes kifejezéseiben átvonul és azért voltam kénytelen csatlakozni, épúgy, mint, Horánszky Nándor képviselő úr, ahhoz, hogy a kérvény az irattárba tétessék. De különben teljes jókarattal óhajtottam a kérdést megoldani, nem pedig elmérgesíteni. (Felkiáltások pbbfelől: Nem is említették az elmérgesitést!) Elnök: Azt hiszem, most már csakugyan senki sem kivan a kérdéshez hozzászólni. Méltóztatnak megengedni, hogy a vitát bezárjam? (Helyeslés.) Ezzel tehát a vita be van zárva. Következik a szavazás. És minthogy semmiféle ellen indítvány nem tétetett, csak annyiban, hogy elvetették egyesek az előadó úr által előadott bizottsági javaslatot, a kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát, igen vagy nem ? Kérem azon képviselő urakat, a kik a bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a bizottság javaslatát elfogadta. Következik Szabolcs vármegye kérvénye. Nyegre László jegyző (olvassa): Szabolcs vármegye közönsége a községi törvény módosításával járási bizottságok alakítását kéri. Béldi László előadó: T. ház ! Szabolcs vármegye kérvénye abból indul ki, hogy a törvényhatósági bizottságok közgyűlései a tagok elfoglaltsága miatt igen gyakran nem igen látogatottak s a napirend tárgyai úgyszólván egyedül a tisztviselői kar és a legközelebbről érdekelt törvényhatósági bizottsági tagok jelenlétében tárgyaltatnak. Szabolcs vármegye közönsége kérvényében kifejti, hogy sokkal nagyobb érdeklődés nyilvánulna az ügyek iránt, hogyha ezen nagy apparátus, a törvényhatósági bizottságok egyeteme helyett a szomszédos községek képviseleteiből járási bizottságok alakíttatnának; ez okból ajánlja a kérvény, hogy a községi törvény módosításával vármegyei járási bizottságok alakíttassanak, a melyek a községi ügyeket tárgyalnák. A bizottságnak erre nézve az a javaslatai