Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-184

184. országos ölés 1897. november 6-áii, szombaton. 191 egyáltalán foglalkozni nem akarok. Épígy azon váddal sem, hogy Fiume velünk csak érdekházasságot tart fenn, hogy Fiume a leganyagiasabb érdekeket hajhászsza. Hát én úgy tudom, hogy igen kevés ember kivételével mindenki szereti lehetőleg saját érdekeit előmozdítani. Azt is tapasztaljuk, hogy minden kom'munitás, legyen az község, legyen az város, szintén igyekszik a saját anyagi viszonyait előbbre vinni, javítani. Ezt megrovásként felemlíteni, azt hiszem, egy várossal szemben sem lehet, s így nem lehet azt Fiumére nézve sem, annál kevésbbé, mert voltak alkalmak, a midőn Fiume igenis az anyagi érdekeit is alávetette a köz-, a magyar érdeknek, hogy egyre-kettőre legyen szabad utalnom. Ilyenek voltak az abszolút korszak alatti viszonyok, a midőn Fiume magyar érzelmét a város és annak lakói anyagi téren is ugyancsak drágán megfizették; ilyen volt, hogy még egy példát említsek, a szabad kikötő megszüntetése ; ott a leggazdagabblól a legszegényebbig mindnyájan, a város egész lakossága szenvedett a szabad kikötők privilégiumának megszüntetése által. Hogy azonban ez a tény Fiume hazafiságán, magyar érzelmén valamit változtatott volna, nem tapasztaltam, pedig elég sokat járok Fiúméba, eléggé ismerem a viszonyokat. De, t. ház, nem folytatom. Egyszerűen csak még egy kérdésre vagyok kénytelen kissé bővebben kiterjeszkedni, a mely kérdés,— nézetem szerint,— a legfontosabb és quintesszencziája a mai fiumei kérdésnek. A sajtóban mint egy vádat láttam előterjesztve Fiume ellen, nogy Fiume szeparatisztikus tendencziákat követ. Én azt hiszem, itt igen nagy tévedés forog fenn. Fiume szeparatisztikus tendencziákat — mert, mit jelent ez egyebet, mint: hogy el akar válni Magyarországtól — soha nem táplált, nem is táplál, hanem igenis Fiume ragaszkodik ős, évszázados autonómiájához, ragaszkodik évszázados autonóm jogaihoz, de ez és a szeparatisztikus tendeneziák közt, azt hiszem, igen nagy különbség van, mert ha az autonómiához való ragaszkodás szeparatisztikus tendenczia lenne, akkor első sorban a t. függetlenségi és 48-as pártot kellene szeparatisztikus tendencziákkal vádolni, mint a mely a municzipális autonómiát egyik sarkalatos programmjáú) állította fel és tartja fenn. De, t. képviselőház, legyen szabad egész röviden még arra a kérdésre felelnem, hogy mi tulajdonképen az annyira féltett és gyakran gáncsolt fiumei autonómia? Miben áll legalább főpontjaiban az az autonómia, mert én hallom, ez autonómia révén a fiumeieket szidni és hallok Fiúméra szeparatisztikus és mindenféle vádakat ráolvasni, de azt, hogy miben áll az autonómia, sehol ki nem fejtették. Sajnos, épen az 1868 : XXX. törvény czikk 66. §-ának végre nem hajtása következtében, Fiume autonómiája törvénybe iktatva, vagy beczikkelyezve mind a mai napig nincs, ne nincs egy szabályzatba, vagy valamikép összefoglalva sem, így tehát, a mint a tradiczióból fenmaradt, a mint egyes törvények, vagy törvényes jellegű, vagy törvényt pótló intézkedésekből kell, hogy azt Összeállítsuk. És ha ezt veszem, akkor igen kevés pontban foglalhatom össze Fiume autonómiájának lényegesebb részét. Az egyik pont az, hogy Fiumét ne egyszerű poiitikai tisztviselő, vagy egy főispán, hanem egy nagyobb dignitással és hatáskörrel felruházott kormányzó vezesse, az álljon annak élén, hogy a kormányzó legyen ne csak a politikai, de egyúttal a tengerészeti ügyekben direkte és a többi állami hivataloknak quasi közvetett főnöke, vagy ellenőre, felügyelője, hogy ez a kormányzó mint ilyen üljön a főrendiházban és ott Fiumét hivatalból képviselje és egyúttal Fiume és a magyar kormány közt közvetítő szerepet vigyen. Ez, nézetem szerint, — a mint én ismerem a helyzetet -— a fiumei autonómiának egyik posztulátuma. Egy másik posztulátuma az olasz nyelv használata a közigazgatás terén. Az igen tisztelt miniszterelnök úr igen helyesen mondta a múltkor itt a házban, hogy nemcsak, hogy az olasz nyelv ellen nem tör, hanem épen magasabb politikai szempontokból is az olasz nyelvnek a támogatását, respektálását kivánja és czélozza. Egy harmadik kérdés, mely szintén — és ezt a kérvény is említi — határozottan Fiume autonómiája keretébe tartozónak tekintendő, az igazságszolgáltatás kérdése, A provizórium megállapítja, hogy Fiúméban elsőfokú törvényszék álljon fenn, hogy a fiumeiek felett első fokban olasz nyelvű helybeli bíróság ítéljen. Egy további posztulátuma a fiumei autonómiának azon kérdés, a melyet már volt szerencsém érinteni, hogy tudniillik mielőtt a törvények Fiúméban életbe léptetnek, Fiume város képviselőtestülete megkérdeztessék, vagyis véleménynyilvánításra szólíttassék fel tisztán azon kérdésekre nézve, a melyek Fiume önkormányzatát, specziális viszonyait érintik. Egy további kérdés Fiúménak az a joga, hogy olasz nyelvű községi iskolákat tarthat fenn. Ezen iskolák a provizóiúum értelmében a vallásés közoktatásügyi minisztérium fővezetése alatt állanak. Itt nem tudom, hogyan tervezi a kormány ezen kérdésnek megoldását; egyet azonban tudok, hogy Fiume soha nem tagadta az állam felügyeleti jogát a városi iskolák felett, de igenis ragaszkodott és ragaszkodik bizonyára azon eljáráshoz, a melyet mindig követtek a t. kormányok, hogy tudniillik a felügyeletet, az iskolák felett a kormányzó vagy maga, vagy