Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-183
183. országos ülés 1897. n ovember 5-én, pénteken. 179 pította meg, addig a zárszámadás 35,806.214 frt 68 kr. fölösleget mutat, vagyis a kezelés eredménye 35,784.989 frt 68 krral volt kedvezőbb a költségvetési előirányzatnál. A kormány azonban a költségvetési törvényben engedélyezett hiteleken kivtíl külön törvényes felhatalmazások és póthitelek alapján jelentékeny bevételek és kiadások eszközlésére is jogosítva volt. Jelesül jogot nyert összesen 1,807.023 frt 42 kr. bevételre az átmeneti kezelésben és a rendkívüli közösügyi bevételeknél; úgyszinte felhatalmazást nyert összesen 17,978.165 frt 77V2 kr. kiadásra a rendes és átmeneti kezelésben, a beruházásoknál, valamint a rendkívüli közösügyi kiadásoknál, s így a külön törvényes felhatalmazásokon és póthiteleken alapuló kezelésben az előirányzott hiány 16,171.142 frt 35Va krt tett. Ezzel szemben a zárszámadás szerint tett a bevétel 1,807.023 frt 42 krt, a kiadás 17,976.165 forint 777a krt, a hiány tehát 16,169.142 frt dh 1 ^ kr., vagyis a tényleges eredmény ebben a kezelésben 2000 írttal kedvezőbben alakúit az alapjául szolgált felhatalmazások és póthiteleknél. Összegezvén a költségvetési törvény és kiegészítő törvények alapján foganatosított kezelést, következő eredmény mutatkozik, és pedig az előirányzott összes bevétel 474,871.421 forint 42 kr., a zárszámadásilag előirt összes bevétel 527,250.434 frt 01 kr., a nagyobb bevétel tehát 52,379.012 frt 59 kr.; az előirányzott összes kiadás 491,021 338 frt 77Va kr., mig az utalványozott összes kiadás 507,613.361 frt 6872 kr., vagyis a túlkiadás 16,592.022 frt 91 krEbből látható, hogy a bevételek jelentékeny emelésével szemben nagymérvű túlkiadások is voltak s ez utóbbiak között igen jelentékeny az előirányzat nélküli kiadások összege, mely a 15 millió forintot megközelíti és ebből a rendes kezelésre 4,175.589 frt 65 kr., az átmenetiekre 7,108.676 frt 78 1 / 2 kr., a beruházásokra 3,471.750 forint 767a kr. esik. Egybe vetve a fentebbi adatokat, a költségvetésitörvény és külön felhatalmazások alapján előirányozva yolt 16,149.917 frt 3572 kr. hiány; a zárszámadás eredménye szerint mutatkozik 19,637.072 frt 32V2 kr. fölösleg, s így a kezelés az előirányzathoz képest 35,786.989 frt 68 krajezárral kedvezőbben alakult. Az állam vagyona — levonva az értékpapírokban való állami tartozások és az összes terhelő hátralékok összegét —-1896. év végén 507,093.063 forint 6872 kr. volt, vagyis az 1895. év végén kimutatott tiszta vagyonnal szemben 65,233.272 forint 36 kr. szaporulat mutatkozik. Tekintettel az 1896-ik évi zárszámadás szerint elért és felsorolt összes eredményekre, a bizottság a valódi kezelést a költségvetéssel szemben és a vagyonkezelést általában kedvezőnek találta. Ezen adatok elősorolása után még kötelessége a bizottságnak, a törvényhozás figyelmét a következő ügyekre is felhívni: 1. hogy a számviteli törvény végrehajtására vonatkozó részletes utasítások olykép munkában vannak, hogy remélhetőleg az 1897. évi XX. törvényczikk 1898. évi január 1-én akadálytalanul életbe léptethető lesz; 2. hogy a selyemtenyésztés ügye kedvező és végleges megoldást nyert azáltal, hogy a selyemtenyésztés is állami üzemágnak nyilváníttatott s mint ilyen a zárszámadásban kellő helyét elfoglalja; 3. hogy a ragadós tüdőlob kiirtásával öszszefüggésben levő kártalanításnál előfordult nehézségeket az 1897. évi X. törvényczikk megoldotta ; 4. hogy az átfutó kezelésben előfordult igen tetemes összegek elszámolása és évközben való ellenőrizhetése czéljából az eddigi gyakorlat módosítására vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak; 5. hogy a hadmentességi díjalap terhére és a nyugellátások állami számvevőszéki ellenőrzés alá kerültek; 6. hogy a kormányelnök ár kezdeményezéséből a minisztériumokban kezelt összes alapok és alapítványoknak rendezése folyamatban van oly irányban, hogy pontosan állapíttassák meg, mely alapok tartoznak költségvetési, zárszámadási és állami számvevőszéki ellenőrzés alá; 7. hogy a taraczvölgyi helyi érdekű vasútra és a vágvölgyi vasút trencsén-zsolnai, trencsén-melichói és melichó-zsolnai szakaszaira nézve az állami vasutak központi telekkönyvében a tulajdonjog a magyar állam javára 1896. évben bekebleztetett. A bizottság nem mulaszthatja el őszinte elismerésének kifejezést adni a kormány irányában, hogy az állami háztartás egyensúlyának fentartását tevékenyen előmozdította, továbbá az állami számvevőszéknek, hogy buzgó és körűitekintő ténykedéseivel az állami háztartás kezelését hatályosan ellenőrizte. Ezek után a bizottság kijelenti, hogy az 1896. évi VI. törvényezikkből mutatkozó összes eltéréseket beható bírálat után indokoltaknak, vagyis olyanoknak tekinti, melyek részben a viszonyok behatása alatt keletkeztek, részben közgazdaságilag halaszthatatlan érdekek kielégítése czéljából szükségesek voltak. Végül: Részletes felülvizsgálat után a Vaskapu-szabályozás 1896. évi munkálatait és költségeit is okadatoltaknak találta a bizottság. Mindezekből kifolyólag van szerencsém a bizottság nevében a következő határozati javas23*
