Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-182
182. országos ülés 1897. november 4-én, csütörtök 811. 177 Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház tudomásul vette. Következik a miniszterelnök válasza Sierbán Miklós képviselő úr interpellácziójára. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. képviselőház! A midőn Sierbán Miklós képviselő úr interpellácziójára tegnap rövidesen nyilatkoztam, azt mondtam, hogy egyáltalán nem tartom interpelláezióját a ház elébe tartozandónak. (Helyeslés a jobbo 7 dalon.) T. ház! Ezen kijelentésemmel szorosan véve megadtam a feleletet is, mert egy, ezen ház elé nem tartozó interpelláezió érdemére nem felelhetek Ily körülmények közt, t. ház, méltóztassék tudomásul venni azon nyilatkoEatomat, hogy a képviselő úr által hozzám intézett interpelláezió érdemére nem válaszolok. (Helyeslés jobbfelöl.) Azonban méltóztassék nekem megengedni, hogy egy, igen korlátolt határok közt tartott rövid megjegyzést tegyek Sierbán Miklós képviselő úr beszédének egyik részére. Azt mondja, közvetlen tapasztatotok meggyőzték már őt arról, hogy mindama politikai differeneziák és ellentétek, melyek léteznek a magyar és román nép közt, nem annyira a magyar és román nép, mint inkább a román nép és e kormány közt léteznek. Hát, t. ház, határozottan kell, hogy kijelentsem, miszerint a képviselő úrnak nincs igaza. A magyar és román nép között nincs ellentét, a magyar kormány és a román nép között sincs ellentét, de van ellentét egyes izgatók izgatása (Helyeslés jobbfelöl.) és akcziója következtében, (Helyeslés jobbfelöl.) ezen ellentétek tartják mozgalomban és élénkségben az egész kérdést, (Helyeslés jobbfelöl.) a melynek jogalapja, természetes alapja nincsen. (Helyeslés jobb felöl.) Ha ezen természetellenes ellentéteket azok, a kik szítják a dolgot, megszüntetik: ha nem jönnek összeütközésbe a büntető törvénykönyv rendelkezéseivel, akkor igenis megszűnik minden ellentét, mert nincs természetszerű ellentét sem a kormány, sem a román nemzetiség, sem a magyar állam, sem a magyar nemzet, sem a román nemzetiség között. Keressék az illető urak, — Sierbán képviselő urat is erre kérem — a kiegyenlítéseket, ne keressék az ellentéteket; és ha keresik, meg fogják találni, mert kétségtelenül abban azután neki igaza van, hogy az osztrák-magyar monarchiának, vagy mondjuk a magyar államnak, nincsenek ellentétes érdekei a román állammal-. Vannak csak ellentétes félreértések itt-ott, melyeket előidéznek természetellenes úton czélzatosan egyesek, a kik mintegy, mondhatnám, ezen mozgalmat kenyérkeresés czéljaira használják fel. Ezt szükségesnek tartottam, t. ház, elmondani ; a mint már jeleztem, az interpelláezió érdemére, mint ezen ház elé egyáltalán nem tartozóra nem felelek. (Hosszantartó, élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz nem válaszolt!) A szabályok szerint a miniszter válaszolja azt, a mit jónak és kötelességszerűnek lát, azzal lehet megelégedni, lehet meg nem elégedni. A kérdést mindenesetre fel kell tenni. (Helyeslés.) Tehát tudomásul veszi-e a ház, igen, vagy nem ? (Igen!) Madarász József: Tárgyalni óhajtjuk! Elnök: A ház tudomásul vette. Most javaslatot akarok tenni a holnapi ülés napirendjére. (Halljuk! Halljuk!) A holnapi ülés napirendjére javaslatba hozom a zárszámadási bizottság jelentését az 1896. évi zárszámadásokról, valamint az aldunai Vaskapu-szabályozási munkálatokról. Elfogadja a ház ezt a napirendet? (Igen!) A ház elfogadja; ennélfogva javaslom, hogy az ülés 11 órakor kezdődjék. Elfogadja ezt a ház ? (Igen!) Ezt tehát, mint a ház határozatát kimondom, s az ülést bezárom. I (Az ülés végződik d. u. 12 óra 30 perczkor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. X. KÖTET. ' n
