Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-182
182. országos ülés 1897. november 4-én, csütörtökön. 171 érzetemmel megegyeztethetőnek nem találom, hogy Sierbán Miklóst ugyanilyen kihágásért kiadjuk, én tehát ismételten kijelentem, hogy nem adom ki Sierbán Miklóst. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Schmidt Gyula előadó : Igaza van Olay Lajos képviselő urnak, hogy voltak esetek, a midőn nem adtuk ki az egyes képviselőket ; nemcsak kihágásokban, hanem bűntényekben is egyes esetekben a t, ház a fenforgó körülmények hatása alatt nem adta ki az illető képviselőt, de kihágásokban is számtalanszor kiadta. (Úgy van! jobbfelöl,) Olay Lajos : Soha! Schmidt Gyula előadó: Kérem, én magam is referáltam ezen országgyűlés folyamata alatt legalább tizenöt olyan esetet, a hol kihágás miatt kiadtuk az illető képviselőt. Kihágás és kihágás között különbség van. A jelen eset igen súlyos beszámítás alá esik, s ezt tessék figyelembe venni, hogy egészen idegen vármegyében, idegen területen, két napon át huszonhét emberrel vadászott másnak tulajdonában. És vannak a vizsgálati jegyzőkönyvben ilyenek, hogy az mondatik: azért, hogy országgyűlési képviselő, neki minden szabad, tehát másnak az erdejében vadászni is. Mindezek érett megfontolásának következményét képezi ezen javaslat és vélemény és én újabban ajánlom a t. háznak, hogy a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadta. Következik Városy Gyula képviselő mentelmi ügye (írom. 262). Schmidt Gyula előadó: T. ház! Csőn grád vármegye tiszáninneni járásának főszolgabírája beadott előterjesztésében előadja, hogy Kistelek község elöljárósága nála panaszt tett, miszerint Városy Gyula képviselő úr járlat nélkül négy darab sertést vásárolt, a melyek közííl három elhullott és így nem lehetett megállapítani, miután feljelentés nem történt, az elhullásnak okát-, ez a fennálló törvény értelmében az állategészségügyi szabványokba ütközik, és ennek folytán, hogy a kihágási eljárás megindítható és befejezhető legyen, kéri a mentelmi jog felfüggesztését. A mentelmi bizottság, tekintve, hogy ez a megkeresés semmivel sincsen felszerelve, még a feljelentéssel sem, az e tekintetben fennálló állandó gyakorlatnál fogva javasolja, hogy ez esetben ne függesztessék fel Városy Gyula képviselő úr mentelmi joga. Ajánlom elfogadásra ezen javaslatot. Olay Lajos : T. ház! Én egész készséggel hozzájárulok az előadó úrnak és a mentelmi bizottságnak javaslatához, de engedelmet kérek, itt van az, a mit már előbb mondottam, hogy jogérzettel bíró ember képviselő és képviselő között nem tesz különbséget. Minden jogászember tudja azt, hogy kihágási ügyben semmiféle előnyomozás nem ejtetik meg, mert a törvény világos rendelkezése szerint az összes adatok, bizonyítékok a tárgyalás során állapíttatnak meg a tárgyaló bíró által, a tanuk a tárgyalás napjára rendeltetnek be. Tehát ha az egyik képviselőt kiadjuk kihágásért, a mint a mentelmi bizottság kiadta Sierbán Miklóst, a ki nekik nem tetszik, kötelesek Városy Gyulát is kiadni ; itt van a következetlenség. Elvi álláspontomnál fogva készségesen hozzájárulok a bizottság javaslatához, kérem azonban a bizottságot, hogy a kiadásnál a régi gyakorlathoz híven egyforma mértékkel mérjen minden képviselőnek. Pichler Győző: T. ház! Teljesen hozzájárulok a t. előadó úr javaslatához, csak az indokolás ellen van kifogásom. Kérem a t. házat, hogy mondja ki, hogy nemcsak formai okok miatt, hanem az ügynek egészen jelentéktelen volta miatt sem rendeli el a kiadatást. Négy sertés elhull egy képviselőnek az istállójában, még csak nem is vész idejében, nem is oly vidéken, ahol az állategészségügyi szempont szigorúabbau veendő; elhull, a mint a megyei állatorvos konstatálta, egy rendes operáczió folytán, a melynek a sertéseknek legnagyobb része alá van vetve, az, a mely nem tenyésztésre van szánva. (Derültség.) Ily ügyet az ország szine elé hozni, határozottan nevetséges. (Úgy van! balfelöl.) Elfogadva tehát a bizottság előterjesztését, kérem az indokolás megváltoztatását. Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Schmidt Gyula előadó: T. ház!^ Nem Nagyhatom szó nélkül azt a szemrehányást, melylyel Olay Lajos úr a mentelmi bizottságot illette. A Sierbán-féle esetben az elővizsgálat minden tekintetben keresztül vitetett, a megkeresés kellően felszereltetett, a jelen esetben pedig még a feljelentés sincsen mellékelve. A mentelmi bizottság mindig először az illetékességet vizsgálja, másodszor azt, hogy az inkriminált cselekmény törvényeink szerint büntetendő-e s harmadszor az összefüggést a cselekmény és az illető képviselő közt. Ennek megfelelőleg 1884-ben utasította az igazságügyminiszter a bíróságokat, hogy szereljék fel ala-