Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-182

182. országos ülés 1897. november 4-én, csütörtökön. 171 érzetemmel megegyeztethetőnek nem találom, hogy Sierbán Miklóst ugyanilyen kihágásért ki­adjuk, én tehát ismételten kijelentem, hogy nem adom ki Sierbán Miklóst. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Schmidt Gyula előadó : Igaza van Olay Lajos képviselő urnak, hogy voltak esetek, a midőn nem adtuk ki az egyes képviselőket ; nemcsak kihágásokban, hanem bűntényekben is egyes esetekben a t, ház a fenforgó körülmé­nyek hatása alatt nem adta ki az illető kép­viselőt, de kihágásokban is számtalanszor kiadta. (Úgy van! jobbfelöl,) Olay Lajos : Soha! Schmidt Gyula előadó: Kérem, én ma­gam is referáltam ezen országgyűlés folyamata alatt legalább tizenöt olyan esetet, a hol kihá­gás miatt kiadtuk az illető képviselőt. Kihágás és kihágás között különbség van. A jelen eset igen súlyos beszámítás alá esik, s ezt tessék figyelembe venni, hogy egészen idegen várme­gyében, idegen területen, két napon át huszon­hét emberrel vadászott másnak tulajdonában. És vannak a vizsgálati jegyzőkönyvben ilyenek, hogy az mondatik: azért, hogy országgyűlési képviselő, neki minden szabad, tehát másnak az erdejében vadászni is. Mindezek érett megfontolásának következ­ményét képezi ezen javaslat és vélemény és én újabban ajánlom a t. háznak, hogy a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék. (He­lyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadta. Következik Városy Gyula képviselő men­telmi ügye (írom. 262). Schmidt Gyula előadó: T. ház! Csőn grád vármegye tiszáninneni járásának főszolga­bírája beadott előterjesztésében előadja, hogy Kistelek község elöljárósága nála panaszt tett, miszerint Városy Gyula képviselő úr járlat nélkül négy darab sertést vásárolt, a melyek közííl három elhullott és így nem lehetett meg­állapítani, miután feljelentés nem történt, az elhullásnak okát-, ez a fennálló törvény értel­mében az állategészségügyi szabványokba üt­közik, és ennek folytán, hogy a kihágási eljá­rás megindítható és befejezhető legyen, kéri a mentelmi jog felfüggesztését. A mentelmi bizottság, tekintve, hogy ez a megkeresés semmivel sincsen felszerelve, még a feljelentéssel sem, az e tekintetben fennálló állandó gyakorlatnál fogva javasolja, hogy ez esetben ne függesztessék fel Városy Gyula kép­viselő úr mentelmi joga. Ajánlom elfogadásra ezen javaslatot. Olay Lajos : T. ház! Én egész készség­gel hozzájárulok az előadó úrnak és a mentelmi bizottságnak javaslatához, de engedelmet kérek, itt van az, a mit már előbb mondottam, hogy jogérzettel bíró ember képviselő és képviselő között nem tesz különbséget. Minden jogász­ember tudja azt, hogy kihágási ügyben semmi­féle előnyomozás nem ejtetik meg, mert a tör­vény világos rendelkezése szerint az összes adatok, bizonyítékok a tárgyalás során állapít­tatnak meg a tárgyaló bíró által, a tanuk a tárgyalás napjára rendeltetnek be. Tehát ha az egyik képviselőt kiadjuk kihágásért, a mint a mentelmi bizottság kiadta Sierbán Miklóst, a ki nekik nem tetszik, kötelesek Városy Gyulát is kiadni ; itt van a következetlenség. Elvi álláspontomnál fogva készségesen hozzájárulok a bizottság javaslatához, kérem azonban a bizottságot, hogy a kiadásnál a régi gyakorlathoz híven egyforma mértékkel mérjen minden képviselőnek. Pichler Győző: T. ház! Teljesen hozzá­járulok a t. előadó úr javaslatához, csak az in­dokolás ellen van kifogásom. Kérem a t. házat, hogy mondja ki, hogy nemcsak formai okok miatt, hanem az ügynek egészen jelentéktelen volta miatt sem rendeli el a kiadatást. Négy sertés elhull egy képviselőnek az istállójában, még csak nem is vész idejében, nem is oly vidéken, ahol az állategészségügyi szempont szigorúabbau veendő; elhull, a mint a megyei állatorvos konstatálta, egy rendes operáczió folytán, a melynek a sertéseknek leg­nagyobb része alá van vetve, az, a mely nem tenyésztésre van szánva. (Derültség.) Ily ügyet az ország szine elé hozni, határozottan nevetsé­ges. (Úgy van! balfelöl.) Elfogadva tehát a bizottság előterjesztését, kérem az indokolás megváltoztatását. Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Schmidt Gyula előadó: T. ház!^ Nem Nagyhatom szó nélkül azt a szemrehányást, melylyel Olay Lajos úr a mentelmi bizottságot illette. A Sierbán-féle esetben az elővizsgálat minden tekintetben keresztül vitetett, a meg­keresés kellően felszereltetett, a jelen esetben pedig még a feljelentés sincsen mellékelve. A mentelmi bizottság mindig először az illetékességet vizsgálja, másodszor azt, hogy az inkriminált cselekmény törvényeink szerint bün­tetendő-e s harmadszor az összefüggést a cse­lekmény és az illető képviselő közt. Ennek megfelelőleg 1884-ben utasította az igazságügy­miniszter a bíróságokat, hogy szereljék fel ala-

Next

/
Thumbnails
Contents