Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-163

163. ORSZÁGOS ÜLÉS 1897. évi szeptember hó 27-én, hétfőn, Szilágyi Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Miniszterelnök átirata a király köszönetéről a ház születésnapi üdvözléseért. — Péchy Tamás halála. — Horvát-szlavon-dalmát országgyűlés elnökének átirata horvát képviselők megbízó leveleivel. — Függő államadósságot ellenőrző bizottság jelentése az 1898-iki kezelési költségekről. — Feliratok és kérvények bemutatása. — Belügyminiszter átirata a király névnapján tartandó istentiszteletről. — Elintézetlen interpellácziók jegyzékének felolvasása. — Pénzügyminiszter bemutatja az 1898. évi január-április hónapokra terjedő indemnityröl szóló törvényjavaslatot. — Miniszterelnök bemutatja az állami főszámvevőszék jelentéseit: a) zárszámadások 1896-ra; b) Horvátországgal leszámolás 1895-re; c) túlkiadások 1897. II. negyedében. — Napirend. (Ülések tartama.) A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, Perczel Dezső, b. Jósika Samu, b. Dániel Ernő, Erdély Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök (a ház éljenzése közt elfoglalja az elnöki széket): Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Molnár Antal, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Nyegre László, jegyző úr, — a javaslatok ellen felszólalókat pedig Rakovszky István jegyző ár. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesítve lévén, hitelesítésének szüksége nem forog fenn. (Zaj. Elnök csenget.) Bemutatom a miniszterelnök átiratát (Halljuk ! Halljuk!), melyben arról értesít, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége (Általános lelkes éljenzés.) legmagasabb születése napja alkalmából a képviselőház részéről kifejezett üdvkivánatokért legkegyelmesebb királyi köszönetét kifejezi a háznak. (Élénk éljenzés.) Hódoló tisztelettel tudomásul vétetik. Szomorú megilletődéssel jelentem a t. házinak, hogy egyik legrégibb tagja, Péchy Tamás elhunyt. A boldogult képviselő (Halljuk!) hosszú életének legnagyobb részét hazájának és a közügynek szentelte, ifjú korában a szabadságharez lelkesedésében és küzdelmeiben vett részt; az alkotmány szünetelése alatt az egyedül nyitva álló téren, a társadalmi téren működött; az alkotmány visszaállítása után mint képviselő, miniszter és a háznak hosszú időu át elnöke, sőt ezen álláson kivíü is a magyar közéletnek minden terén, a politika, törvényhatósági és egyházi életben odaadó és soha nem szünetelő munkásságot fejtett ki. Ezen önzetlen munkássága, tehetsége, igénytelen és magyar typikus egyénisége közéletünk kiválóan rokonszenves és tisztelt alakjává tette Őt. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A ház e munkásságban, küzdelemben és sikerekben eltöltött élet után megilletődve nyújtja emiékének az elismerés koszorúját (Általános, élénk helyeslés.) és ennek megfelelőleg javaslom, hogy emlékét a ház jegyzőkönyvbe iktassa (Általános helyeslés.) és bizza meg az elnökséget azzal, hogy a ház fájdalmas részvétének kifejezését a boldogult özvegyének a ház nevében tudomására hozza. (Általános, élénk helyeslés.) >y