Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-147

• 147. országos iilés 1897. Julius 26-án, hétfőn. mikor ők az értekezleten megfújták a harsonát, hogy itt a parlamentarizmus van veszélyeztetve, hogy itt már termi kell valamit, mert azáltal, hogy az ellenzék folytonosan beszél, hát itt már a parlamentarizmus van veszélyeztetve, mert itt obstrukczió van. Hát, t. képviselőház, Tisza Kálmán úrnak legkevésbbé volt joga ebben a dologban felszó­lalni, mert 1861-ben, mikor a szegény boldogult emlékezetű Teleki László gróf agyonlőtte magát, ő lett a határozati pártnak a fej'e, akkor a saját többségétől megugrott, mert ő átadott az ő több­ségéből egy néhányat a Deák-pártnak csak azért, hogy ne határozatot hozzon az országgyűlés, hanem felirat menjen a királyhoz. Másodszor pedig, ha a parlamentarizmust igazán annyira szivén viseli Tisza Kálmán, hát mikor a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló tör­vényjavaslatot hozta ide, nem szavazta-e azt meg nagy többség, és azért, midőn a főrediház ellen­mondott, nem igyekezett megóvni ennek a kép­viselőháznak a tekintélyét, hogy visszahozta volna azt a törvényjavaslatot újra ide és megint vissza­terjesztette volna a főrendiházhoz, úgy a mint cselekedett moct legutóbb a kormány, hogy a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot visz­szahozta. Hát Tisza Kálmán úrnak csepp joga sincs azt mondani, hogy a parlamentarizmust védi, mikor ő maga vétett a parlamentarizmus ellen. És minek szól az obstrukczióról ő, ki 1872-ben a választási törvényjavaslat elleni ob­strukcziónak feje volt és diadalra is vezette azt, úgy hogy nem lett abból a törvényjavaslatból semmi és azért a parlamentarizmus ma is él és nem halt meg. Ott volt később a közigazgatási, ott volt a véderőjavaslatnál az obstrukczió; a közigazgatási vitában két §-ra zsugorodott össze az egész javaslat, s azért a parlamentarizmus mai napig is él. Nagyon csodálom tehát, hogy önök olyan nagyon felkötik a kardot a parla­mentarizmus bajainak leküzdésére, holott annak semmiféle baja nincs. A kormánypárti lapok meghurczoltak min­ket, a függetlenségi és 48-as pártot azzal, hogy reakczionáriusok vagyunk mi, ott Nagytuk a 48-as zászlót, s a klerikálisokkal, az úgynevezett fekete negyvennyolczasokkal tartunk. (Derültség balfelöl.) Nos, mi elvi alapon küzdünk; ha bármely pártja e háznak elveink diadalrajuttatására segéd­kezet nyújt nekünk, mindig szívesen fogadjuk, (Ugy van! a szélső baloldalon.) a mint szívesen segítségére voltunkat, kormánypártnak az egyház­politikai kérdésekben. (Felkiáltások a szélső bal­oldalon: Akkor jó volt!) Most pedig valójában el­mondhatjuk, legalább én a magam részéről hogy inkább azt a pártot (A jobboldal felé mutat.) tar ­tom most reakczionáriusnak, és ezt (A néppárt felé mutat.) tartom liberális pártnak. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldaloti.) Elnök: Az idő előrehaladván, és még több szónok lévén szólásra felírva, mára a vitát be­rekesztjük. Holnapra javaslom, hogy a délelőtt tíz óra­kor tartandó ülés tárgya a mai ülés napirendje legyen. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatul kimondom, s az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.)

Next

/
Thumbnails
Contents