Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-153

172 153. országos ülés 1807. angnsztns 2-án, hétfőn. Lukács László pénzügyminiszter: Min den bővebb indokolás nélkül bátorkodom ajánlani azt a pótlást, melynek beterjesztését már a múlt ülésben kilátásba helyeztem, s mely azóta kinyomatott. Lázár Árpád jegyző : Major Ferencz ! Major Ferencz: T. ház! Azon kimerítő vita utár, a mely a czukorprémium általános tárgyalása alkalmával ez oldalról kifejlett, a mikor ez az oldal igyekezett mindazon sérelmeket, a melyek a helytelen közgazdasági kormánynak politikája folytán előállottak, kimutatni és feltüntetni azon, az osztó igazsággal ellenkező dédelgetést, a mely ez iparágnál, a többi iparág rovására folytattatik, a mikor tehát ez az oldal a közgazdaság szolgálatában fáradozott, a túloldal három hétig hallgat. Ez a tény fényesen igazolja, mily kevés érdeklődéssel viseltetik a túloldal a közgazdaság fontos kérdése iránt. Ennek daczára a t. miniszter úr most neki ront az ellenzéknek, és oly kifejezéseket használ, a melyek megérdemelnék, hogy erős kifejezésekkel viszonoztassanak. De mégis igyekezni fogok a miniszter úr hosszú és tévedésekben gazdag beszédére tárgyilagosan nyilatkozni. Az ellenzék ama jogos ellenvetését, hogy ezen törvényjavaslat minden kommentár nélkül és minden statisztika mellőzésével nyújtatott be, a mai nap is igazolta. Ha a lefolyt tárgyalás nem volt elég alapos., annak ódiumát épen csak a t. miniszter úr viselheti, mert azt egyáltalában senkitől sem lehet követelni, hogy ily speeziális kérdésekben napokat töltsön statisztikai adatok kutatásával, holott a miniszter úr rendelkezik szakosztályokkal, a kik a képviselőknek a hiteles adatokat szolgálatukra bocsássák, hogy világosan tájékozhassák magukat, ha csak nem akarnak szavazógépek lenni. Ezt kívánja a képviselőháznak és a tanácskozásnak hitele, tekintélye és minden képviselőnek azon joga, hogy tisztán akar látni minden olyan kérdésben, a hol a haza polgárainak anyagi vagy erkölcsi érdekéről van szó. De különben is, t. ház, a mikép rá fogok mutatni beszédem folyamán, a t. pénzügyminiszter úr daczára hosszas beszédének, sem a statisztikai adatokat nem tisz tázza, sem a kérdést teljes világításban előttünk fel nem tárja, hanem megelégedett azon dicsőséggel, hogy egyes szónokokkal polemizált, vádolt, jogtalanul támadott és fenyegetett. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) A t. pénzügyminiszter úr hosszasan fejtegeti a répatennelés fontosságát mezőgazdasági szempontból. Hogy fontos a répatermelés, azt senki sem tagadja, azonban azt, hogy ezt az ágat más ágak rovására nem természetes módon forszírozzuk, azt igenis helytelenítem. Azt állítja a t. pénzügyminiszter úr, hogy nem 184.00U magyar katasztrális hold van érdekelve tényleg a répatermelésnél, hanem, minthogy az ő számítása szerint köríílbelú'l 15—20°/o-át képezi az a terület, a melyet répával ültetnek el annak a komplexumnak, a melyen répát termelnek: kihozza, hogy 1,300.000 magyar hold van érdekelve. Engedje meg a t. pénzügyminiszter úr, hogy ez nem egészen felel meg a tényleges állapotnak, mert köztudomású dolog, hogy a czukorgyárak nagy kiterjedésben bérelnek birtokokat és a répatermelést házilag művelik, tehát ezen földeket saját czéljaikra használják fel, mi nagyon kis mértékben érinti a közgazdaságot. De máskép is igazolható, hogy a gazdák nem szívesen mennek bele a répatermelésbe, mert annyi szekatúrának vannak kitéve úgy a szállításnál, mint az átmázsálásnál, hogy nem nagyon szívesen mennek ezen termelési ágra. Ez az oka, hogy a kik termelnek a régiek közül, sokan már felNagynak a termeléssel. (Zaj) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! Major Ferencz: T ház! Szabad legyen rámutatnom arra is, .hogy a ezukorrépatermelés nagyon átalakítja a mi közgazdaságunkat; és pedig, hogy csak egyet említsek, a cselédkérdést. Mindannyian tudjuk, hogy a rendes közgazdaságnál úgynevezett konveuczionális s éves cselédek szerepelnek, tehát stabil cselédek, holott a czukorrépatermelésnél inkább a napszámosokra van fektetve a súly. Ha nézzük, ezen napszámosoknak jó része külföldről jön Magyarországba és kiszorítja a nemzetalkotó stabil cselédeket és hozzá még magával hozza a szocializmus terjedését, mindenesetre nagy fontossággal bír a répatermelés és a gazdasági ágak átalakítására. Ezt csak a cselédviszony megváltozásának szempontjából hoztam fel a czukorrépa termelésénél. (Helyeslés a baloldalon.) A pénzügyminiszter úr azon állításunk bizonyítására, hogy a túltermelés nem olyan jelentékeny^, melyet helyes közgazdasági politikával a hazai piaczon nem lehetne eltüntetni, erőltetett bizonyításokba bocsátkozott, csakhogy sikerűijön minél nagyobb exportot kimutatni. Ezen számok és számadatok nem helyes voltáról talán sikerül a t. pénzügyminiszter urat meggyőzni, (Halljuk ! Halljuk !) És pedig alapos, hiteles, statisztikai számokkal. A t. pénzügyminiszter úr számításának kiindulási pontja volt, hogy minden egyes emberre Magyarországon négy kiló czukor jut fogyasztásra és minthogy az évi termelés 1,500.000 métermázsa, kihozza, hogy tulajdonképen 720.000 métermázsa az, a mit itt Magyarországon elfogyasztunk. Ha a czukormennyiséget évente 1 500.000 métermázsára teszszük, a felesleg a t. pénzügyminiszter szerint 780.000 métermázsa, melyhez hozzá számítja a t. pénzügyminiszter úr a raktáron levő készletet