Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.
Ülésnapok - 1896-153
153 153, országos ft 3 ^ 8 18 97 « igen vagy nem? (Úgy van! balfelöl. Derültség a jobboldalon.) Ha egyszer azon tételt állítja fel a pénzügyminiszter úr, hogy annyi czukor termeltetik, hogy az emberek nem képesek megenni, vájjon nem azt jelenti-e ez magyarul, hogy adjunk prémiumot, akkor az emberek több ezukrot fognak megenni, ha pedig nem adunk, nem képesek annyit megenni. (Derültség.) Bizony nem lesznek képesek akkor sem többet megenni, mint a menynyit elbírnak. Ezt én így tanultam. De nem így van, speczialiter nem Magyarországon. Már a múltkor kimutattam, hogy ha igaz, hogy a négy kiló és kilencz kiló közötti fogyasztási különbség Magyarország és Ausztria között fennáll, akkor ez abban is leli magyarázatát, hogy a magyar ember jobban szereti a paprikás szalonnát, mint a czukros kávét, a szegény oláh, mócz, tót pedig sem a szalonnát, sem a czukros kávét nem fogyasztja. De az csak tiszta dolog, t. ház, hogy kultúra és zóna szempontjából nem állunk Ausztriától oly messze, hogy a négy kiló és a kilencz kiló közötti különbség indokolt lehetne; ezt csak a vagyoni viszonyok indokolhatják és ezért mondottam, hogy a quóta megállapításához jegyezze fel magának a quóta-bizottság ezen adatokat, mert az már csak bizonyos, hogy a közvetlen szomszédságban lévő államban, ha az egyik csak négy kiló ezukrot fogyaszt, — mert az bizonyos mértékig mégis csak fényűzési czikk — a máeik kilencz kilót, ez nyilvánvaló lag igaz tényező arra nézve, hogy Ausztriában a vagyonosság sokkal nagyobb, mint nálunk, tehát a teherviselési képesség is nagyobb. Ezért hoztam ezt fel. De, t. képviselőház, azért mégis való az, hogy annyira mi semmi körülmények között nem állunk Ausztriával szemben, hogy a négy és kilencz kiló közötti fogyasztási különbség indokolt volna, és Magyarországon kétségtelenül áll az, hogy a ezukorfogyasztás számára még van expanzivítás. De, t képviselőház, most térjünk a legérdekesebb adatra. A t. miniszter úr egyszerre felcsap a gyárosok védelmére. Nincsen rá szükség. Előre bocsátom azt, t. képviselőház, hogy legalább nekem és barátaimnak sohasem volt és sohasem lesz intencziónk az, hogy egészségesen fejlődő gyáripart károsítani igyekezzünk, vagy hogy annak védelmét mi megtagadjuk. Nem erről van s/.ó, hanem arról, hogy a nagy tőkének mesterkélt olyan konczessziókat ne tegyünk, a melyek nekünk hasznunkra nem válnak, hanem csak Ausztriának válnak hasznára és a melyek a czélt, a melyet elénk tűzünk, nem csak előre nem mozdítanák, hanem hátráltatnák. Érdekes számadatokat fogok bemutatni arra nézve, hogy mi következett be azáltal, hogy mi a prémiumot felemeltük; majd rátérek erre is, augusztus 2-án, hétfőn. nagyon érdekes. Rövid egy év alatt közgazdasági kérdésekkel foglalkozó embernek még nem lett annyira igazsága, mint nekem most, a mit majd magamnak ezúttal meg is fogok követelni. De, t. képviselőház, maradjunk ennél a kérdésnél. A t. miniszter úr mit csinál? Csinál egy kalkulust, a melyben azt mondja, hogy a gyár 11 forint 50 kraj ez árért adja el a nyers ezukrot, s miután neki 10 forintjába kerül a czukor métermázsája, tehát hogy kívánhatják az arak azt, hogy azzal az 1 frt 50—1 frt 60 krajczárral egy gyár exisztálhasson vagy pláne magának hasznot csinálhasson. Hát, t. képviselőház, én nem tudom, készakarva csinálja e a pénzügyminiszter úr, hogy felteszi a magyar törvényhozásról, hogy ily számadatokat akczeptál vagy bona fide téved. Az egyik esetben szakértelmének esik mélyen rovására, a másik esetről én nem is beszélek, mert azt nem akarom róla feltételezni. Vegyük elő ezeket a számadatokat, t. ház, és nyomban ki fog sülni, hogy a t. pénzügyminiszter úr arrogálhat magának tekintélyt, a hol tetszik, de előttem ilyen adatok után minden tekintélyét elvesztette, szakszerűség dolgában. (Mozgás job 1 felől. Zaj.) Méltóztassék megengedni, t. ház, nem akarom sérteni a miniszter urat, csak a világosságot akarom e kérdésben; czáfoljon meg a pénzügyminiszter úr. Hát először is, 11 frt 50 krajczárral állítja fel a czukor árát. Ez nem való. A czukor ára nem 11 frt 50 kr., hanem a legutolsó adatok itt vannak, t. ház, a »Pester Lloyd«-ban, ha hitelesebbet keresnek, mint én vagyok. Áll a czukor következőkép: Aussigban, a mely ránk nézve nem irányadó, 11-- 15 frt. Ez ránk nézve nem irányadó, mert Aussig nem magyar piacz és nem osztrák piacz. Már most ha 11—15 frt árat veszünk is, akkor is a középár 13 frt. De itt van Prága, itt van Trieszt, itt van Paris. Hogyan állanak itt az árak ? Drágábban állanak ma; a legutolsó tőzsdei jegyzések szerint a finomított czukor — tessék jól vigyázni — 34 3 /s forint. Triesztben így áll: a ezukorpiacz nyugodt, czentrifugál kész árú 12—ÍS 1 /^ frt, októberdeczemberre 13 frt, a pénz és árú közti különbséget leszámítva, a melyről majd külön beszélek a kartell-kérdésnél. Parisban áll: a kész árú 24 frank 75 centimé, a fehér czukor júliusra 25 frank 37*5 centimé, a finomított czukor pedig 95— 9550 frank között áll. Ezek az árak, t. ház, ma. És Julius 19-én, a mikor a t. pénzügyminiszter úr beszélt, akkor sem volt sehol 11 forint 50 krajezár, tehát a t. pénzügyminiszter úrnak az a számítása, hogy a ezukorár 11 forint 50 krajezár nem felel meg a valóságnak, mert a nyers czukor ára
