Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-152

152. országos ülés 1897. július 31-én, szombaton. 149 Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a kereskedelmi miniszterrel. Következik már most Rakovszky István képviselő úr. Rakovszky István: T. képviselőház! Én két interpellácziót kívánok megtenni és pedig az elsőt az alsó-kubini pénzügyigazgatóság által elkövetett sérelmes eljárások tárgyában. Én ezen interpellácziót megteszem azon feltevésben és meggyőződésben, hogy a t. pénzügyminiszter úr, a ki többizben nemcsak hangoztatta, hanem annak a jelét is adta, hogy ha adminisztratív téren visszaélésekről van szó, ő nem tekinti azt, hogy mely oldalról történnek a felszólalások, ezen adminisztratív jellegű visszaélések ellen szigorúan eljár. T. képviselőház! Az alsó-knbini pénzügyigazgatóságnál nem legelőször történt az, hogy fegyelmi eljárások tétettek és foganatosíttattak, nem az alantasabb hivatalnokok ellen, hanem leginkább a magasabb rangúak ellen, a pénzügyigazgatóheíyettes ellen és a pénzügyigazgató ellen is. Elég jele ez annak, hogy ottan a dolgok nem kezeltetnek úgy, a mint azt a törvények és szabályok kívánják. Én is panaszt emelek a pénzügyigazgatóság ellen, különösen azon önkényes eljárás ellen, melyet az italmérési s a dohány-tőzsdei engedélyek terén szokott követni. T. képviselőház! Megtörtént ottan a minap, hogy egy központi gazdasági és fogyasztási szövetkezet folyamodott a dohánytőzsde elnyeréseért a pénzügyigazgatósághoz. A pénzügyigazgatóság visszautasította ezt a kérelmet és azzal okolta meg, hogy elég dohánytőzsde van Rózsahegyen. Az illető szövetkezet folyamodott a pénzügyminiszter úrhoz és én ezt egész természetesnek találom, hogy a t. pénzügyminiszter úr, miután az aktákból ítél és az alsó-kubini pénzügyigazgatóság ekként indokolja meg a visszautasítást, szintén visszautasította. De míg ez folyamatban volt, megtörtént az, hogy egy bizonyos Verderber nevű kereskedő ottan egy dohánytőzsdét kapott. Tehát az egyiknek megtagadta a pénzügyigazgatóság a tőzsdét azon indokolással, hogy nagyon is sok a dohánytőzsde és a másik esetben nem volt nagyon sok, hanem megadták. A t. pénzügyminiszter úr egyik beszédjében nemrég azt fejezte ki, hogy ha mi az ellentéteket a társadalom osztályai között szítjuk, az antiszemitizmust propagáljuk, pedig annak az alsó-kubini pénzügyigazgatóságnál nagyobb terjesztője nincs, mert sokszor oly keresztényektől is megvonja a jogot, a kiknek már megvolt és oda adja az xVjonnan reezipált honfitársainknak, mivel ezek úgy látszik, ismerik ezen szezám-szavat, a melyet a honpolgárok többi része nem ismer és jobb meggyőződésre birja az igazgatóságot. Egy másik rózsahegyi kereskedő közmegelégedésre szolgálta ki a közönséget hosszú éveken át és mégis elvonták tőle az italmérési engedélyt, úgy hogy kénytelen volt elköltözni, de ugyanazon a helyen megkapta azt egy másik nem keresztény hontárs. Likanka községben egy bizonyos Schulz Samu nyolcz napi elzárásra, 47 forint költségre és 50 forint bírságra lett ítélve borhamisítás miatt, a mely ott oly mérveket ölt, hogy bár 30 mértföldnyi kerületben nincs szőlő, Rózsahegyről mégis több bort exportálnak, mint a mennyit importálnak. Ennek daczára nem vonták meg tőle az italmérési jogot. Van egy — gondolom 1890-iki — miniszteri rendelet, mely szerint a társasköröknek, a társasági helyiségben a tagok számára mindenesetre meg kell adni az italniérési engedélyt. Enuek daczára a rózsahegyi katholikus kör ebbeli kérvénye visszautasíttatott. Senkisem tudja, minő elvek szerint osztogatja a pénzügyigazgatóság az italmérési engedélyeket. Egyes félreeső kis községekben négy-öt-hat italmérés van, míg az országút mellett fekvő nagy községekben, a hol jelentékeny a fogyasztás, abszolúte lehetetlen a meglévő egy-két ital mérési engedélyhez még egyet kieszközölni. Hogy e visszásságok megszííntettessenek és abban a reményben, hogy a t. miniszter úr szigorú vizsgálatot fog elrendelni, vagyok bátor a következő interpellácziót intézni a t. pénzügyminiszter úrhoz (olvassa): »Interpelláczió a pénzügyminiszter úrhoz: I. Van tudomása az igen tisztelt miniszter úrnak arról, hogy az alsó-kubini pénzügyigazgatóság a dohánytőzsde, szeszes italok zárt edényekben, valamint az italmérési jog engedélyezésének megadásánál igen önkényszerííleg, nem ritkán szerzett jogok sértésével jár el? II. Van-e tudomása a miniszter úrnak, hogy daczára annak, hogy egy pénzügyminiszteri rendelet értelmében társadalmi köröknek, kaszinóknak körhelyiségében körtagjaik számára az italmérési jog feltétlenül megengedendő illetve az engedély megadandó, az alsó-kubini pénzügyigazgatóság mindazonáltal a rózsahegyi katholikus körnek ezen engedélyt megtagadta? III.Van tudomása, hogy SehulerSamu likankai korcsmáros borgyártás miatt nyolcz napi elzárás és 47 forint költségre, 50 forint birságra lett elítélve, mindennek daczára tőle az italmérési engedély mai napig sincs elvonva? IV. Mit szándékozik a t. pénzügyminiszter úr ezen visszaélések tekintetében tenni ?« T. ház! A második interpelláczióm a pénzügyi és földmívelésügyi miniszter urakhoz van intézve és annak tárgyát a Rába-szabályozási kölcsön képezi. Mi most egy hónapon át tárgyaltunk egy törvényjavaslatot, a melynek czélja