Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-151

108 151. országos ülés 1897. Julius 30-án, pénteken. hogy a prémiumokkal támogatott czukor bemehessen a piaczokra és ott olcsóbban kapják meg, mintha a saját termésüket, vagy a gyarmataik termékét fogyasztanák. A t. pénzügyminiszter úr azt mondotta, hogy itt vannak a kiegyezési tárgyalások, akkor meg fog szűnni majd az az anomália, a mely eddig fennállott és a melyet a t. túloldal is bevallott, hogy a magyar prémiummal nemcsak a magyar termékeket gyámolítottuk és azon millióknak egyrésze az osztrák termékeknek, az osztrák czukoriparnak gyámolítására fordíttatott. Hát ezt be akarja szüntetni most az igen tisztelt kormány. E vallomás igen becses, mert ebből Htjuk azt, hogy a t. túloldal eddig nem igyekezett megvédem Magyarország érdekeit, (Úgy van! Úgy van! balfelól.) és oly szerződést is kötött, a mely miránk nézve nagy hátrány volt, a mely az igazságosságnak és az egyenlőségnek nem felelt meg. Most tehát ezt reparálni akarják. Köszönettel veszszük ezt az ígéretet, hanem bátorkodunk azt kérdezni, ho<?y vájjon ennek fejében mekkora lesz majd a quota-felemelés. Mert megengedem, t. ház, hogy Ausztriával megcsinálják majd az erre vonatkozó szakaszt oly formán, hogy itten néhány százezer forint javunkra fog esni és Ausztria ebbe szívesen beleegyezik. De ennek fejében nem fogja-e majd néhány millióval felemelni a quótát? Ilyen egyezséget szívesen megköt, de vájjon ilyen egyezség javára lesz-e a hazának, javára lesz-e az országnak, javára lesz-e a nemzetnek ? Az osztrákok nagyon okosan teszik, ha beleegyeznek abba, hogy saját pénzünkkel saját czukrunkat támogathassuk, hogy ha ők másrészről biztosítva vannak arról, hogy a quótán milliókat nyernek % Azért arról szeretnék felvilágosítást kapni a t. kormánytól, ha itt biztosítanak a felől, hogy a mi pénzünk nem fog átvándorolni az osztrák czukorgyárosok támogatására, vájjon nem fogják-e majd kárpótlásul a quotát emelni? Barta Ödön t. képviselő úr azt mondta: midőn észrevette a kormány, hogy Magyarország többet fizet, mint a mennyi a kivitel arányában reá esnék, miért nem követelte a kormány az ide vonatkozó szabályok revízióját az első öt év után? Ez lehetséges lett volna, mert az 1867-ki kiegyezési törvény 22, §-a ezt a jogunkat biztosítja. Az előadó úr erre azt felelte (olvassa): »A képviselő úr hivatkozik arra, hogy lehetséges lett volna, a mint az egyesség hiányát felismerték, az ide vonatkozó szakaszoknak revízióját eszközölni az első öt esztendő letelte után.« De megjegyzi az előadó úr, hogy az nem volt lehetséges, mert igaz, hogy az 1867-iki kiegyezési törvény 22. §-a ezt a jogunkat biztosítja, azonban itt tévedésben van a képviselő ár, — tudniillik Barta Ödön képviselő úr — mert a 67-iki törvényben igenis megvan ez a jog, de az 1887-iki XXIV. törvényben ezen jog nincs biztosítva. Ebből én csak azt látom, hogy igaz az, a mit mi mindig hirdetünk, hogy a 67-iki kiegyezést nem tökéletesíti ez a kormány, hanem rontja. (Igaz! Úgy van ! a hal és szélső haloldalon.) Itt van egy vallomás, melyben önök maguk bevallják, hogy míg a 67-iki kiegyezési törvény 22. §-a biztosította azt a jogunkat, hogy ha egyes szakaszok hiányát később felismerjük, öt év leteltével jogunk legyen azt revízió alá venni, de mikor a kormány azt a kiegyezést i887-ben megújította, ezt a jogunkat feladta. Tehát mostani kiegyezési törvényünk rosszabb, mint az 1867-iki. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Deák Ferencz azt mondotta, hogy ezen az alapon ki lehet építeni Magyarország boldogságát. De nem úgy, hogy visszafelé megyünk, mint a rák, hanem ha haladunk és jogaink territóriumán egyre nagyobb területet igyekszünk elfoglalni. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Azonban a kormány újabb és újabb jogokat adott fel, a mint azt ezen szakasznál maga a t. előadó úr nyíltan bevallotta. Nagyra van a kormány azzal, hogy a sop • ronmegyei gazdák felírtak hozzá a ezukorpremium érdekében s azt mondják, hogy 124.000 hold van képviselve ezen gazdák által. Barta Ödön képviselő úr kimutatta, hogy itt valami tévedésnek kell lenni, mert egész Magyarországnak répaterülete nem több 160.000 holdnál. Ezt azzal igyekezett megorvosolni a t. előadó úr, hogy azok a földbirtokosok korántsem mondották, hogy 124.000 répatermelő földet képviselnek. Tehát maga is elismeri, hogy azok nem répatermelők. Neményi Ambrus előadó: Mind répatermelő, de nemcsak répát termelnek, hanem mást is! Lepsényi Miklós: Tehát ez a 124.000 hold nem olyan terület, melyen répát termelnek, s így nem répatermelők küldöttek azt a feliratot oly értelemben, hogy 124.000 hold területen termelnek répát. De akkor ezen feliratnak vajmi csekély súlya van, mert hol van a többi répatermelő, a nagyobb rész ? Ezek még Sopron megyét sem képviselhetik, mert 124.000 hold nem képviselheti az egész megyét; de hogyha nem is répatermelő területet képviselnek, akkor erre az argumentnmra a t. kormány nem igen hivatkozhatik oly büszkeséggel. Azt hiszem, ez a felirat is csak annyi értékkel bír, mint azok a többi feliratok, melyeket hivatalos úton szoktak inszczenirozni s szolgabírói és alispáni hivatalok útján juttatnak ide. A t. túloldal nagyra van azzal, hogy a prémiumrendszer a munkásviszonyokon is fog javítani és pénzt visz a munkások közé. Ha