Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-130

130. országos ülés 1897. Julius 6-án, kedden. 20 észre az önök frivol játékát, akkor a kormány nagyon téved. Mert, t. ház, ezek a számok azt bizonyítják, hogy ha a gazdaközönségnek érdekében áll ennek a javaslatnak kereszttílhajtása, akkor az osztrák bankárok és péazkupeczeknek és a gibiczeknek tízszerte nagyobb az érdeke, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) miután Arányi képviselő azon tagadásával szemben, mintha mi szubvencziót fizetnénk Ausztriának, a leghatározottabban állítom, hogy igenis fizetünk, ha nem is szubvencziót, de még rosszabbat; fizetünk hadi kontribucziót, fizetünk olyan sarezot, a minőt a »vae victis« elve alapján a fegyverrel meghódított népektől szokott behajtani a győztes ellenfél. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Legyenek tehát arról meggyőződve, nagyon is jól tudja a gazdaközönség, mit akarnak önök. Tudja, hogy ez nem magyar, nem hazafiad politika ; tudja, hogy ebben a kérdésben nem lehet elvi különbség a haza polgárai között. Nem lehet, mert ebben a kérdésben nincs politikai válaszfal, ez nem a közösügy és függetlenségi eszme küzdelme, hanem egyszerűen zsebkérdés, a megélhetés kérdése; a létért való küzdelem kérdése. (Zajos helyeslés a bal- és szélső balodalon ) És én lehetetlenségnek tartom, hogy a polgárság e bajokat ne érezze. Hisz a nemzet annyit szenvedett az utóbbi években; annyi áldozatot hozott Ausztria roncsolt pénzügyeinek, hogy ez állapot lassanként türhetlenné válik minden osztályra nézve. (Igaz! Ügy van! a balés szélső baloldalon.) Szemeinkkel láthatjuk, hogy kereskedelmünk csak pang, hogy iparágaink tengeuek. Úton útfélen tapasztalhatjuk, hogy a tönkrement hajdani adófizetők rongyosodnak, mégis a magyar politikai közélet csodadoktorai a gazdaközönségnek éhségcsillapító ezikk gyanánt tálalják fel az Ausztriát hizlaló czukoradóról szóló törvényjavaslatot. (Hosszantartó élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És nemcsak Arányi képviselő úr, de az előadó úr, sőt maga a pénzügyminiszter úr is azt állítják, hogy nekünk nincs jogunk az osztrák viszonyokat vizsgálni. Hát mi jogunk is vau nekünk voltaképen? Egy jogot megNagytak igenis önök a nemzetnek: azt a jogot, hogy fizessen, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) fizessen és szünet nélkül fizessen. Legyenek önök legalább egyszer életükben őszinték. Vallják be nyiltan, hogy nem a magyar nemzetért, nem a magyar gazdaközönség kedvéért sürgős önöknek ez a javaslat, hanem sürgős az osztrák bankárok miatt, sürgős önökuek a Hitelbank miatt, sürgős önöknek a Lajthán túl lakozó választási Meczenásaik miatt. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Vallják be, hogy azért sürgősezajavaslat, mert az Ausztriával való viszony kényszerhelyzetet teremtett. És most e kényszerhelyzetnek oly kétségbeejtő alternatívája előtt állunk, mely vagy teljesen ketté metszi a nemzet alkotmányos életfonalát, vagy nagyon is hamarosan megszabadít az új tízparancsolattal reánk disputált közös rendszertől. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én ezért, t. ház, egész nyugodt lélekkel konstatálom, hogy a baj gyökere egyenesen a rendszerben rejlik s a czukoradótörvény megszavazásával a gazdaközönség bajain segíteni nem lehet. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem lehet gazdaközönségünk bajain segíteni, mert anyagi és társadalmi jólétünket csak úgy biztosíthatjuk, ha önállóvá, önmagában erőssé és függetlenné iparkodunk tenni a nemzeti termelést. (Úgy van! ügy van! a szélső baloldalon.) Egy nemzet ugyanis anyagilag akkor virágzik, ha idegen nemzetek terményfeleslegéből csakis annyit kényteleu megvenni, a mennyinek megvásárlása elkerülhetetlen szükséges. Nekünk, t. ház, az oláh, orosz és amerikai gabonát, az osztrák czukrot, vasat és iparczikkeket, az olasz és galicziai kendert, a franczia, spanyol és olasz bort nem volna szabad beeresztenünk, (ügy van! a szélső baloldalon.) Nem pedig azért, nehogy ezekért a pénz kimenjen Magyarországból. Mert, t. ház! Czukrunk, kenderünk, vasunk és borunk nekünk is van, (Úgy van! a szélső baloldalon.) a nemzet anyagi érdeke kívánja tehát, hogy e ezikkekért pénzünket inkább a hazai termelőknek és iparosoknak adjuk, mint a külföldieknek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, a kormány javaslatában e közösügy és az osztrák szövetség glorifikáczióját látom. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már pedig a függetlenségi 48-as párt minden törekvése és gyűlölete a közösügy és Ausztria ellen irányúi. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezért tehát a javaslat ellen fogok szavazni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ellene fogok szavazni mint polgár, a ki e javaslat által hazám anyagi érdekeit látom veszélyeztve; ellene fogok szavazni mint magyar, ki az osztrák szövetség által nemzetem jövőjét hiszem koczkára téve (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és ellene fogok szavazni úgyis mint ember, a ki az osztrák szövetségben a legfőbb emberi javakmik, a szabadságnak, függetlenségnek és a haladás-