Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.
Ülésnapok - 1896-135
162 135. országos ülés 1897. Julius 12-én, hétfőn. (Tetszés a sséls'ó baloldalon. Halljuk! Halljuk!) És ha fel tudták világosítani minden forrásnak eredetét, ha föl tudták találni a nemzetek eredetét és származását: nagyon szeretném, ha e nagy kasszának is a származását és eredetét a parlamentarizmus biztonsága érdekében (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) a túloldalról fölvilágosítanák és meggyőznének arról, hogy ime, uraim, helytelenül küzdenek ezen parlamentarizmus tekintélyének leszállítására, mert ez oly magas és oly tiszta, mert azon pénznek rendkívül tiszta az eredete. Kubik Béla: Az egri mandátum! Holló Lajos: És ha itt, egy nagy íableaura gondolok, a melyet majd ezer év múlva fognak a második ezredévi ünnepen lerajzolni, a mint most lerajzolták Árpádot, a mint őt a hét vezér vállára emelte és pajzsára véve vezérül kikiáltja, ezt mint egy ezredév előtti nagy eseményt tüntetvén fel az utódok előtt: ott látom azt a rendkívül érdekes képet, a m'nt régente egy egész nemzedék tolong fel a lépcsőkön a miniszterelnöki előszobába, ott egymást ütik, verik, hogy ki jusson első helyen a miniszterelnök magas színe elé és ki kapjon Magyarország miniszterelnökétől passe-partout-t ég kellő municziót arra, hogy Magyarország parlamentjében helyét elfoglelja; ott látom, hogy embereket dobnak ki, mint feleslegeseket, a kiknek kérelme meg nem hallgattatik, és ott látok százakat, a kik mosolygó és derült arczezal jönnek vissza, hogy besétáljanak Magyarország parlamentjébe, mint jogosultságot és mandátumot nyert egyéniségek. (Tetszés a baloldalon.) Ha szanálásról van szó és parlamentarizmust kívánunk teremteni, talán ezek szintén méltók arra, hogy szanáltassanak, mert régebben megvolt az a szemérmetesség legalább, hogy bizonyos pártintézőségek kezelték minden pártnál, mondjuk a t. túloldalon is, a választások és a pártok ügyeit; volt egy végrehajtó-bizottság, a melyiket maga a szabadelvű párt kreált s az állította össze a névsort; az vetette a jelölt egyéneket tűzpróba alá; az állította ki a czertifikáeziót; az adta hozzá a szükséges segédeszközöket. Ekkor legalább a formában nem volt minden olyan meztelen, vagy a mint a t. miniszter úr az obstrukeziót jellemezte, (Halljuk! Halljuk!) mely a maga száraz nagy frivolitásában tűnik; fel a nagy közönség, az ország népe előtt, akár csak ennek a parlamentnek az eredete. Mikor még azt a mezt is levették, hogy magának a pártnak intéző bizottsága helyett egy kinevezett királyi, vagy miniszterelnöki hivatalnok kezébe adták az egész ügynek vezetését, a ki mint legfőbb őre az egész ország közönségének zsebéből és a mi zsebünkből van fizetve és nem páríezélokért lett felfogadva. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ha már ennek pendantját keressük: ez aztán méltó pendant-t talált — nem tudom, a t. elnök úrnak van-e róla tudomása — abban a rendeletben, a mely intézve lett szerteszét az országban a főispánokhoz, és a mely azt czélozza, hogy a t. túloldali képviselőket kellő időben előállítsa a t. főispán úr (Derültség a szélső baloldalon.) és a mint abban az időben, midőn a választás volt, beszállította, úgy most a szolgálattételre és a fegyvergyakorlatra előállítsa. (Derültség a szélső baloldalon.) Nem tudom, hogy a szabad parlamentarizmus elvéből hogyan folyik ez az egész eljárás és az illető t. képviselő uraknak, mint szabad és független képviselőknek a mentelmi jogával hogy fér ez össze, de hogy ez ezzel a kormányzati rendszerrel a legszigorúbb mértékben quadrál, az teljesen bizonyos. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És hogy milyen önérzetes az a hang, a melylyeí a t. kormány Bécsben a bécsi közönség előtt a magyar ellenzéki törekvéseket lerántja és az ő kizárólagos hasznavehetőségét az osztrák közönség előtt bemutatja; így szól többek közt az a »Fremdenblatt«-ban megjelent önérzetes tiltakozás, melyet állítólag a legilletékesebb kormányférfiak adtak ki: »A kormány elengedhetlen kötelességének tartja, hogy minden időre világosságot teremtsen az obstrukezió^ dolgában.« (Derültség a szélső baloldalon.) 0, a ki minden időknek jelszava szerint kormányozza a világot, mii idén időkre szabályt szab az obstrukeziókra és a parlamentarizmusra ebben az országban. Az a minden időkre szóló intézkedés és az a világosság, a melylyel ők &z obstrukeziót látják, rendkívül szú'kköríí lehet, mert az egész világ parlamentjében mindenütt megvolt még a kisebbségnek az a joga, hogy midőn egy nemzetellenes és a közérzületbe teljes mértékben beleütköző kormányzati intézkedést lát, midőn tehát hátterében a nemzeti közvélemény áll, mint kisebbség belemenjen a küzdelembe. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A t. pénzügyminiszter úr arra, hogy a nemzeti közvélemény kinek a háta mögött áll, ismét egy jóízű raosolylyal válaszol. Hát, t. miniszter úr, kegyed egy rendkívül jóhiszemű ember. Hiszi-e azt, hogy a nemzeti közvélemény azoknak a háta mögött áll, a kik czakorprémiumokat és milliókat követelnek az országtól? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszi-e, hogy a nemzeti közvélemény fog bennünket megtámadni és lehúzni azért, mert mi ezen nagy nemzeti vívmányokért és követelményekért szállunk síkra? (Helyeslés a szásö baloldalon. Zaj jobb felől.) A t. miniszter úr jóhiszeműségében cseppet sem kételkedem; de hogy erre más bizonyítéka lenne, mint azon szerteszét küldött bizalmi blanketák, a melyeket innen hivatalosan a miniszterelnöki irodákból szétküldöttek,
