Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-135

136. országos ölés 1897. Julius 12-én, hétfőn. 159 költségvetésben és a zárszámadásban és ugyanakkor előáll 123 millióval, hogy fedezzük azon hiányokat, a melyeket egyszerű felszereléseknél, állomások kibővítésénél, síneknél, szóval a rendszeres üzemi kiadásoknál szükségesek, mert bevették 20—30 millióval annak jövedelmét, holott igaz és őszinte eljárás mellett leheséges csak az, hogy bírjuk azokat a csekély, kicsinyes kis hulladékokat is fedezni, a melyeket a kultúra ós a belfejlesztés czéljaira áldozni lehetséges; de természetesen első sorban mindig azok a nagyzási, nagyhatalmaskodási mizériákat és czirádákat kell fedeznünk, melyek annyira ránehezdnek a nemzet testére, hogy azt már-már összeroskadással, megsemmisüléssel fenyegetik. Hiszen ha az ember vidékre megy és kissé megnézi a vidéki városoknak fejlődését, de még a fővárosban is, igen érdekes tapasztalatokat szerezhet. Bármerre menjen ki az ember a fővárosból, nagyszerű épületeket, palotákat lát emelkedni. Ha vidéki városokba megérkezik az ember, a legszebb palotákat látja, mindezek kaszárnyák. És akkor tessék kijeim menni, meglátja iskoláját, porban, szemétben, piszokban, meglátja utait sárban, meglátja annak népét kenyér nélkül és Amerika felé vándorolni. (Igaz! Ügy van! balfelől. Zaj és ellenmondás jobbfelől.) Mindezt meglátja, de a kaszárnyáknak fényét és felszerelését egy városban sem fogja meglátni. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) És milyen kitűnő szisztémával megy ez! Nem az állam a saját költségén építi ezeket, óh, ilyen pazarlásokat az állam nem tehet meg; hanem ráhúzza az egyes községekre és azok kapvakapnak rajta, mert hiszen az állam bért fizet, de ezt a bérösszeget a polgároknak a zsebéből veszi ki, hogy odaadja a városoknak, (ügy van! Úgy van! balfelől.) Elnök (csenget): T. képviselő űr, már egy órán túl méltóztatott gazdasági kérdéseket fejtegetni és én nyugodtan Nagytam a képviselő urat beszélni, mert azt hittem, hogy . . . (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz ez terrorizmus! Élénk felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt!) Kérem, ez nem terrorizmus, [Nagy zaj a szélső baloldalon. Élénk felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt!) ez kötelességem, mert a házszabályok 196. §-ában egyenesen benne van, (Egy hang a szélső baloldalon; A 202. §-ban !) —- mind a kettőben benne van, a 196. és 202. §-an, az egyikben mint joga, a másikban mint kötelessége az elnöknek — hogy az elnök figyeljen arra, hogy a tanácskozás rendjétől eltérés ne történjék. (Élénk helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez ahhoz tartozik!) A képviselő urat egy óra hosszat hallgattam, a mint általánosságban beszélt a gazdasági viszonyokról, (Zaj a szélső baloldalon. Egy hang balfelől; Nagyon helyesen tette!) mert azt hittem, hogy azt mint beszédének hátterét kívánja felhasználni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy is van!) De bocsánatot kérek, egy órán túl, különösen a háznak kimerült figyelmére való tekintettel — azt hiszem — figyelmeztethetem rá a képviselő urat, hogy a tárgyhoz közeledjék. Erre kötelességem figyelmeztetni. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj balfelől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Öt peres szünetet kérünk!) Holló Lajos: Nem akarok az igen tisztelt elnök úrral távolról sem vitatkozni s csupán azt jegyzem meg, hogy én igenis azzal kezdettem beszédemet, hogy a t. kormány és a túloldal Magyarországtól újabb néhány milliónyi áldozatot kivan és pedig osztrák érdekeknek az istápolására (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Nekem rá kell mutatnom arra, hogy itt milyen a mi anyagi helyzetünk és gazdasági életünk, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hogy vájjon megengedi-e ezt Magyarország anyagi helyzete. Elnök (csenget): Kérem még egyszer a t. képviselő urat, tessék a tárgyhoz közeledni. (Helyeslés jobbfelől. Nagy zaj a szélső baloldalon) Győry Elek: Adjunk be indítványt, hogy a tárgyról szólhasson ! Holló Lajos : Ez tehát, t. ház, a mi anyagi helyzetünknek teljes félreértése, teljes félreismerése s ennek következtében, a mint nem áll módunkban az, hogy más, idegen czélokra milliókat adjunk ki, ép úgy nem áll helyesen Magyarországnak érdekében, hogy azok a rendelkezésére álló eszközök, a melyek a mi közczéljainkat előmozdítani bírják, most is ily idegen 3 ily / ÜQl czélokra használtassanak fel. (Igaz! Ügy van a szélső baloldalon.) Esek után, t. ház! a ezukorprémium erkölcsi (Halljuk! Halljuk!) motiválására és tulajdonképeni jellemének feltüntetésére akarok néhány szót szólani. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélső baloldalon: Öt ferezet kérünk.) Tekintettel arra, hogy a ház figyelme ki van merülve, talán a rossz levegő miatt is, kérem az igen tisztelt elnök urat, méltóztassék öt perezre az ülést felfüggeszteni. (Fekiáltásokjobbfelől : Nem szükséges! Zaj a szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Minthogy a t. képviselő úr immár a ezukorprémiumróí kíván beszélni (Derültség jobbfelől.) és kéri az öt pereznyi szünetet, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóztassék folytatni. Holló Lajos: T. ház! A ezukorprémium egy államban csak akkor volna indokolt, ha az