Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-134

128 134. országos Más 1897. jnlins 10-én, szombaton. seggel, hogy mi vagyunk a magyar gazdaságnak, a magyar lakosságnak, egész közönségnek ellen­ségei azért, mert egy osztrák érdekű törvény­javaslatot kellőképen megtánczoltatunk és meg­bírálunk. (Úgy van! Úgy vpn! a szélső bal­oldalon.) T. ház! Nagy és hiábavaló munkára vállal­koztak azok, a kik minket, ellenzéket befeketí­teni akarnak Magyarország közvéleménye, nagy közönsége előtt. De az a közönség, a mely min­ket ideküldött, el nem ámítható. Nincsen hatalom, mely e közönséget tőlünk elvonja és szemfény­vesztéssel megtéveszsze, mert ez a közönség tisztán lát, józanul ítél, (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) tudja, kik működnek érdekében és kik ellene! (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Néhol, egyes helyeken elismerem, hogy a gazdaközönség egy íésze félre vezet­hető, (Halljuk! Halljuk!) a mi mellett tesz bizony­ságot az, hogy e törvényjavaslatot pártoló kér­vények érkeznek ide, bár csekély számmal. De az a kérdés, hogy azon kérvények mii ven úton-módon születtek meg? A vidéki gazdasági egyesületekben találkoznak egyes emberek, a kik a t. kormány és a többség iránt meggyőző­désből vagy elvi álláspontból vagy bármi okból jóindulattal viseltetnek és mindenkor szolgálatra készek. Két, három ilyen tag összeül, megszer­keszti a kérvényt és beküldi ide. [Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) De az mit se tesz, t. ház, hogy az osztrák érdekéhen beterjesztett törvényjavaslat mellett érkező kérvényeket ilyen figyelemmel és jóindulattal fogadják és hivat­koznak arra, hogy íme a gazdaközönség hogyan kárhoztatja az ellenzéket; és sürgeti a törvény­javaslatok keresztülvitelét. Majd lesz rá gon­dunk, hogy midőn a quótaügyben már eddig szekérszámra érkezett kérvények (Úgy van! Ügy van! a szélső haloldalon.) kerülnek napirendre, ilyen jóakarattal fogják majd hangoztatni, hogy hallgatnunk kell ám a kérvényekre. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Pedig az önálló vámterület és a quóta kérdésében halomszámra érkező kérvények keletkezésének magyarázata igazán őszinte és iránya igazán hazafias, igazán magyar érdekben való. Majd meglátjuk minő figyelemben fognak részesülni. (Halljuk! Hall­juk!) Nem akarom tovább igénybe venni a t. ház figyelmét; azt hiszem, hogy álláspontomat az elmondottakban eléggé érthetően kifejtettem és megvilágítottam. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Ennélfogva minthogy ez a törvény­javaslat nem Magyarország, nem a magyar gazdaközönség, hanem egy idegen állam egy osztályának: az osztrák gyárosoknak, továbbá az osztrák kormánynak érdekében való, mert ez az osztrák kormány hatalmának szilárdítására lesz a leghathatósabb eszköz, és csak a leg­végső sorban érinti a magyar gazdaközänséget, mi előttünk pedig a magyar gazdaközönség és a magyar állam érdeke a legelső és a legfőbb, ennélfogva én ezt a törvényjavaslatot nem foga­dom el, hanem csatlakozom a pártunk részéről beterjesztett határozati javaslatokhoz. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon. Szó­nokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. ház! Tekintettel arra, hogy szombati nap lévén, a kérvények tárgyalása következik, azonkivűl be van jelentve két mi­niszteri válasz és két interpelláczió, azt a pro­pozieziót teszem tiszteletteljesen a háznak, hogy e törvényjavaslatnak tárgyalását itt most sza­kítsnk meg és a folytatólagos tárgyalást a hét­fői ülésre Nagyjuk. (Helyeslés.) Méltóztatnak el­fogadni ? (Elfogadjuk!) Ezzel már a hétfői ölésnek napirendje is meg volna állapítva. Már most következnék a kérvényeknek a tárgyalása, azonkívül két mi­niszteri válasz és végül a két interpelláczió. Előbb azonban az ülést Öt perezre felfüg­gesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a kérvények 5-ik sorjegyzéké­nek (írom. 125) tárgyalása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .­A székesfővárosi tanszemélyzet kérvénye, az államvasutakon állami tisztviselőkével egyenlő utazási kedvezmények iránt. Feszty Béla, a kérvényi bizottság elő­adója: T. ház! A fővárosi tanszemélyzet az államvasutakon az állami tisztviselőkével egyenlő kedvezmények iránt kérvényez és kér vény ébeu előadja, hogy a magyar minisztertanács az 1896. évben elhatározta azt, hogy az állami alkalma­zottak és családtagjaik az államvasutakon utazási kedvezményekben részesíttessenek; ké­sőbb ezen kedvezmények kiterjesztettek a tör­vényhatósági tisztviselőkre, továbbá a Budapest fő- és székvárostól évi fizetést élvező oly alkal­mazottakra, a kik az 1886 : XXI. törvényezikk és az 1872. évi XXXVI. törvényezikk alapján rendszeresített állásokat töltenek be. Kérvénye­zők előadják, hogy daczára annak, hogy mind­ezen követelményeknek megfelelnek és több izben a kereskedelmi miniszterhez kérelmeztek azon irányban, hogy e kedvezmény rájuk is kiterjesztessék, — el utasíttattak. Felhozzák még azt, hogy az állami tanítók és tanárok már régóta élvezik ezen kedvezményt, felhozzák továbbá ezen formai indokokon azon tárgyi okokat, hogy anyagi ellátásuk nem oly mérvű, hogy ne utaltatnának ezen kedvezményre, to­vábbá, hogy ismereteiket is gyarapíthatnák az

Next

/
Thumbnails
Contents