Képviselőházi napló, 1896. VII. kötet • 1897. junius 14–julius 3.

Ülésnapok - 1896-116

116. országos ülés 1897, jimins 16-án, sserdán. 68 letárgyalt két katonai javaslat harmadszori felolvasása, másodsor a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása vétessék fel. (Helyeslés.) Elfogadja ezt a ház ? (Igen!) Ezt tehát mint határozatot kimondom s öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Következnek az interpellácziók. Az első interpelláló Olay Lajos képviselő úr. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Olay Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Budapest fővárosánál a képviselőválasztói jegyzékek összeállításánál tapasztalt rendetlenségekre kívánom a t. belügyminiszter úr ügy elmét felhívni. Számos éveken keresztül én mint ügyvéd és a főváros rendes lakosa a fővárosi választói jegyzékbe fel voltam véve, daczára, hogy én a főváros területén adózó polgár nem vagyok és így adó nemfizetés indokából a választói jegyzékből kiNagyható nem voltam, az 1897. évre érvényes választói jegyzékbe felvéve nem lettem. Folyó évi május elején elmentem a polgármesteri hivatalba megtudakolni az indokot, a mi miatt a választói jegyzékbe felvéve nem lettem, és megtudni hol kell a felvétel miatt a kellő lépéseket megtenni. A polgármesteri hivatalból a Molnár-utczába, onnét az új városházhoz utasítottak, innét ismét a polgármesteri hivatalba, hol először voltam, itt végre a véletlen szerencséből a főjegyző tudott utasítást adni, hogy a felvétel végett az illetékes kerületi elöljáróságnál kell május 17-én vagy következő napjain jelentkeznem. Tehát május, gongolom 20-án az összeírásra kitűzött harmadik vagy negyedik napon jelentkeztem, és miután a hirdetményekben az állott, hogy az összeíró bizottság délután 3 órától 6 óráig tartja üléseit, délután 4 óra táján mentem el, az elöljáróságnál a tisztviselőkből egy lelket sem találtam, a szolgák pedig azzal utasítottak el, hogy jártak ott már sokan, kik választói jogukat érvényesíteni akarták, de ők mindannyit elutasították, ők erről az összeírásról nem tudnak semmit. Lementem a kapu alá,, kerestem a hirdetményt, hogy talán azt megtalálom és ott tüzetesebben meg lesz jelölve a hely, hol az összeírás történik. A kapu alatt száz meg száz hirdetmény volt, de az a hirdetmény a mely a polgárok egyik legfontosabb jogáról, a választói jogról intézkedik, található nem volt. Én persze haragosan szóltam a szolgákhoz, hogy az lehetetlen dolog, a hirdetmények az újságokban megjelentek, és ha az itt nem található is, kell itt az elöljáróságnál helyiségnek lenni, hol az összeírás eszközöltetik. Végre egy félórai várakozás után, mit a hirdetés kutatásával töltöttem el, jött egy negyedik szolga, ki utasított hogy az összeíró - bizottság talán a másik házban, a számosztályban működik. Négy óra felé átmentem a másik házba, az összeíró küldöttség helyiségébe, ott két fiatal embert találtam, kik kértek, hogy várjak, míg a bizottság tagjai közül valaki eljön. Én erre odanyilatkoztam, hogy itt, úgy látszik, az urak a legfontosabb kötelességet úgy teljesítik, hogy fél 5 órakor még nincsenek itt, 5 órakor pedig már elmentek, boszankodva eltávoztam. Tehát, t. belügyminiszter úr, ha én mint ügyvéd, mint országos képviselő alig voltam képes a legfontosabb politikai jogom érvényesíteni, hogyan képes azt az egyszerű és ez irányban teljesen gyakorlatlan polgár kieszközölni, és miután ezek mind való tények, a következő kérdéseket vagyok bátor a t. belügyminiszter úrhoz intézni (olvassa): »Interpelláczió. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Budapest fővárosánál a képviselőválasztók összeírása miként eszközöltetik? 2. Tudja-e, hogy az elöljáróságok — legalább az ötödik kerületi — semmi intézkedést nem tett arra nézve, hogy az ott jelentkező választói jogosultsággal biró polgárok kellő tájékozást, értesítést nyerjenek, és hogy a választók összeÍrását tárgyazó fontos hirdetmény az elöljáróságnál is kiszegezve legyen ? 3. Szándékozik-e intézkedni aziránt, hogy a választók összeírása szabályszerűleg és a törvényeknek megfelelőleg eszközöltessék ?« (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: A belügyminiszterhez van intézve ? Nincs ráírva. Olay Lajos: A szövegben megvan! Elnök: Közöltetni fog a belügyminiszterrel. Következik már most dr. Komlóssy Ferencz képviselő úr ínterpellácziója. Komlóssy Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Interpelláczióm beterjesztésére két indokom van. Egyik az, hogy a Morva folyó, átlépve magyar területre, évenként egész Dévényig kiárad s óriási károkat okoz azon területen, a melyet magyar lakosság foglal el. Ez a nép rendszerint konyhai veteményekkel ülteti be azon kis területet, a melyet magáénak vall s egy hat-nyolcz holdas birtokos, kedvező körülmények közt, ha vízáradás nem pusztítja el az ő munkáját, tisztességgel megélhet, sőt jó módra is tehet szert, mert kertészeti mívelés alatt állanak ezen földek és jól jövedelmeznek. Viszont, hogy ha a Morva folyó kiárad, tönkre-