Képviselőházi napló, 1896. VII. kötet • 1897. junius 14–julius 3.

Ülésnapok - 1896-115

24 H&- orf.íágos fllés 1897. juníns 15-én, kedden. tartom, hogy egyes adatokra nézve felvilágosítással szolgáljak a t. háznak, melyek, miután nem a törvénybe valók, nem is vétettek be a törvénybe. Az indokolás, mely a törvényjavaslathoz mellékelve van, azt hiszem, elég kimerítő, úgy, hogy az egyes szakaszokhoz — főleg a t. előadó úr kimerítő előadása után — további megjegyzéseket fííznöm mostan nem szükséges. Természetesen fentartom magamnak, hogy a vita folyamán egyik vagy másik oldalról eset1 egerén tett észrevételekre válaszomat megadjam. (Helyeslés a bah és szélső báloldalon.) T. ház ! En ebbe a törvényjavaslatba nem vettem fel az adományozandó helyek miként való beosztását, hanem itt szóval vagyok bátor bejelenteni azt, hogy az van tervbe véve és a költségvetés kiszámítása is ezen az alapon történt, hogy a Ludovika Akadémiában minden évfolyamban 25 ingyenes, 35 alapítványos, tíz egész és 30 félfizetéses hely fog adományoztatni. A főreáliskolákban évenként 20 ingyenes, tíz alapítványi, öt egész és 15 félfizetéses hely fog előreláthatólag adományoztatni. Én fősúlyt fektettem e törvényjavaslatnak és nevezetesen az 5. §. második bekezdésének szerkesztésénél arra, hogy ingyenes helyek minél nagyobb számban adomány oztassanak. (Élénk helyeslés.) Már, a mint tegnap voltam bátor felemlíteni, meglehetős nagy azoknak a száma, a kik egyáltalában a katonai intézetekbe való felvételt óhajtják; azonban nagyon kicsiny azoknak a száma, a kik pénzbeli áldozatokat is képesek lennének hozni. Ennélfogva az intelligens, szegényebb sorsú osztályra ennél szerintem minél inkább tekintettel kell lenni. (Helyeslés.) Azon eshetőséggel szemben, hogy ha a bizony csekély számban felvett, illetőleg kilátásba vett egész és félfizetéses helyekre elegendő aspiránsok nem jelentkeznek, felvettem az 5. §. második bekezdésébe azt a törvényes intézkedést, hogy ily esetekben kincstári egész ingyenes helyek adományozhatok. Ezen úton véltem feltétlenül biztosítani a Ludovika Akadémiában szervezendő főreáliskolai helyek teljes számának betöltését. Nem vettem kilátásba az ingyenes helyek adományozását a hadapródiskolákban, ezt pedig azért nem tettem, mert a hadapródiskolákban sokkal csekélyebb a tandíj, évenkint mindössze 150 forint és körülbelül 50 frt kell még zsebpénzre és kisebb kiadásokra, tehát összesen 200 forint. És másodszor azon okból nem vettem fel, mert itt 800 növendékről lévén szó, hogy ha e terhet is az állam akarta volna elvállalni, ebből körülbelül 150—160.000 forint többköltség származott volna. Es miután amúgy is most, mint minden alkalommal, a kormánynak az ország pénzügyi helyzetét figyelembe kell vennie, kötelességemnek tartottam azt ez alkalommal is szem elől nem téveszteni. Mert utóvégre az az 513.000 forint többlet, a melyet most kérek, melyet az országtól e czélra igénybe veszek, mégis csak meglehetős áldozat. Hanem legyen szabad mindjárt ezúttal felemlítenem, minthogy czélom az, hogy a hadapródiskolákba, — nemcsak a honvédségi, hanem a közös hadseregbeli hadapródiskolákba is — minél nagyobb számban jelentkezzenek az ifjak, és minthogy mindnyájan tudjuk, hogy az intelligens, szegényebb sorsú osztályokhoz tartozók, a kikhez főleg a törvényhatósági tisztviselőket, a gazdatiszteket és általában a hivatalnokokat számítom, nincs módjukban ezen költségeket gyermekeiért viselni, de mégis kívánatos, hogy ezeknek is lehetőség nyújtassák ingyenes helyek elnyerésére, (Általános helyeslés.) mert egy 8—900 vagy 1000 forint jövedelemmel biró családapa, a kinek, mondjuk, 5—6—7 gyermeke van, nem képes egy fiára 200 forintot ?em áldozni; mondom, e czélból, ismerve az ország áldozatkészséget, szándékom felhívni a törvényhatóságokat, hogy főleg a hadapródiskolákra való tekintettel alapítványokat tegyenek, a melyekbe saját fiaik is elhelyezhetők lesznek. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon. Elnök csenget. Halljuk!) Én az abczngolást annyi esztendeig szívesen fogadtam, mert lelkiismeretem tiszta volt. (Éljezés jobbfélől.) Akár éljeneznek, akár abczugolnak, arra legkisebb súlyt nem fektetek. (Egy hang a szélső baloldalon; Senki sem abczugolta ! Halljuk ! Halljuk 1) Legyen szabad még azon helyekről szólnom, a hol a felállítandó intézetek elhelyezendők lesznek. (Halljuk! Halljuk!) Bölcsen méltóztatnak tudni, hogy az ilyen intézetek felállításánál sok feltételt kell figyelembe venni. Úgy nagyjában azt terveztem, hogy az ország nyugati, keleti és északi részeiben egy-egy intézet állíttassák fel. Ehhez gépest kiszemeltem hat várost, melyekről feltettem, hogy többé-kevésbbé képesek lesznek a feltételeknek megfelelni. Kiküldöttem szakembereket, olyanokat, kik teljesen informálva voltak, a helyszínére és az ő jelentéseik alapján valószínűleg Pécsett, Nagyváradon és Sopronban fogom ezeket az intézeteket elhelyezni. (Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon) Hisz minden szentnek maga felé hajlik a keze, (Derültség.) de én nem ezt tartottam feladatomnak, mert ez esetben Temesvárnak is jutott volna, de nem volt lehetséges és így nem is történt. Nekem az a feladatom, hogy az ország érdekét nagyjában tartsam szem előtt és e szerint jártam el. (Helyeslés jobbfélől.) Megemlítem még, hogy ez intézetek építését a központból szándékozom vezettetni, mert a tárgyalásokból azon meggyőződésre jutottam,