Képviselőházi napló, 1896. VII. kötet • 1897. junius 14–julius 3.

Ülésnapok - 1896-114

114. országos ülés 1897. június 14-én, hétfőn. 7 Az alapítványi helyekre felvett magyar fiúk ugyanis nem magyar, hanem osztrák területen levő intézetekben helyeztettek el, a mi Magyar­ország állami önállóságával teljesen ellenkezik, a miért a felelősség egyedül a t. honvédelmi miniszter urat illeti, a ki az 1882-iki törvény értelmében az alapítványi helyek betöltése iránt rendelkezik. A törvénynyel ellenkezik a mostani gya­korlat, mely a közös hadügymiDísztérnek döntő befolyást enged, holott az 1882: XXV. törvény­czikk 2. §-a így szól (olvassa): »Ezen alapít­ványi helyeknek az érintett intézetek között, kiváló figyelemmel a katonai akadémiákban leendő czélszerfí megosztása iránt, a közös had­ügyminiszterrel egyetértőleg a honvédelmi mi­niszter intézkedik.« A közös hadügyminisztert tehát legfeljebb csak meg kell hallgatni ezen alapítványi helyek megosztása kérdésében. A törvény 4. §-a szerint ő Felsége a hon­védelmi miniszter előterjesztésére adományozza az alapítványi helyeket; tehát e tekintetben ő Felsége egyedül csak a magyar királyi hon­védelmi miniszter előterjesztése szerint határoz. Eddig ez a törvény nem volt megtartva és nincs garancziánk, hogy a jövőben meg lesz szüntetve az a sérelem, hogy a magyar fiúkat osztrák nevelő-intézetekben helyezik el. Míg erre nézve megnyugtatva nem leszünk, a iörvény­jaaaslatot elfogadni nem lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De nemcsak az 1882-iki, hanem az 1867-iki kiegyezési törvény meg nem tartása is utal bennünket arra, hogy a javaslattal szemben állást foglaljunk. Én és az a párt, melyhez tartozom, törek­szünk azon törvényt megváltoztatni, de mindaddig, míg az törvény, azokban a vonatkozásaiban, a melyekben Magyarország jogait körvonalozza, szigorúan megtartandó. Annak a kiegyezési tör­vénynek szigorú és lelkiismeretes megtartása épen azon pártoknak fekszik legjobban érdeké­ben, melyek az 1867-iki kiegyezés alapján áll­nak, mint a jelenlegi többség is. Épen azon pártoknak kellene szigorúan ragaszkodniok ahhoz, hogy a törvénynek minden pontját, az abban lefektetett minden elvet Bzigorúaa megtartsák. Az 1867 : XII. törvényezikk 12. szakasza pedig azt rendeli, hogy a magyar hadseregnek időnkinti kiegészítését s az ujonezok megaján­lásának jogát stb. az eddigi törvények alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat köré­ben az ország magának tartja fenn. Senkisem fogja kétségbe vonhatni vagy tagadhatni azt, hogy a katonai tanintézetekben való nevelés a hadsereg leendő tisztjeinek kiképzése : a hadsereg időnkinti kiegészítésének egy módját képezi és ebből a törvényparagrafusból következik kétség­telenül, hogy a Magyarország területén levő közös hadseregbeli katonai tanintézeteknek kor­mányzat tekintetében is teljesen és kizárólag a magyar kormány vezetése és felügyelete alatt kellene állniok. Addig pedig, a míg ez az állapot, mely egy szentesített törvényben el van rendelve, helyre nem állíttatik, mi ebben nagyfokú alkot­mánysértést látunk s azért ezen törvényjavaslat­hoz, mely ezen alkotmánysértésnek csak foly­tatását, csak nagyobbítását vonná maga után, hozzá nem járulhatunk. Azért a törvényjavaslatot még általánosság­ban sem fogadható sn el. (Helyeslés a szélső bah oldalon.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólni álta­lánosságban a törvényjavaslathoz ? Senkisem kívánván . . . (Felkiáltások a szélsőbalon: Halljuk a minisztert!) Thaly Kálmán: Kérem a vitát be nem zárui, mert akkor én szólni kívánok. (Zaj. Elnök csenget.) Feliratkozva a másik javaslathoz vagyok, de szeretnék szólni e javaslathoz is. (Zaj.) Kérem, tessék engem a czímhez felírni. Elnök : A javaslathoz tehát általánosságban többé senkisem kíván szólani. E szerint a vitát bezárom. B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter: T. ház! Az előttünk fekvő törvény­javaslat ellen csakis a t. ház túlsó oldaláról történtek felszólalások. Míg a t. képviselő urak a maguk részéről álláspontjuknál fogva el nem fogadják e törvényjavaslatot, ez csak következ­ménye . . . Madarász József: Az alkotmány tisztele­tének ! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter: . • • egész felfogásuknak és az ellen, bár nem os/tom nézetüket, természetesen kifogá­som nem lehet. De egyre mégis csak kérném a t. képviselő urakat. A felszólalás azon nemét, a melyet Tóth János t képviselő úrtól hallot­tunk, (Halljuk! Halljuk!) én a magam részéről mégsem helyeslem. Thaly Kálmán: Hisz nagyon szelíden beszélt! (Derültség.) B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter: Lehetnek az urak bármilyen nézeten, hanem ilyen nézetek terjesztését én a magam részéről azért nem tartom helyesnek, (Félkiáltások a ssélsö baloldalon: Mi az? Mi az?) — kérem, megmondom — mert lehet igen sok nagyon jóra­való fiatal ember, a ki hajlamainak engedve, szeretne a közös hadseregben is szolgálni és ott talán kitűnően betöltené a helyét, nagy karriert is csinálhatna, de a fiatal emberek "közül igen sokan ily beszédek által elriasztatnak, (Úgy van! jobbfelől) Azért kérnem kell a képviselő urakat, hogy bár tartsák fenn álláspontjukat, semmi ki-

Next

/
Thumbnails
Contents