Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-111
346 110. országos ülés 1897. jnnius 9-én, szerdán. sohasem adtam jelét annak, hogy ezt vágy azt szidni akarnám, a ki mindig a meggyőződés és a törvény iránti tiszteletet hangoztatom, azon szerencséhez, hogy háromszor ie rendreutasítottak, mint olyat, a ki a létező törvények ellen izgat ? Ebből a szempontból tartottam szükségesnek interpellácziót intézni a belügyminiszter úrhoz. A kormány részéről jelen vannak: Perczel Dezső, Erdély Sándor, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Molnár Antal, a javaslat mellett felszólalókat jegyzi Nyegre László, a javaslat ellen felszólalókat Lázár Árpád jegyző Úr fogja jegyezni. Kérem, hallgassák meg a jegyzőkönyvet Molnár Antal jegyző (olvassa a folyó évi június hó 9 én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? (Nincs!) A jegyzőkönyv hitelesítve van. A máramarosszigeti bíróságok és ügyészségek személyzetének Urányi Imre képviselő által beadott kérvényét bemutatom a r á 1896. évnek nyugdíjukba háromszoros beszámítása iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Következik a perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Lázár Árpád jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A szőnyegen levő törvényjavaslat oly közszabadságellenes rendelkezéseket foglal magában, melyeket a nemzeti önérzet hazafias aggodalom nélkül törvénybe nem iktathat. Hiszem és el is várom tőle, hogy a szabadság szellemének megfelelőleg fogja közegeit utasítani addig is, míg a gyülekezési jogra nézve rendes törvényalkotáshoz jutunk. Elnök : Az interpelláczió közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 55 perczkor.) Hogy ez aggodalmak mennyire indokoltak, kitűnik e javaslat s ezzel kapcsolatos törvényekből. A bűnvádi eljárásról szóló törvény 573. §-ában határozott kijelentés foglaltatik, hogy a sajtóvétségek is eskiidtbíróságokhoz utaltatnak, mégis ezen javaslat a nyomtatvány útján magán egyén ellen elkövetett rágalmazás s becsületsértés vétségét az esküdtbíróság hatásköre alól kiveszi. Az esküdtbíróság szervezetéről szóló javaslat kimondja, hogy több bíróság egyesíthető, sőt az eredeti kormányjavaslat azt is ezélozta törvénybe iktatni, hogy több esküdtbíróság működése felfüggeszthető legyen. Ezen intézkedések által az egyesek alkotmányos joga, tudniillik hogy senkit rendes bírójától elvonni nem szabad, jogsérelmet szenvedett/ Ügy van ! balfelől.) Ez a személyes szabadság törvénye. Más államok ezen személyes Szabadságot megvédő törvényei az alkotmány alaptörvényeibe vannak felvéve. (Igaz! Úgy van ! balfelől.) Anglia 1679-iki chartája, az északamerikai szabad államok 1787-ik évi alkotmánya, Francziaország 1793., 1830. s 1898-iki alaptörvényei ilynemű intézkedéseket tartalmaznak, hogy bizonyos jogokat még a törvénykezés változandósága között is biztosítsanak, holott minálunk ilyen fontos intézkedésekkel oly könnyen játszanak. Én további ily garancziának tekintem alkotmányjogi szempontból a sajtószabadság nagy elvét is, melyet ezen javaslat megtámad. "111 /~\TI CTÍT~7 Á /"^ #*~\C3 1**1 I TJ^C3 1897. évi június hó 10-én, csütörtökön, Szilágyi Dessö elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Kórvény bemutatása. — Bűnvádi perrendtartás. — Napirend.
