Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-107

276 107> országos älés 1S97 kézirata végleg eldöntötte a kérdést, eldöntötte pedig itt; ezen ekként hangzó kézirattal (olvassa): »Kedves báró Bánffy! (Nevetés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jolbfeUl. Halljuk! Hall juk! Elnök ismételve csenget.) Azon kegyelet á!tal indíttatva, melylyel elődeim emléke iránt visel­tetem, felhívom Ont, liogy boldog emlékű III Béla király és hitvestársa, antiochiai Anna ki­rályné tetemeinek az itteni koronázási templom­ban ezélba vett nyugalomra helyezése, valamint ugyanott egy méltó síremlék felállítása iránt haladéktalanul intézkedjék, megjegyezvén, hogy a síremlék költségeit magánpénztáramból vise­lendem.« (Lelkes éljenzés jóbbfelól.) Azt gondolom, hogy ezzel a kérdés el van döntve. A felséges úr kegyes rendelkezéséne Í magam s a kormány kötelességünknek fogjuk tartani megfelelni. Azt hiszem, a felséges úr ezen legkegyelmesebb intézkedését az egész ország hálával és hódolattal vette tudomásul. (Igaz! tlgy van! jobb felöl.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen vála­szomat is hasonlóképen tudomásul venni. (Élénk helyeslés és éljenzés jőbbfelől.) Gr. Benyovszky Sándor: A miniszter­elnök urnak interpel.lácziómra adott válaszát örömmel és köszönettel veszem tudomásul. (Élénk helyeslés.) Elnök: Tudomásul veszi-e a ház a miniszter­elnök úr válaszát: igen, vagy nem? (Igen!) A ház tudomásul vette. Következnek az interpellácziók. De mielőtt ezekre rátérnénk, a holnapi ülés napirendjére nézve teszek indítványt. E felett a ház tulajdon­képen már határozott. Két határozata van a háznak a holnapi ülés napirendjére. Az egyik az, hogy az ülés első tárgya lesz a tegnap említett három hely betöltése, tudniillik egy jegyzői, igazságügyi és pénzügyi bizottsági helyé; a másik pedig a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Ez lesz tehát a holnap délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendje a ház határozata szerint. Horánszky Nándor: T. ház! A napi­renddel kapcsolatosan azt a kérést volnék bátor intézni a t. miniszterelnök úrhoz, legyen szíves tájékozni a házat aziránt, hogy az ünnepekre való tekintettel meddig óhajt még üléseket tar­tatni és az ünnepek után a házat mikor kívánja összehívni ? Azt gondolom a képviselőknek és a háznak érdekében áll, hogy ez iránt tájékozva legyünk. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel a tárgyalás alatt levő és a holnapi ülés napirendjére is már kitűzött törvényjavaslat fontosságára, tekintettel azon érdeklődésre, melylyel a képviselő urak ezen törvényjavaslat iránt, mint látom, viseltet­'. JBalns 2-án, szerdán. nek; (Derültség balfelöl.) tekintette! továbbá arra, hogy, mint méltóztatnak tudni, még fontos, nagy­jelentőségű törvényjavaslatok is vannak tárgya­lás alatt, melyek elintézést igényelnek és hosszú ideig, nézetem szerint, elintézésük el sem is ma­radhat, azon nézetemnek adok kifejezést, hogy a pünkösd-ünnepi szünet a lehető legrövidebb legyen. (Helyeslés.) Ehhez képest, kérem a t. házat,, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy az ünnepi szünetet ezen hét szombatján kezdjük meg, szombaton, vasárnap, hétfőn, kedden ülést nem tartván s az ünnepeket követőleg a leg­közelebbi ülés a jövő hét szerdáján legyen. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház a javaslatot? (El­fogadjuk!) Tehát szoiibattól kezdve a jövő hét szerdájáig a ház ülést nem tart, a szerdai ülésnek napirendjét a pénteki ülésen fogja a ház meg­határozni. (Helyeslés.) Következnek az interpellácziók. Először is Mócsy Antal képviselő úr interpellácziója a büntető törvénykönyv 248. §-a iránt. Mócsy Antal: T. ház! Néhány nap előtt egy interpelláczió hangzott el ebben a házban, a belügyminiszter úrhoz intézve, a mely inter­pellácziót kisérő beszéd elsősorban ugy; n ha­zánk két első műintézete jó hírnevének fen­tartását czélozta, de egyben a uői tisztességet, szabadságot méltóságot is védelmébe vette. Ugyanis abban az időben a hírlapok útján bizo­nyos botrányos dolgok híre terjedt el a közön­ség körében, a mely botrányos dolgok képezték az alapot az interpelláczióra. Az oly cseleke­detek csakugyan ha megtörténnek méltán fel­háboríthatják a közönség jobb érzésű részét, annyival inkább, mert hogy Zsigárdy képviselő­társamnak a római és karthágói veszedelemre vonatkozó idézetét kiegészítsem, itt is áll az, hogy minden országnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs, a minek igazságát azt hiszem, senki kétségbe nem vonhatja. Következik tehát ebből az, hogy az erkölcsiségnek, a női tisztes­ségnek, méltóságnak megóvása nemcsak keresz­tény vallási, hanem hazafiúi kötelesség is. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Ám ha ama botrányos dolgok, a melyekre czéloztam, valóban megtörténtek volna is, tekin­tettel arra, hogy azok nem voltak nyilvánosak, bár pusztítólag hatnak a szeméremre és köz­erkölcsiségre, bár meggyalázok a női tisztes­ségre, korántsem olyan sértők a közerkölcsökre, korántsem olyan botrányosak, mint azon üzel­mek, melyeket e dologban némelyek kirakatok útján terjeszteni jónak látnak. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ebben a dologban a jelen ülésszak folyama alatt ezen oldalról ismételten hangzott már figyel­meztetés, de hiába. Nem vádképen hozom én

Next

/
Thumbnails
Contents