Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-92
20 92. országos ülés 1897. május 1-én, szombaton. nem is vártam, liogy tegye, miután tökéletesen jogi téren mozgunk, hogy ha ezt teszszük és semmi tekintetben szemünkre nem hányhatják, mert viszonosságot gyakorlunk. Magyar hiriap ugyanis Ausztriába sokkai kevesebb számban jár és így recziproczitásról nem beszélhetünk. Vegyük az egyik legelterjedtebb bécsi lapot, a »Neue Freie Presse*-t, melyből 15 — 20,000 példány jár az országba; ugyanannyi krajczárt tenne ki az illeték. Erre azt mondhatnák, hogy azt az a lap nem fogná maga viselni, hanem ráróná magyarországi előfizetőire. En azt nem bánom, mert az a magyar ember, a ki osztrák hírlapot olvas, fizesse meg azt. Ha már németül akar olvasni, vannak Magyarországon megjelenő német, lapok is, de ha bécsi lapot akar, fizesse meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) ÍJgy a mint megkövetelik a mi hírlapjainktól, v;igy magunktól is, ha egy vagy más körülmény folytán Ausztriában időzünk, — még a t. delegátus uraktól is, a kik oda fognak menni Bécsbe tanácskozni,— (Zaj. Halljuk! Halljuk !) hogy egy krajczárt számonként fizessenek az odaküldött hiriap után, épen ezen a jogon követelhetjük ezt mi is, és a mint mondom, nem is zárkózott el a t. pénzügyminiszter úr azon, általam februárban múlt egy éve felvetett eszme elől. Azonban a dolognak egy új stádiuma készül lenni és ez a főoka, a miért én most pártolókig felszólalok. Tudniillik Ausztriában is már régóta mozgolódnak az ottani hírlapok, hogy a hírlap-bélyeg alól felszabaduljanak. Nálunk, tudjuk, hogy megvan a hirdetési bélyeg ott nincsen, hanem van hiriap-bélyeg. Úgy vagyok értesülve, legalább a Reichsrath tárgyalásaiból látom, hogy Ausztriában változás készül ezen a téren, tudniillik az ő sajtójuknak ezen terhét felszabadítják, és ha jól vagyok értesülve, törvény van már Ausztriában rá, vagy legalább határozat. . . Polónyi Géza: Elvi határozat! Thaly Kálmán:... hogy július 1-től fogva Ausztriában is megszüntetik a hírlap-bélyeget. Most már, ha a dolog így áll, akkor megszűnvén ott a hiriap-bélyeg és Ausztria mégis szedetné az oda bemenő hírlapok után a bélyeget, ez már azután kétszeres igazságtalanság volna, a mit nem lehet semmikép sem tűrni. (Helyeslés.) Noha részemről az eddigi módot nagyon sérelmesnek találom, de ha ez bekövetkeznék, ezen kettős sérelmet épen türhetlennek találnám. Épen azért, mert tárgyaljuk itt ezen kérvényt, a mely ugyanazt tartalmazza, a mit én több mint egy év előtt már sürgettem, bátorkodom az igen tisztelt pénzügyminiszter urat felkend, méltóztassék, ha talán abban a helyzetben van, hogy nyilatkozhat, nyilatkozni, — hisz bizonyosan tárgyalt már ez ügyben az illetékes osztrák kormányhatósággal — hogy juthatott-e valami megállapodásra arra vonatkozólag, hogy miután ott július 1-én eltörlik a hírlap-bélyeget, ugyanakkor a Magyarországból oda bemenő hírlapok után eddig szedett bélyeget ők is el fogják-e törölni, vagy van-e más megoldási mód. Hogy ha ez az utóbbi be nem következett volna, akkor meg kell újítanom tavalyi indítványomat és ezen esetben nemcsak egyszerűen, hanem pártokig óhajtanám áttétetni a kérvényt; de a t. miniszter urnak nyilatkozatától teszem ezt függővé, mert meg vagyok győződve, hogy a dolog ilyen új stádiumba jutván, bizonyosan tudni fogja azt az álláppontot, a melyet az osztrákokkal szemben el fog foglalni ezen kérdésben. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök*. Kíván még valaki szólani? Sekisem kívánván, a vitát bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! A mint abból a nyilatkozatból, a mire Thaly Kálmán t. képviselő úr hivatkozott, méltóztatnak látni, fontossággal bírónak tartom azon kérdést, a melyről itt szó van és véleményemnek már akkor is kifejezést adtam, midőn először szóba került a kérdés. Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok ma abban a helyzetben hogy határozott választ adhassak a felvetett kérdésben, mert a mint méltóztatnak tudni, a dolog egy átmeneti vagy alakulási stádiumban van, a melynek nem szeretnék egy határozott nyilatkozattétellel prejudikálnj. Azért kérem a t. házat, méltóztassék a kétvényi bizottság javaslatát vagy úgy, a mint van, vagy, ha helyesebbnek méltóztatnak találni, pártoiólag kiadatni a kormánynak. (Helyeslés.) Én készségemet jelentem ki arra, hogy ezen kérdéssel tovább is foglalkozom és igyekezem azt oly megoldásra vezetni, a mely az igazságnak és az ország érdekeinek meg fog felelni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést.Elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát, mely egyszerűen kívánja a kér vényt a pénzügyminiszter úniakkiadatni?fA 7 em!) Ügy látom, hogy nem fogadja el. Ezen közbeiktatással, hogy pártoiólag tétetik át, elfogadja-e a ház? (Igen!) Elfogadtatott. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) : Szigethy György kérvénye, melyben perei folytathatására segélyt kér. Capdebó Ferencz előadó: Szigethy György segédjegyző az iránt kérelmez, hogy magántermészetű pereinek folytathatására szükséges pénzsegélyben részesüljön. Miután erre semmi alap nem áll rendelkezésre, kérem a t. házat, hogy ezen kérvényt visszavétel végett a ház irodájába tétetni méltóztassék. Elnök: Elfogadtatott.
