Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-106

106. országos ülés 1897. június 1-én, kedden. 257 tegnap este a vígszínház! előadáson számiálhatlan tömege a rendőröknek brutális erőszakkal a tetszés- és nemtetszés jogosult nyilvánítását meggátolni, megakadályozni iparkodott, a tetszést és nemtetszést nyilvánítók közül sokat súlyosan bántalmazott, a nyilt színielőadáson úgy az ütő-, mint vágófegyvereket használta és az embereket folytonos ütlegelés közben tömeges rendőri kísérettel a rendőri hivatalba erőszakkal bekísérte. (Felkiáltások a szélsőbál felől: Gyalázat/) A mi törvényeink szerint az meg nem engedhető, hogy éjszaka tartassanak érdemleges tárgyalások és azáltal a terhelt felek megakadályoztassanak abban, hogy a maguk bizonyítékával előállhassanak. Egyikkel például azon urak közül, a ki körülbelül két óra tájban kiszabadult, beszéltem és kérdeztem, hogy hívatkozott-e tanukra? Azt mondta, nem hivatkozott; és nem hivatkozhatott azért, mert mikor kérdezte a rendőrkapitányt, hogy ki állítja ő róla azokat a dolgokat, azt felelte, hogy két detektív. Akkor ő azt mondta a kapitánynak, hogy tessék írni a jegyzőkönyvbe, a mit akar az úr, én tanukra nem hivatkozhatom, mert én tanúimat éjszaka előállítani nera tudom. A rendőrkapitány pedig kijelentette, hogy addig onnan el nem ereszt senkit. (Felkiáltások-a szélső lololdalon: Gyalázat!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Eötvös Károly: ... Ily törvénytipró, példátlan és lehetetlen eljárásról nekem a mi hazánkban alkotmányos viszonyok közt tudomásom nincs. Azért intézem a következő interpellácziót a t. belügyminiszter úrhoz (olvassa): »Interpelláczió Perczel Dezső belügyminiszter úrhoz a fővárosi államrendőrségnek a budapesti Vígszínház folyó évi május hó 31-iki színi előadása körűi foganatosított eljárása tárgyában. 1. Tudja-e a belügyminiszter úr, hogy a fővárosi államrendőrség egy magánüzletnek, a budapesti úgynevezett vígszinházi vállalatnak érdekében tegnap, folyó évi május hó 31-ikén a színielőadás tartamára a közcsend fentartása czímén oly nagyszámú lovas- és gyalogrendőrt, rendőri tisztet és detektívet alkalmazott, mely semmi előző gyakorlatnak meg nem felel s melynek alkalmazása szükségtelen, czélszeríítlen, sőt káros? És tudja-e, hogy e rendőri közegek a színházi közönség tetszésének vagy nemtetszésének jogosult nyilvánítását durva erőszakkal, botok és fegyverek jogtalan alkalmazásával gátolták s a közönség köréből többeket erőszakos elhurczolással megsértettek és megkárosítottak ? 2. Tudja-e a belügyminiszter úr, hogy a fővárosi V. kerületi rendőrkapitány huszonkét egyén s túlnyomó számban író, hírlapíró s művelt egyén ellen törvény és alkotmány ellenére s minden józan okosság ellenére éjfélkor lepte meg s egész éjjel délelőtti nyolcz óráig folytatta kihágási ügy ezímén az érdemleges bíráskodási eljárást és tárgyalást s ezzel az alapos ítélet lehetőségét kizárta s az említett egyéneknek szabadságát szükségtelenül és jogtalanul megsértette? 3. Mikor s minő intézkedéseket fog tenni a belügyminiszter úr arra nézve, hogy a rendőrség ezen visszaélései megtoroltassanak, a hasonló visszaéléseknek pedig jövőre eleje vétessék ?« (Hosszantartó, zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Mielőtt az ülést bezárnám, még a csütörtöki napirendre nézve kérem ki a ház megállapodását. A szabályok szerint kötelességem ügyelni arra, hogy a- bizottságok teljesek legyenek. Már pedig a pénzügyi és igazságügyi bizottságban egy-egy hely betöltetlen, azonfelül — mint a t. ház előtt ismeretes —• egy jegyzői állás szintén betöltetlen. Ennélfogva a háznak javaslom, hogy már ma határozza el, hogy a csütörtöki ülésben ezen három hely betöltésére a választás napirendre kittízetik. Elfogadja-e a ház ? (Igen!) Ezt tehát mint határozatot kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. VI. KÖTET. 33