Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-106

106, országos ülés 1897. junius 1-én, kedden. 253 a mi igaz és való, mindenkor szabadon és korlátlanul közölheti. De fordítsuk meg az érmet és nézzük meg annak másik oldalát. Ha egy ilyen közlemény nem igaz, egy ilyen nem igaz közlemény sokkal nagyobb károkat okoz és élesebb sebeket annak a társadalomnak, a melynek érdekében a sajtó működik, mint a minő hasznot az egyes esetekben az a nagy és igazi közérdek, a melyet a javaslat védelmébe vesz akkor, a midőn a sajtót e téren való működésében nagyobb óvatosságra figyelmezteti, esetleg kényszeríti. Ennek a kérdésnek a szabályozását valóban megkívánja a közszabadságnak és az alkotmánynak a nagy érdeke. Köztudomású dolog, hogy a lapokban mindennap, mozgalmas időben százával j'elennek meg magánszemélyek ellen irányuló beesületsértési és rágalmazási közlemények. És azt tapasztaljuk, hogy ezen eseteknek igen kevés százalék melyben a sértett elégtételért a bíróhoz fordulna. Ennek egyik oka az, hogy az esküdtbírósági tárgyalás igen sok költséggel legtöbbnek nincsen olyan anyagi helyzete, hogy ezt megfizethetné De igen sokan félnek a még nagyobb nyilvánossággal járó esküdtbírósági tárgyalástól, a piszok ujabb felszínre hozatalától. Hozzájárul az a köztapasztalati tény és attól való félelem is, hogy, a mint tudjuk, a legtöbb esetben a jogaiban sértett fél a bíróságtól elégtételt nem kapott. Tóth János: Zajos helyeslés! (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ez az állapot épen az alkotmány és közszabadság érdekében fenn nem tartható, mert arra vezet, hogy az állampolgárok egy nagy tömege ellenségévé válik a sajtószabadságnak, ellenségévé az esküdtbíróságnak, elfordul magától az alkotmánytól is, attól az alkotmánytól, mely a maga keretében az ő becsületét és exisztencziáját megvédelmezni nem képes. De nem is a sajtó magasztos hivatásához méltó teriilet az, a melyen akkor működik, mikor közfunkcziótól távol álló magánszemélyek bűncselekményeknek nagy nyilvánosság előtt való feltárásával foglalkozik. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a sajtó ezen a téren is hasznos szolgálatokat nem tehet. De, t. ház, ez a fegyver kétélű és ha avatatlan kezekbe kerül, sokkal élesebb, mélyebb sebeket vág magán azon a társadalmon, melyet védelmezni hisz, mint a mennyi hasznot egyes esetekben okoz. A sajtó, t. ház, csak tapogat, csak gyanít és legtöbbnyire impressziók után indul, valótlan vagy legalább be nem bizonyítható tényeket egész szárazon és meztelenül odatár a legkér telhetetlenebb ítélőbíró, a nagy nyilvánosság ítélőszéke elé és ennek az ítélete öl, pusziit és megsemmisít a legtöbb esetben úgy, hogy az ellen orvoslást szerezni teljes lehetetlen is. (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) Visontai Soma: Az esküdtszék csupa becstelen emberekből áll? Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Erdély Sándor igazságügyininiszter: Az tapasztalati tény, t, képviselő úr, hogy az esküdtbíróság magánszemélyek ellen intézett rágalmazás és beesületsértési esetekben 30 év óta nem ítélt az általános jogérzetet kielégítő módon. (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) Ezt az állapotot a sajtószabadság és esküdtbíróság érdekében fentartani nem szabad, a ki ezt fentartani akarja, az nem barátja a sajtószabadságnak, az a reakezió malmára hajtja a vizet. (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ausztria példájára!) Ausztriában az ohjektiv-Verfahren következtében nincs tulajdonképeni sajtószabadság. Azt mondják, hogy a sajtó e téren is hasznos szolgálatokat tett már a társadalomnak. (Egy Jimg a szélső baloldalon; Most már mehet! Derültség.) Ezt, t. ház, kétségbe nem vonom, de ez csak akkor történt, midőn a valót, az igazat közölte. A köztapasztalás azonban azt bizonyítja, hogy ezeknek a közléseknek legnagyobb része nem igaz, nem való; a mint már előbb kifejtettem, az ilyen néni igaz és nem való közlések sokkal nagyobb kárt tesznek a társadalomnak, mint a mennyit egyes esetekben használnak. (Mozgás a szélső baloldalon.) És, t. ház, a javaslat nem czéioz egyebet, mint a nem való közléseknek lehető kevesbítését . . . Győry Elek: Hát mikor a miniszteri okmányokat közlik? Erdély Sándor igazságügyminiszter az állampolgároknak a könnyelmű vagy rosszakaratú valótlan közlésektől való megóvását a közszabadsägnak, az alkotmánynak érdeke feltétlenül megkívánja. Belátták ennek igazságát a művelt Európa összes államai; mindenütt, a hol a sajtószabadság oly széles alapokon nyugszik, mint Magyarországon . . . Bátkay László: De nincs szomszédjukban Ausztria ! Erdély Sándor igazságügyminiszter: . . . a magánszemély becsületének megvédésére a törvényhozásokban különleges óvóintézkedések foglaltatnak. (Helyeslés jobbfelől.) Én ez államok példáját követve és különösen Magyarország különleges viszonyainak figyelembevételével vettem fel a javaslatba a kérdéses rendelkezést, a mely annyi méltatlan megtámadtatásnak van kitéve.