Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-106

106, országos ülés 1897. junius 1-én, kedden. 253 a mi igaz és való, mindenkor szabadon és kor­látlanul közölheti. De fordítsuk meg az érmet és nézzük meg annak másik oldalát. Ha egy ilyen közlemény nem igaz, egy ilyen nem igaz közlemény sokkal nagyobb károkat okoz és éle­sebb sebeket annak a társadalomnak, a melynek érdekében a sajtó működik, mint a minő hasz­not az egyes esetekben az a nagy és igazi köz­érdek, a melyet a javaslat védelmébe vesz akkor, a midőn a sajtót e téren való működé­sében nagyobb óvatosságra figyelmezteti, esetleg kényszeríti. Ennek a kérdésnek a szabályozását valóban megkívánja a közszabadságnak és az alkotmánynak a nagy érdeke. Köztudomású do­log, hogy a lapokban mindennap, mozgalmas időben százával j'elennek meg magánszemélyek ellen irányuló beesületsértési és rágalmazási közlemények. És azt tapasztaljuk, hogy ezen eseteknek igen kevés százalék melyben a sértett elégtételért a bíróhoz fordulna. Ennek egyik oka az, hogy az esküdtbírósági tárgyalás igen sok költséggel legtöbbnek nincsen olyan anyagi helyzete, hogy ezt megfizethetné De igen sokan félnek a még nagyobb nyilvá­nossággal járó esküdtbírósági tárgyalástól, a piszok ujabb felszínre hozatalától. Hozzájárul az a köztapasztalati tény és attól való félelem is, hogy, a mint tudjuk, a legtöbb esetben a jogai­ban sértett fél a bíróságtól elégtételt nem kapott. Tóth János: Zajos helyeslés! (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ez az állapot épen az alkotmány és közszabad­ság érdekében fenn nem tartható, mert arra vezet, hogy az állampolgárok egy nagy tömege ellenségévé válik a sajtószabadságnak, ellensé­gévé az esküdtbíróságnak, elfordul magától az alkotmánytól is, attól az alkotmánytól, mely a maga keretében az ő becsületét és exisztencziáját megvédelmezni nem képes. De nem is a sajtó magasztos hivatásához méltó teriilet az, a melyen akkor működik, mi­kor közfunkcziótól távol álló magánszemélyek bűncselekményeknek nagy nyilvánosság előtt való feltárásával foglalkozik. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a sajtó ezen a téren is hasznos szolgálatokat nem tehet. De, t. ház, ez a fegyver kétélű és ha avatatlan kezekbe kerül, sokkal élesebb, mélyebb sebeket vág magán azon a társadalmon, melyet védelmezni hisz, mint a mennyi hasznot egyes esetekben okoz. A sajtó, t. ház, csak tapogat, csak gyanít és legtöbbnyire impressziók után indul, valótlan vagy legalább be nem bizonyítható tényeket egész szárazon és meztelenül odatár a legkér telhetetlenebb ítélőbíró, a nagy nyilvánosság ítélőszéke elé és ennek az ítélete öl, pusziit és megsemmisít a legtöbb esetben úgy, hogy az ellen orvoslást szerezni teljes lehetetlen is. (Za­jos ellenmondások a szélső baloldalon.) Visontai Soma: Az esküdtszék csupa becstelen emberekből áll? Elnök (csenget): Kérem a képviselő ura­kat, ne szóljanak közbe. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Erdély Sándor igazságügyininiszter: Az tapasztalati tény, t, képviselő úr, hogy az esküdtbíróság magánszemélyek ellen intézett rágalmazás és beesületsértési esetekben 30 év óta nem ítélt az általános jogérzetet kielégítő módon. (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) Ezt az állapotot a sajtószabadság és esküdt­bíróság érdekében fentartani nem szabad, a ki ezt fentartani akarja, az nem barátja a sajtó­szabadságnak, az a reakezió malmára hajtja a vizet. (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ausztria példájára!) Ausztriában az ohjektiv-Verfahren következtében nincs tulaj­donképeni sajtószabadság. Azt mondják, hogy a sajtó e téren is hasznos szolgálatokat tett már a társadalomnak. (Egy Jimg a szélső baloldalon; Most már mehet! Derültség.) Ezt, t. ház, kétségbe nem vonom, de ez csak akkor történt, midőn a valót, az igazat közölte. A köztapasztalás azonban azt bizonyítja, hogy ezeknek a közléseknek leg­nagyobb része nem igaz, nem való; a mint már előbb kifejtettem, az ilyen néni igaz és nem való közlések sokkal nagyobb kárt tesznek a társadalomnak, mint a mennyit egyes esetekben használnak. (Mozgás a szélső baloldalon.) És, t. ház, a javaslat nem czéioz egyebet, mint a nem való közléseknek lehető kevesbítését . . . Győry Elek: Hát mikor a miniszteri okmányokat közlik? Erdély Sándor igazságügyminiszter az állampolgároknak a könnyelmű vagy rossz­akaratú valótlan közlésektől való megóvását a közszabadsägnak, az alkotmánynak érdeke fel­tétlenül megkívánja. Belátták ennek igazságát a művelt Európa összes államai; mindenütt, a hol a sajtószabadság oly széles alapokon nyugszik, mint Magyarországon . . . Bátkay László: De nincs szomszédjukban Ausztria ! Erdély Sándor igazságügyminiszter: . . . a magánszemély becsületének megvédésére a törvényhozásokban különleges óvóintézkedések foglaltatnak. (Helyeslés jobbfelől.) Én ez államok példáját követve és különösen Magyarország különleges viszonyainak figyelembevételével vet­tem fel a javaslatba a kérdéses rendelkezést, a mely annyi méltatlan megtámadtatásnak van kitéve.

Next

/
Thumbnails
Contents