Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-104
218 104. országos ülés 1897. május 26-áii, szerdán. lyeslés a szélső halóidalon.) és leginkább méltatlan ahhoz a nemes ifjúsághoz, a mely ebben a mozgalomban csak hazafias érzelmeinek adta tanújelét. (Hosszantartó, zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! (Ralijuk! Halljuk ! a jobboldalon. Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Eláll!) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, hallgassák meg a szónokot. Perczel Dezső belügyminiszter: Nem akarok kiterjeszkedni azokra, a miket a most szólt képviselő úr interpellácziójának két első pontjára adott válaszomra mondott; de mégis kötelességemben áll és szükségét érzem, hogy visszatérjek arra, a mit most beszédének zárszavaiként a házban hangoztatott. Azt mondja, hogy az méltatlan, a hogy én nyilatkoztam. Ne tessék ezt a dolgot így állítani fel. Ha valami méltatlan az ifjúsághoz, úgy az méltatlan, hogy bizonyos egyének és bizonyos pártok, a melyek megfogyatkoztak, künn a közvélemény előtt ilyen módon óhajtják . . . (Folytonos, nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek! Kubik Béla: Szép kis szaporodás, gratulálok hozzá! (Zaj! Halljuk! Halljuk!) Perczel Dezső belügyminiszter: Nem az, a mit én mondottam, és nem az, a hogy én viselkedem, méltatlan ehhez a házhoz . . . (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Nem miniszterhez való!) Én azt hiszem, hogy épen az a modor való a miniszterhez, (Folytonos, nagy zaj. Elnök csenget.) felvilágosítani azt az ifjúságot, de nem félrevezetni, nem azt beugratni, . . . (Nagy zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla: Hát becsukatni, az illik? Perczel Dezső belügyminiszter: . . azt az ifjúságot vezérczikkekben arra tanítani, hogy mire való az a saroklámpavas ott az utczán. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza: A miniszterek számára] Perczel Dezső belügyminiszter: Én nem a mai ifjúságot hasonlítottam össze a Takács Zoltán- és Szeless Adorján-féle exisztencziákkal, hanem épen azt mondottam, ne állítsák ezeket oda, mint eszményképeket, és ez ellen tiltakoztam. (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ki állította ?) Az, a mit Holló Lajos képviselő úr mondott, épen odatendál, hogy megzavarja az ifjúság zsenge gondolkodását. (Élénk ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Ott vannak a jeles tanárok az egyetemen, kik a jogot tanítják; (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) hát ne arra biztassák őket, hogy ne oda menjenek szorgalmasan tanulni és kolloquálni, hanem segédkezzenek az uraknak tüntetni, az urak czéljaira magukat odaadni. (Zajos ellenmondás balfel'ól.) Ez az, a mi az urakat vezérli, s ez a mai interpelláczió egyedüli kútforrása. (Nagy zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) A képviselő urak egynémelyike, úgy látszik, nagyon fél, hogy megzavarom czirkulusait, hogy ily turbulens szczénákat idéz elő. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Biztosíthatom a t. képviselőházat, hogy a kormány minden egyes tagját az ifjúság iránt a legjobb érzés vezérli. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ép azért a kormány nem fog megengedni, nem fog megtűrni semmiféle brutalitást ; de viszont a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel oda fog hatni, hogy semmiféle törvényellenes mozgalom vagy tüntetés megtartható ne legyei). (Élénk helyeslés a jobbóldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Győry Elek: A polgári házasságnál jó volt! Perczel Dezső belügyminiszter: Hiába zajongnak, nem fognak megfélemlíteni sem engem, sem mást. Ezt tartottam szükségesnek megmondani, kérem válaszomat tudomásul venni. (Zajos helyeslés jobb) ól. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Zajos felkiáltások: Hoch! Hock!) Holló Lajos: T. ház! A t. miniszter úr ezzel a válaszszal az egész egyéniségét, az egész rendszerét a ház előtt bemutatta. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Felkiáltások: Gyanúsított/) Ha ő azt mondja, hogy mi biztatjuk az ifjúságot, hogy ne menjen közjogot tanulni, hanem beugratjuk pártpolitikai tendencziába, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Gyanúsítás!) nem egyenlő igazsággal mér és az ifjúságot is rendkivtíl alacsony nivóra szállítja le. (Zaj.) Nem mér egyenlő mértékkel, mert volt idő, midőn ez az ifjúság igen kitűnő médium volt arra, hogy a szabadelvű párt mellett tüntessen, segítsen kifogni bizonyos lovakat a miniszteri fogatból, (Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon.) hogy a minisztereknek fáklyásmenetet rendezzen. Akkor az ifjúság nem volt beugratva, akkor nem volt ali.esony nívójú az ő politikai felfogása, akkor nem volt kiskorú. De mikor egy oly hitvány, semmi kérdésről van szó, mint a quótafelemelés, mely csak egy párt kérdése, kivált azé, a mely kicsiny: akkor beugratás az, ha e kis emberek gyűléseznek és tüntetnek, akkor ez megérdemli, hogy a miniszteri székről megrovassék. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.)
