Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

510 104. országos ülés 1897. május 26-án, szerdán. nemsokára, ha továbbra is ez a hatalom marad a polczon, hogy magyar emberek vagyunk. (Zajos tetszés a bal- és szélső hátoldalon) Eltekintek attól, hogy az ítélet törvénytelen és jogtalan volt, mert az ifjúság a gyűlést megtarthatta; eltekintek attól, hogy az ifjúság a gyűlés megtiltása előtt mégis meghajolt és a gyűlést a maga formájában nem tartotta meg; eltekintek attól, hogy az ifjúság egyáltalán közrendháborítást nem követett el: mégis megborzad minden tisztességes ember vére, megborzadt az én vérem is, midőn olvastam, hogy a még keresetképtelen ifjúságra fejenként 150— 120—75 forint bírságot róttak. (Nagy zaj. Mozgás a bal- és szélső baloldalon,) T. ház! Itt nem az ifjúságot akarták büntetni, itt a szülőket akarták büntetéssel sújtani. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen a t. ház jogásztagjai, de talán a többi tagok is foglalkoztak vele s ismerni fogják az 1879. évi XL. törvényczikk, vagyis a kihágásokról szóló törvény 16. §-át, a mely világosan kimondja, hogy a miniszteri rendeletek szerint kihágásban bűnösöknek talált egyének legfölebb 100 forint bírságban marasztalhatók el. Tehát a legmagasabb büntetés 100 forint és a kapitányság a törvény világos rendelkezése ellenére ezt a keresetképtelen fiatalságot 150 és 120 forintnyi büntetéssel sújtotta törvényellenesen. (Zaj, mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Kérdem én ettől a kormánytól, hogy ha közegei a törvény ellenére ilyen törvénytelen, tehát a törvényen is túlhajtó önkényes bírságot szabtak ki a keresetképtelen ifjúságra, ha már most egy többszörös milliomos, mágnás, nagykereskedő vagy nagybirtokos lesz bűnös véletlenül kihágásban a miniszteri rendelet ellenére... Kubik Bélas Vagy az intendáns! (Derültség a baloldalon.) Olay Lajos: . . . mily büntetéssel fogják sújtani? Érteni értem én a kormány eljárását. Itt a szabadelvű kormány parancsa működött, azért lett itt az egyetemi ifjúság ily drákói szigorral igazságtalanul sújtva büntetéssel, hogy minden polgár tudja, hogy. a ki pedig a quóta vagy a kiegyezés ellen fel meri emelni szavát, hasonló büntetéssel lesz sújtva. (Úgy van! Úgy van! Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) No hát ne féljenek az egyetemi hallgatók, ne féljenek a polgárok, mi szabad nemzet szabad fiai vagyunk, és ha bárhogyan reáparancsolnak is Bécsből Bánffyra és Bánffy bárhogyan ráparancsol a rendörségre, a polgárok, a nép véleménye szabad nyilvánítását meg nem akadályozhatják, semmiféle erőszakkal meg nem tilthatják. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezekből meggyőződhetett a t. ház, hogy a nemzeti jogok, a közszabadság egyik fősérelme, hogy alkotmányellenesen a gyülekezési jogról nem törvény, hanem titkos miniszteri rendelet intézkedik, legyen meggyőződve a t. kormány, hogy az a párt, melyhez éu is szerenesés vagyok tartozhatni, ezen visszás állapotot orvosolni fog törekedni és már legközelebb határozati javaslattal követelni fogja a magát szabadelvűnek valló párt kormányától, hogy a gyülekezési jogot törvény útján szabályozza. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezek után a következő interpelláeziót intézem a belügyminiszter úrhoz (Sálijuk! Bálijuk! Olvassa) : »Interpelláezió a belügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az egyetemi ifjúságnak a quóta felemelése tárgyában, a rektornak bejelentett és ez által tudomásul vett, május 22-én délután megtartani szándékolt, a rendőrségnek is szabályszerűleg bejelentett gyűlést a főkapitány úr az utolsó órában betiltotta? 2. Van-e tudomása arról, hory a gyűlés jogtalan betiltásáról értesített egyetemi ifjúság a Lukács-féle vendéglőben történt összejövetel miatt, midőn a Zöldfa-utczán keresztül a£ egyetemre siettek, a Szerb-utezában Sajó rendőrfogalmazó által rendőrökkel körűifogattak és minden felszólítás nélkül mindazok, kik meg nem ugrottak, elfogattak, letartóztatva lettek és folyó hó 24 én kihirdetett ítélet szerint fejenként 150, 125 és 75 forint pénzbírság fizetésére, nemfizethetés esetében megfelelő fogházbüntetésre ítéltettek ? 3. Van-e tudomása arról, hogy az egyetemi ifjúság ellen sem a gyűlés jogtalan megtartás;),, sem a közrendháborítás tényálladékát megállapítani nem lehetett, a kapitányi hivatal mégis a kihágásról hozott 1879. évi XL. törvényczikkben nem is létező, tehát ki sem szabható büntetéssel sújtotta? Tudja-e a miniszter úr, hogy ha ezen tényálladékok megállapíthatók lettek volna is, az ítélet kegyetlen és embertelen? 4. Tudj a-e a miniszter úr, hogy a kapitányi ítélet igazságtalansága által felizgatott egyetemi hallgatók az egyetem felé haladó rendőröket lehurrogták és e miatt a kapitány az egyetemi lakház, a magánlak megsértésével detektiveket küldött az egyetemre, hogy az egyetemi hallgatók neveit feljegyezzék, a minek azonban csaknem végzetes következményei voltak? ,5. Szándékozik-e a belügyminiszter úr a rendőrség ezen viselkedései miatt vizsgálatot elrendelni és a kifejlendőkhöz képest személyes szabadság, hivatalos hatalommal való visszaélés, a magánlak megsértése miatt az illető rendőrségi közegek ellen nemcsak a fegyelmi eljárást