Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

104. országos ülés 1897. május 26-án, szerdán. 199 esküdtszéki intézmény érdekében vannak. Mert hiszen könnyen — talán véletlenül is — úgy üthet ki a választás, hogy az illető megyében vagy városban ellenzéki tagnak is kell bejutnia a 12 bizalmi férfiú közé. És ha aztán a törvényszéki elnök ellenzékit még sem vesz bizalmi férfiúnak, abba a gyanúba jöhet, hogy pártpolitikát űz. fia van mód ennek elkerülésére, meg kell azt ragadnunk. Pedig a mód igen egyszerű: az tudniillik, hogy mivel csak három bizalmi férfira van szükség, válaszszon a törvényhatóság bizottsága csak három rendes és három póttagot; természetes, hogy ha a rendes tag akadályozva van, behivatik a póttag. Ha aztán egy esküdtbíróság területén több törvényhatóság van, csak azt kell mondani, a midőn a kiválasztás a törvényhatóság területén lakókra esik, akkor azon törvényhatóság részéről megválasztott bizalmi férfiak funkczionálnak. Ha pedig egy törvényhatóságterületén több esküdtbíróság van, mint például Budapesten, nincs semmi nehézség, mert a törvényhatóságok minden esküdtbíróságra nézve megválasztják a három rendes és három póttagot. Ezzel sok zavarnak is elejét veszszük. Mert ha az elnöknek 12 tagból kell választania, milyen czinozurája legyen ? Sőt a 12 tagnál a paragrafus végén levő büntetést is nehezebb alkalmazni. Mert azt gondolhatják az illetők: hisz sokan vagyunk, majd behívnak másokat. Ennélfogva azt hiszem, senkisem láthat a párthatalom ellen irányzott merényletet abban a módosításban, a melyet elfogadásra bátorkodom ajánlani. Hogy a választások titkos szavazás útján történjenek, azt hiszem, ezt nem kell hosszasabban indokolnom. E szerint »A 14. és 15. §. értelmében működő bizottsághoz a törvényhatóság bizottsága egy év időtartamra saját kebeléből« után jönne: »titkos szavazás útján bizalmi férfiakat és pedig három rendes és három póttagot választ«, a szöveg többi része pedig megmarad. Ennek következtében a második bekezdés helyett, a mely így szól: »Ha egy esküdtbíróság területén két törvényhatóság van stb.« következnék ez: »ha egy esküdtbíróság területén több törvényhatóság van, a 14. §. szerinti eljárásban, annak a törvényhatóságnak a bizalmi ferfiai működnek közre, a melynek tagjaira vonatkozik az eljárás«. A harmadik és negyedik bekezdés, miután itt semmi változás nincsen, megmaradna, tudniillik »ha egy törvényhatóság területén több esküdtbíróság van, a bizalmi férfiakat mindegyik eskűdtbírósághoz ez a törvényhatóság választja«. És /köztisztviselő bizalmi férfi nem lehet«. Jönne azután az utolsó bekezdés, a mely így szól (olvassa): »A szahályszerfíleg megidézett bizalmi férfit, a ki a bizottság ülésére pontosan meg nem jelenik, az elnök 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal bünteti, a meg nem jelent közigazgatási főtisztviselőt pedig felettes hatóságánál feljelenti.* Ennél először is azt jegyzem meg, hogy bizalmi férfiúnál a törvényben ne használjuk ezt a szót, hogy »megidézett«, mint egy vádlottnál, hanem »meghivott«. (Helyeslés.) Hiszen ingyenes közfunkcziót végez közbizalomból. Itt tehát czitálásnak helye nincs. (Helyeslés balfelöl.) Azt azonban elfogadom, ha valaki kötelességet vállal és azt nem teljesíti, az 200 korona büntetéssel büntettessék. Azt azonban már nem helyeselhetem, hogy a meg nem jelent közigazgatási főtisztviselőt felettes hatóságánál feljelentsék és azért indítványozom, hogy a pontnak erre vonatkozó része teljesen hagyassák el. Hiszen a 14. §. is azt mondja, hogy a örvényszéki elnök akkor hívja meg a főtisztviselőt, mikor szükségesnek találja. Már pedig annak a főtisztviselőnek is sokszor akadhat más dolga, mint a törvényszék elnökét, a miniszter úr által ép az előbb említett erkölcsi fogyatkozásokra figyelmeztetni. Ha tehát a meghívás maga is ad íibitam történik, ne tegyük ki azt a főtisztviselőt annak, hogy meg nem jelenése miatt büntetésnek legyen kitéve. Ezek szerint módosítványom odairányúl, hogy az utolsó pontnak e szava helyett »megidózett«, tétessék »meghivott«, ezen szavak pedig »a meg nem jelent közigazgatási főtisztviselői stb.« hagyassanak ki. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Sághy Gyula: T. ház! Az előttem szólott t. képviselőtársamnak módosítványaihoz a magam részérői készséggel hozzájárulok. Nem is akarok részemről újabb argumentumokat felhozni, hiszen úgy Győry Elek, mint néhány nappal ezelőtt Ragályi Lajos t. képviselőtársam eléggé kimutatták, hogy miért czélszerű, ha nem váíasztatik több bizalmi férfiú, mint a mennyi szükséges, nehogy a törvényszék elnökének még a bizalmi férfiakból is szelegálnia kelljen. Nagy súlyt helyezek indítványának azon pontjára, hogy a bizalmi férfiak titkos szavazás útján választassanak. Mert ha csakugyan azt akarjuk, hogy a bizalmi férfiak a törvényhatósági bizottságnak igazán választott bizalmi férfiai legyenek és ne a főispánok kinevezett emberei, akkor ezt más módon, mint titkos szavazás útján eszközölni nem lehet; mert hisz ismerjük a mai eljárásokat, hogy a lisztát összeállítja a főispán, vagy bizalmas embereivel összeállíttatja, maga vagy bizalmasaival felolvastatja s elfogadásra ajánlja, Már most ilyen egyes személyekre vonatkozólag, a mint azt előbb a miniszter űr is egy