Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-103

103. országos ülés 1897. május 25-én, t-.edden. 195 ket<', a »szükséges« szó helyett ez tétessék: »következő évbeu szolgálatra behívandó esküdteket stb.«. A többi marad. Szerintem ez lényegében egy és ugyanaz. A »behívandó esküdtek száma«, vagy >a szükséges esküdtek száma« ez ugyanazt jelenti. Egyébiránt már kijelentettem, hogy úgy fogom fel e rendelkezést és úgy is fogom életbeléptetni, hogy nem a szolgálattételre szükséges esküdtekről van itt szó, hanem hogy azon esküdtek szükséaét fejezi ki e pont, a kik közül sorsolás útján az' esküdtek vétetni fognak. Már az indokolás e tekintetben igen széles körben mozog, a mennyiben többet rendel kiválasztandónak, mint a mennyi tulajdonképen az esküdtbírói gyakorlatra arra az évre szükséges. De hogy ez az indokolásban benfoglaltatik, nem akadályozza azt, hogy ennél még sokkal több vétessék be a lajstromba, a melyből a kisorsolás történni fog. Ennélfogva a módosítást, a mely az én felfogásom és bírálatom szerint ugyanazt fejezi ki, mint a javaslat maga, el nem fogadhatom. (Derültség balfelöl.) Nem tudom, mi van ezen nevetni való. Meszlény Lajos: Örülünk, hogy ilyen jó miniszterünk van! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Győry Elek t. képviselő úr indítványának azt a részét, a mely ismét visszatér a sorsolásra, minthogy az általános vitánál már kijelentettem, hogy a szelekezió a javaslat létkérdését képezi és az általános szavazásnál e kérdés még amúgy is eldöntetett, természetes, hogy szintén nem fogadhatom el. Indítványának második részére vonatkozólag kijelentem, hogy annak egy részéhez hozzájárulok. Az indítvány következőképen szól (olvassa): »Az esküdteket elsősorban azok közül kell kiválasztani, a kik nem köztisztviselők « Az általános vita alkalmával kifejtett nézetem, a mely a javaslatnak is alapelvét képezi, ezzel megegyezik. Nincsen kifogásom tehát az ellen, hogy a szelekezió alkalmával a szelögáló bizottságnak megadassák az utasítás, hogy elsősorban azok közül kell kiválasztani az esküdteket, a kik nem köztisztviselők. Elfogadom ezt abban az esetben, ha a képviselő úr módosítványa további részére súlyt nem helyez, a mely így szól: »vagy egyébként a kormánytól való függés viszonyában nem állanak*. Ez egy oly határozatlan dolog, a melyet megállapítani teljesen lehetetlen. És továbbá, hogy a »köztisztviselőkre csak akkor lehet áttérni, ha az évi lajstromra nézve megállapított létszám másként ki nem tehiék«, ez némileg az első részben adott azon rendelkezés folytán, hogy elsősorban nem köztisztviselők közül kell választani, létjogosultságát is veszíti. Ismétlem tehát, hogy í módosítványának általam már említett részét elfogadom. Holló Lajos t. képviselő úr azon módosítására, hogy az igazságügyminiszter által megállapított létszám Budapesten legalább húszszor annyi, másutt legalább ötször annyi legyen, megjegyzem, hogy a számnak a törvényben ekként való megállapítása igen sok helyen megakadályozuá azt, hogy az esküdtbíróság megalakulhasson. Megengedem, hogy Budapesten lehetne húszszor annyit bevenni, de igen sok vidékén az országnak még az ötszörös szám sem jönne ki. A mint a javaslat indokolásából kivehető, egy esküdtre csak minden második évben és csak egy ülésszak alatt kerülne a szolgálati kötelesség, hogy túlságosan siílyos teher reá ne nehezedjék, és így 480 esküdtre lesz szükség. Ha ennek az ötszörösét veszszük és vizsgáljuk a statisztikai adatokat, ki fog tűnni, hogy igen sok részében az országnak, ezen ötszáznak ötszöröse, vagyis 2500 esküdt össze nem állítható. És minthogy az ország különböző vidékeii\ különbözők a viszonyok, nem tartom lehetőnek azt, hogy a törvényben fix számokkal operáljunk. Ennélfogva arra kérem a t. házat, hogy ezt a módosítást elfogadni ne méltóztassék. A Győry Elek képviselő úr által előterjesztett módosításnak egy részét, a mint mondtam, elfogadom, egyebekben kérem a javaslatot az eredeti szerkezetben fentartani. Elnök : Következik a szavazás. Győry Elek: Szót kérek! Azt hiszem a házszabályok értelmében, ha valaki indítványát vagy annak valamely részét vissza akarja vonni, bármikor joga van szólani, ezen a czímen kérek szót A t. miniszter úr azon esetleges módosításomra nézve, hogy a mennyiben a kisorsolás el nem fogadtatnék a azelekcziónál miféle alapelvek legyenek irányadók, méltóztatott kijelenteni, hogy annak egyik részéhez hozzájárul, hogy ha a többire súlyt nem helyezek. Hát, t. ház, én súlyt helyezek rá minden esetre, már csak azért is mert a ház annak elfogadása által dokumentálta volna, hogy nem akarta ezen viszonyokat figyelmen kivül hagyni s ezt nagyon óhajtottam volna én is. De miután czélunk az, hogy javítsunk ezen a javaslaton, lígy vagyunk mint a hajós, hogy sokszor nagyon drága kincseket kénytelen a tengerbe dobni, csakhogy kikötőbe juthasson, ennélfogva én elejtem módosítványomnak azt a részét, melyet a miniszter úr kifogásolt és kérem módosítványom másik részének elfogadását. Holló Lajos: T. ház! Abból a szempontból, a mit Győry Elek t. képviselő úr mondott, én is . . . 25*