Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-92

92. országos ülés 1897. május 1-én, szombaton. 13 adóztatva. Hanem ez a kifogás csak látszólagos, mert igaz, hogy bőrárúkban Magyarországnak is meglehetős szép forgalma van Bulgáriába, de leginkább a közönségesebb bőrárúkat szállítja, míg Ausztria leginkább olyan bőrárukat szállít, a melyek apróárúk, Kurzwaren, a mitől azok csak 12 százalékos vámot fizetnek. Ezt nem én találtam fel, ezt az osztrák kormány a törvényjavaslathoz beadott indokolásában mondja; gondolom, ez elég hiteles. Két czikk van, a mely nem értékvámot, hanem súlyvámot fizet; itt is azt hozhatnák fel ellenem, hogy ezek a czikkek Ausztriából szállíttatnak leginkább, tudniillik a bőrtalppal ellátott ezipészárúk és a kész ruhaneműek, azon ruhanemü'ek, a melyek külső fele félig vagy egészen posztó. A nem bőrtalppal ellátott ezipészárúk, vagyis a melyek nemez- vagy gummitalppal vannak ellátva, nem ide tartoznak. Tehát a ezipészárúk 100 kilogramm után 282 frank vámot, a kész ruhaneműek 100 kilogramm tiszta súly után 300 frank vámot fizetnek. Hanem ha figyelembe veszszük, hogy Magyarország czipészárúkban, kész ruhanemüekben a kevésbbé finomabb árúkat készíti és szállítja, a mi pedig köztudomású, és hogy a kevésbbé finom árúk rendszerint nagyobb snlylyal bírnak, mint a finomabbak, így kétségtelenné válik, hogy ezen árúk is, a miket Ausztria szállít be, sokkal kevesebb vámot fizetnek, mint ugyanaz az árú, a melyet Magyarország szállít. El kell ismernem, hogy a lisztre és ásványvízre kedvező vámtarifa van megállapítva tíz százalék, csakhogy az indokolásból azt látjuk, hogy ezen árúkból oly keveset viszünk be, hogy alig érdemes említésre. Lássuk már most, t. ház, hogyan állunk Ausztriával szemben, Bulgária külkereskedelme tekintetében? Ausztria-Magyarország beszállít Bulgáriába 22 millió franknyi értéket. Ebből esik Magyarországra 6,382.000 frank érték; tehát Ausztria szállít be 15,618.000 franknyi értéket, tehát úgy állunk, mint 71 : 29-hez. Ez is egy kis adat a quóta tekintetében. Ebből világosan látszik az, hogy miután — mint előbb kimutattam — Magyarország általában magasabb és súlyosabb vámokat fizet, hogy a mi érdekeinket nem egyforma módon védi meg ezen egyezmény. Ezt még jobban bebizonyíthatom akkor, ha kivitelünk árúit három kategóriára osztom fel, tudniillik a mint azok 14°/o-uál magasabb, í4°/o-nál alacsonyabb vámot, vagy 14°/o-ot fizetnek. 14°/o-nál magasabb vámot fizet a 22 millió frank értékű árúból 5,084.000 frank értékű, vagyis összes kivitelünknek Ausztriát és Magyarországot értve — 23°/o-a ; 14°/o-nál alacsonyabb vámot fizet, 4,084.000 franknyi árú, vagyis 19°/o, 14°/o-ot fizet 12,598.000 frank értékű árú, vagyis kivitelünk 58°/o-a. Ha most magát Magyarországot veszszük, akkor a következő számok jönnek ki 14°/o-Dál magasabb vámot fizet 706,206 forint értékű árú, — forintokban mondom, mert a magyar indokolás, forintokról beszél, — a kivitel 27, majdnem 28°/o-a ; 14%-nál alacsonyabb vámot fizet 502.648 forint értékű árú: a kivitelnek majdnem 20°/o-a, 14°/o vámot fizet 1,343.967 forint értékű árú: a kivitelnek valamivel több mint 50°/o-a. E számadatokból világos, hogy még a magasabban vámolt árúknál egyformán állunk az osztrákokkal, addig az a legalacsonyabb vámoknál az osztrák árúk több mint 5°/o-kal kedvezőbb helyzetben vannak. De mindeaek még nem merítik ki a kizárólag Ausztriának biztosított előnyöket. Nagy előnye az egyezménynek, hogy sikerült leszállítani a fogyasztási adót a kávépótléknál 50 frankról 20 frankra, a gyufánál 100 frankról 30 ra, illatos szappanoknál 300 frankról 50-re. Ezekből Magyarország semmit sem szállít. Ezek az előnyök mind Ausztria javára esnek. Minthogy ezektől, azt hiszem, világos, hogy ez egyezménynél Magyarország érdekei nem részesültek oly elbánásban, mint Ausztria érdekei, miután ez adatok világosan bizonyítják, hogy a magyar kormány elmulasztotta Magyarország érdekeit kellőleg gondozni és továbbra is ki vagyunk téve azon, mezőgazdaságunkra nézve káros politikának, melynél fogva az általános vámtarifa tételei szerint a külföldi gabona a magyar mezőgazdasági termékek kárára eíözönölhet és elnyomhat bennünket, miután nem látom semmi jelét annak, hogy a kormány beváltotta volna azon sokszor tett igéretét, hogy a nagy válsággal küzdő magyar mezőgazdaság érdekeit istápolni akarja, sőt meggyőződtem, hogy a régi nyomon halad, a mi különösen most, midőn a quóta és a kiegyezési tárgyalások állnak ellőttünk, rendkivüli horderőveí bir az országra nézve, ennélfogva a törvényjavaslatot a magam és a nemzeti párt nevében nem szavazom meg. (Élénk h&lyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Azt hiszem, teljesen felesleges és meddő dolgot végeznék, ha Magyarország képviselőházát arról akarnám meggyőzni, meunyire fontos a Kelettel való kereskedelem és ipar kérdése Magyarország szempontjából, és mégis mintegy csodálatos, hogy midőn ily fontos javaslattal állunk szemközt, mely a Kelet egy nagy részét érinti, sem a sajtóban, sem a politikai pártok keretében semmiféle ennek megfelelő mozgalmat nem észlelünk, úgy, hogy egész őszintén köszönetemet kell nyilvánítanom a nemzeti pártnak és igen tisztelt szónokának azon beható és mindenesetre érdé-