Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-103

108. országos ülés 1897. május 25-én, kedden. 187 fogják érve'nyesíteni. (Zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Nagyon kevés vau már olyan! Erdély Sándor igazságiigyminiszter: Ebből a szempontból bírálóin meg és szólok hozzá a beterjesztett javaslatokhoz, a melyek tulajdonkép szintén a bizalmatlanság álláspontjából indulva ki, az én nézetem szerint el nem fogadhatók. A javaslatnak az álláspontja szerint eredetileg csak nyolcz bizalmi férfiú volt megválasztandó. A bizottsági tárgyalások folytán, ha jól emlékszem, épen az ellenzéki képviselő urak által tett indítványok következtében emelte fel a bizottság a tagok számát tizenkettőre és az az intenczió vezette ezen szám felemelésénél, hogy miután ez a funkczió, a melylyel a bizottsági tagok meg lesznek bízva, sok helyen nagyobb teherrel fog járni, bekö vétkezhetik az, hogy azon más irányban is elfoglalt bizottsági tagok akkor, mikor a törvényszéki elnök az ülés napját meghatározza, el nem mehetnek, tehát legyen egy nagyobh latitude, hogy a megválasztott tagok közül be lehessen hívni a szükséghez képest azokat, a kik ráérnek és akadályozva nincsenek. Mert méltóztassék azt meggondolni, hogy ezen funkcziónak a kellő időben való nem teljesítése azt eredményezné, hogy az igazságszolgáltatás akadna fenn. Ez volt az egyik szempont, a melyből én ezen javaslat szerkesztésénél kiindultam; a másik pedig az, hogy épen a szelekczió egészen objektív végrehajtása czéljából olyformán kell intézkedni, hogy az egész megyének, esetleg két megyének, két törvényhatóságnak és a területéről, minden vidékről bizottsági tag ebbe a bizottságba kiküldessék, hogy tudniillik azok, a kik bizonyos vidékeken laknak, az ott levő esküdtképes egyéneket közelebbről ismervén, alaposabban és helyesebben fognak dönthetni abban a kérdésben, hogy a szelekezió azután az igazságszolgáltatás érdekén k megfelelőbben megtörténhessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez volt az álláspont, ez volt a kiindulási pont; én azokra a politikai gyanúsításokra, annak a folytonos hangoztatásáig, liogy a kormány, a hatalom itt a saját érdekeit, a pártpolitikát, a klikk-uralmat akarja bevinni, (Úgy van! a bal és szélső baloldalon.) t. ház, azok után, a miket már elmondottam, azt hiszem, nem is szükséges hogy továbbra reflektáljak. (Úgy van! a jobboldalon.) Ezen álláspontomból és a javaslat álláspontjából következik, hogy a beadott módosításokat el nem fogadhatom. Ezen szakasz első bekezdése azon rendelkezésének is, hogy a törvényszék elnöke, ha szükségesnek találja, a kerület, a város vagy járás fő tisztviselőjét, tehát nemcsak a szolgabírót, informäczió adása végett a bizottság ülésébe behívhatja, Ragályi Lajos képviselő úr a kihagyását indítványozza. Miután azonban ennek semmi egyéb indoka nincs és nem is fog eredményezni semmi mást, mint hogy az a főtisztviselő, a ki az embereket jobban ismeri, ott felvilágosításokat nyújtson, azt pedig, hogy az a tisztviselő csak a, kormánynak és a főispánnak az intenezióját fogja bevinni és politikából fog ott informálni, fel nem tételezvén, ezt felvettem a javaslatba, és azokat, a miket Ragályi Lajos képviselő úr ez ellen felhoz, én nem fogadom el alapos indokul, s kérem a javaslatnak ezt a részét is elfogadni és a beadott módosítások elvetése mellett az eredeti szövegezést elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a szavazás. Minthogy a beadott módosítványok mind az első alineára vonatkoznak, ennélfogva alineánként teszem fel szavazásra a szakaszt, először természetesen magát a szöveget. Ha a szöveg úgy, a mint van, elfogadtatik, akkor az első alineához lett összes módosítványok elesnek; ha pedig nem fogadtatik el, akkor abban a rendben, a mint beadattak, a módosítványokat szavazás alá fogom bocsátani. Kívánják a módosítványok felolvasását ? (Nem!) Kérem azokat, a kik a 14. §. első bekezdését úgy, a mint javaslatba van hozva, elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kérem azokat, a kik nem fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ennélfogva Ragályi Lajos képviselő úr és Barabás Béla képviselő úr módosítványai elesnek. A második alinea ellen semminemű kifogás nincs, az tehát elfogadtatott. Következik a 15. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 15. §4). Rakovszky István jegyző: Sághy Gyula! (Zaj balfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, hagyják a szónokukat beszélni! (Derültség.) Sághy Gyula: T. ház! Mielőtt a most felolvasott szakaszhoz hozzászólnék, csak annyit akarok ez igen tisztelt miniszter úr előbbi felszólalására válaszolni, hogy a tapasztalatok szomorúan igazolták azt a bizalmatlanságot, melylyel a ház ezeu oldala a most uralkodó kormányrendszer iránt viseltetik. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Nem akarok ezzel a kérdéssel hosszasan foglalkozni, csak rámutatok a választási törvényre és számos más törvényre, a melyek nem hajtatnak végre. A választási törvényből például azok, melyek az uralkodó kormányrendszernek nem kedveznek, nem hajtatu*