Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-101
136 101. országos ülés 1897. május 22-én, szombaton. sorol több pontot, — ösak a leglényegesebbek egyikét — a melyre pedig oly államokban, a honnan nagyon gyakran szoktak kölcsönözni a miniszter urak, gondolnak, fel nem találjuk e javaslatban. Ott van Németország, a tanároknak kivételével az összes államhivatalnokokat kizárja abból, hogy esküdtek lehessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Nagyon természetes, mert a politikai függetlenség, önállóság az ítélkezésben a mi garancziát nyújthat arra, hogy az esküdtszék jól működhessék, az államhivatalnokok legtöbbjénél nem lehet meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ott van a szomszéd Ausztria, a melyre pedig az igen tisztelt kormány szintén nagyon sóvár szemmel szokott tekinteni: Ausztriában az államhivatalnokok hasonlókép ki vannak véve. Nálunk nincsenek kizárva, sőt ellenkezőleg, a mint később ki fogom mutatni, épen legnagyobb részben állami hivatalnokokból állíttatik össze az esküdtszék és így azután, ha valami ellenük mondatik az általuk sokszor oly átkosnak tartott sajtóban, akkor előre biztosítva lehetünk arról, hogy azok az államhivatalnokok el fogják az illetőket ítélni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Itt van kérem a negyedik fő vonás, a mire építve van a javaslat. Az mondatik, hogy megállapítja ezt meg ezt a qaalifikácziót az esküdtképességgel birokra. Hangsúlyozom, e szót: »képesség«; a törvény kimondja, hogy képes ez meg az azt a funkcziót teljesíteni, mert ha nem képes, nem bir képességgel. Tehát esküdtbírói képességgel bir az, a ki a 4. §-bau felsorolt kellékekkel rendelkezik. Most következik a másik szakasz. Ott, a hol az évi lajstrom összeállításáról van szó, egyszerűen kimondja, hogy az holt betíí, az csak nyers anyagot teremt, affélét, mint a katonai anyag, az adófizető anyag. Ez utóvégre semmibe sem vétetik, tehát jön a másik qűalifikáczió: a kiválasztó bizottság egyéni tetszése. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Itt csak az lesz az irányadó: ki tetszik, ki nem, sőt annyira mellőzve van annak meghatározása, hogyan válaszszon a bizottság, hogy itt a legnagyobb diszkrécziót akarják rábízni. Mert azt hinné talán az ember, hogy ha már válogatásról van szó, az publicze, nyilvános ülésben történik, hogy mindenki meggyőződhessék, hogy kik azok, a kiket úgyszólván ki* selejteznek, hogy azok nem annyira megvetendő emberek, hanem más okok miatt mellőztetnek. Hát erről itt szó sincs. Ez nem történik nyilvánossággal, sőt kimondja a törvényjavaslat, hogy ez pedig nem ugyan a tizek tanácsa, hanem azért ez a négyes tanács zárt ülésben és tetszése szerint szedik ki egymásután, hogy kiket tart alkalmasoknak és szedik ki akkor, a mikor már előre tudható, hogy a következő ülésszakra kiknek az ügyei és miféle ügyek kerülnek esküdtszéki tárgyalásra, Tehát kiszedik akkor, mikor egyszerűen kiválogathatják tetszés szerint a bírákat, hogy kik vétessenek fel, és kik ítéljenek. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Győry Elek: ... És kiválogatja a bizottság saját gusztusa szerint akkor, a mikor nem kell neki többé úgy tennie, mint eddig történt, hogy néha lét évig vártak a határidő kitűzésére, míg azt látták, hogy egészen alkalmas lesz a helyzet az elítélésre; hanem kiszedik mindig a szerint, hogy az ő politikai párthatalmuk tetszésük szerint érvényesülhessen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház ! Ezek azok a fővonások, a melyen ez az egész építve van. Ezt az épületet, ezt a szervezetet az igazságügyi bizottság azzal mutatja be nekünk, hogy: ime uraim, nagy dolgot, szabadelvű vívmányt helyezünk a ház asztalára, ime uraim, itt a politikai szabadság egy lényeges biztosítékáról van szó. Ha az igazságügyi bizottságnak az volt a nézete, — mert a többségnek legalább ez volt, — akkor nagyon csodálkozom, . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk !) Győry Elek:... hogy az ilyen alapokra fektetett szervezetet ajánlja a t.háznak,mertez minden, c^ak nem szabadelvű, és minden csak nem a politikai szabadságnak egyik biztosítéka. Igen, t. ház, mi, a kik e háznak ezen oldalán ülünk és a politikai szabadságnak igaz barátai vagyunk, a szabadelvüséget pedig nem csupán czégérnek akasztjuk ki, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) a mely megett efféle javaslatok rejlenek, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mindenkor barátai voltunk az esküdtszéki intézménynek és barátai voltunk épen azért, mert mi abban, ha jól van szervezve, esakugyan a politikai szabadságnak egyik lényeges biztosítékát látjuk. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Másodszor látjuk azt is, a mit hangsúlyoz az igazságügyi bizottság jelentésének indokolása is, hogy épen az esküdtbírósági intézmény legalkalmasabb arra, hogy a jus strictumba belevigye a méltányosságot, hogy a büntetotörvénykönyvet és a nemzetnek jogérzetét kapcsolatba hozza. De volt még egy ok, legalább rám nézve, a miért az esküdtszéki intézménynek, mint valódi népbíróságnak őszinte híve vagyok, s ez az, hogy én azt tartom, hogy az esküdtszéki intézménynek szerepe a bírói hatalom gyakorlatánál bizonyos tekintetben ugyanaz, a mi a népképviseleté a törvényhozás gyakorlásánál, (Helyeslés a szélső baloldalon.) mert mindenki a bíráskodásban részt nem vehet annyi meg annyi milliókból álló országban, épúgy, a hogy mindenki el nem jöhet ide tanácskozni, de