Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-100

100. országos ülés 1897. más kérdés, a pártok elhelyezkedése, a pártok uralkodása és többsége szerint nyer eldöntést, ennek következtében ezen tizenkét egyén nagy figyelemmel akként lesz megválasztva, hogy a fővárosnak egyetlen kerülete se szenvedjen sérelmet. Tehát a lipótvárosi kaszinóból, mint a terézvárosi és a józsefvárosi kaszinóból és más ilyen irányú számottevő testület képviselői be fognak jutni. Tehát benne lesznek ... én a személyeket azért említem, nem mintha kifogásom volna ellenük, hanem hogy világos képet rajzoljak, tehát benne lesznek Pueher és Tenczer a Terézvárosból, (Tetszés balfelól.) Rémi és Hűvös urak a Józsefvárosból és Mezei Mór a Lipótvárosból, azután Országh Sándor úr stb. és más tizenkét igen tisztességes űr, de mindazok, a kik a pártéletben a legexponáltabb helyet foglalják el. Ezeknek feladatuk lesz a háromszáz esküdt névjegyzékét összeállítani, a kik a jövő évre az esküdtbíráskodást fogják teljesíteni. Tehát nekik át kell lapozni azon 70.000 esküdtképes polgárnak a lajstromát, a melyet nagy fáradsággal a közigazgatási hatóság közegei összeállítottak, ők azonban e helyett az óriási és meddő munka helyett egy sokkal természetesebb és egyszerűbb eljárást választanak, tudniillik azt, hogy ezt a háromszáz esküdtpolgárt reparcziálják az ő kaszinóikra és köreikre és azt fogják mondani, hogy a Morzsányi-kör kap ötvenet, a lipótvárosi kaszinó ötvenet, a józsefvárosi kaszinó, Pueher és Országh kapnnk ötvenet-ötvenet s ezeknek összesen ki fognak adni a háromszázból kétszázötvenet, tízet átadnak Horánszky Nándor t. képviselőtársunk körének, ötöt talán egyik, tízet egy másik ellenzéki körnek is; azonban tényleg a 60—70 ezer esküdtképes polgárnak még a lajstromát sem tekintik meg, hanem ekként a párkörökből és az illető városok élén álló klubbokól szedik össze az esküdtképes polgárok lisztáját és teljesen felszerelve mennek ekként oda azon kijelölő ülésre, a melyen az esküdteket, tehát városuknak jövőbeni bíráit megválasztják és kijelölik. Ez Pesten van így, a hol a kormány van túlsúlyban. Elismerem, hogy ott, a hol az ellenzék van túlsúlyban, ott épen ellenkezőleg fog történni. Például Egerben, a hol a törvényszéknél, a megyénél és a városnál az ellenzék a többség, kizárólag mind ellenzéki emberek fognak az esküdtek közé kerülni. És oly helyeken, a hol a pártok küzdenek és marakodnak, ott az illető párt mindig a saját egyéneit és híveit akarja abba betenni. Miért? Hiszen lehet, hogy azt méltóztatnak mondnani, hogy az igazságszolgáltatás érdeke oly magasan áll, hogy az pártkérdéseket nem érint. Említek egy más ilyen magas érdeket, a mi talán még kevésbé érinti a pártérdeket. Ott van az iskolaügy, a nevelés ügye. Saját tapasz125 talataikbóí tudják önök, t. képviselő urak, hogy mikor az iskolaszékeknek a megválasztásáról van szó bármely városban, Pesten is, mindenütt a legnagyobb harezok folynak az iskolaszékek körül, a hol mindegyik a maga jelöltjét, a maga lisztáját akarja keresztülvinni. Az iskolaügy, a nevelés ügye magasabb, pártatlanabb czél, mint az, hogy a polgárok érdekeit a jogszolgáltatásnál védelmezzük. Ha ezt odadobjuk martalékul a párturalomnak akkor ismét új rugót adunk arra, hogy pártokká tömörüljenek a polgárok, mert azoknak legmagasabb érdekeit lehet és fogják megvédelmezni azáltal, hogy az esküdtek felett uralkodnak abban a városban, vagy kerületben a mi által a pártot még jobban lehet szervezai. Hiszen fegyvert adunk ismét a párturalomnak, de tekintet nélkül arra, hogy ez a párt uralkodik a következő időben, hogy ebben vagy abban a városban melyik párt van többségben, azt mondom, hogy a pártgyülölködésnek, a párturalomnak a furiáját bocsátjuk be az igazságszolgáltatás templomába és Themis istenasszonyt rongyokká fogja az ott tépni. Nagyon meggondolandó lépés ez. Akármilyen intézkedést tettünk és teszünk ebben, vagy a hatásköri kérdésben, rendkívül fontosnak tartom pl. azt az ellenzék oldalán megindult mozgalmat, hogy a sajtóvétségek egy része áthelyeztessék-e a törvényszékhez, igen, vagy nem. Ez egy rendkívüli fontosságú és nagy horderejű kérdés, de a lehető legcsekélyebb arányban sem áll ezen kérdés az általam most felemlített kérdéssel, mert, ebben egész igazságszolgáltatásunk egészen új alapokra és szerintem a legszerencsétlenebb alapokra lesz lefektetve. Ismétlem, hogy azon őszinte szándékkal és jóakarattal vagyok eltelve az ügy iránt, hogy lehet még ezen órában is meggyőzni a t. kormányt és a t. túloldalt arról, hogy tzen irányban sem magunknak, — mert hisz az uralkodó part kormányzásának ideje és bizonyos határokhoz van kötve, — de legkevésbbé az országnak tesznek szolgálatot, ha hitünket az igazságszolgáltatás pártatlanságában elveszítjük. Ma van még egy oly menedéke a polgárságnak, a melyben megnyugszik, mert oda a pártkormányzat keze el nem ér. Az állam attrakeziója a polgárokkal szemben oly mérvben veszít, a mily mérvben a polgárok bizalmukat vesztik a közhatalom pártatlanságával szemben és ebben nyeri magyarázatát tegnapi közbeszólásom is, hogy a polgárok elkeseredése még fogja lazítani bennük az államhoz való tartozás érzetét. Nem hiszem, hogy bárkinek sikerüljön kimutatni, hogy az esküdtek összeállításának kérdése minden törvényszéknél a legélesebb pártharezok tárgyává nem lesz. Elismerem azonban, t. ház, hogy a t. kormányt a legjobb szándék vezérelte azon elv felállításánál, hogy bírói szerepet, még a legmájns 20-án, csütörtökön.