Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-71

71. országos ülés 1897. márczins 16-án, kedden. 75 jeszteni. E jelentések a következő mentelmi ügyekre vonatkoznak. Úgymint: okirathamisítással gyanúsított Papp Elek; párviadal vétségével terhelt Kossuth Ferenez, Ivánka Oszkár, dr. Holló Lajos, Légráay Károly, Komjáthy Béla és Hentaller Lajos.; rágalmazás és becsületsértés vétségével terhelt b. Podmaniczky Frigyes, sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértéssel terhelt Rakovszky István; testi épség elleni kihágással terhelt Csávolszky Lajos; gondatlanság által okozott súlyos testi vétséggel vádolt Lepsényi Miklós, — és választási jog ellen elkövetett bűntettel terhelt Szulyovszky Dezső képviselő urak mentelmi ügyére. Kérem a t. házat, méltóztassék e véleményes jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idejében napirendre tűzni. Elnök: Á beadott jelentések kinyomását és szétosztását a ház elrendeli s napirendre tűzésük iránt annak idejében fog intézkedni. Következik már most az igazságügyi táreza költségvetésének (írom. 52) folytatása a királyi törvényszékeknél. Ki van felírva ? Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Néhány adminisztraczionáiis kérdés tekintetében kívánom az érdeklett köröket megnyugtatni, a mennyiben az lehetséges, és erre vonatkozó észrevételeimet tiszteletteljesen a képviselőház elé terjesztem. Az 1893. évi IV. törvényezikknek megalkotása számtalan visszásságra és félreértésre szolgáltatott okot és az adminisztráczióbau úgylátszik évről-évre máskép oldatík meg ez a kérdés. Az 1893. évi IV. törvényezikknek megfel előleg a bírák a VIII. rangosztályba Boroztattak. A VIII. raugosztály is ismer 1400 és 1600 és 1800 forintos fizetéseket, a bírákra nézve azonban csak az 1600 forintos fizetés a maximum. Már most, t. ház, a bírákat ezenkívül illeti a törvényszerinti 10 éves korpótlék. Annak idején, mikor a törvény tárgyaltatott, annak különösen 6. §-a kétségekre adott okot, ha vájjon az egy és ugyanazon fizetési rangosztályba sorozott, de kisebbfokú fizetéssel javadalmazott bíró, ha előlép ugyanazon rangosztályba, előmegy-e a fizetésben, vagy ha a VII. rangosztályba léptettetik elő, megtartja-e korpótlékát, illetve ahhoz való igényét vagy sem. Hát, t. ház, e tekintetben már a törvény megalkotásánál merültek fel kételyek, de illetékes helyről nyert magyarázat alapján a törvény oly intenczióval hozatott meg, hogy a bíró, ki a VII. rangosztályban van, akkor is, ha magasabb fizetési fokozatba lép, sőt ha a VII-ik rangosztályba lép is át, a korpótlékhoz való igényét el nem veszíti, csupán azon különbséggel, hogy a menynyiben korpótlékra való igénye előbb állott be, semmint a magasabb fizetési osztályba való előlépése következik be, azon esetben neki a korpótlék a fizetésbe beszámítandó, de azt el nem veszti. Daczára annak, hogy 1896-ig a VIII. rangosztályba sorozott és esetleg a VII. rangosztályba előlépett bírák korpótlékai folyósítva lettek, az idén több oldalról hozzám érkezett panasz szerint ez a korpótlék tőlük megvonatott. Miután ez, ha való lenne, egyenesen a törvénybe ütköző eljárás volna, feltétlenül szükséges, hogy a t. miniszter úr annál is inkább igyekezzék oly dologban felvilágosítani a képviselőházat, mert az újabban megalkotott közigazgatási bíróságról szóló törvény értelmében ezen kérdések könnyen a bírák és az állam közti perre vezethetnek, a melynek a közigazgatási bíróság lévén a fóruma, ott az állam a törvény magyarázata alapján — nézetem szerint legalább — pervesztes lenne. Hogy erre nézve a miniszter urat teljesen tájékozzam álláspontom helyességéről, szükséges az ide vonatkozó tárgyalás részletét felolvasni. A tárgyalás folyamán felszólalt Simonfay János képviselő és azt mondta: »A VI. szakasz én szerintem egészen értelmetlen. Nem tudom azt magamnak megmagyarázni, azért kérem a t. miniszterelnök urat, legyen szíves a szakasz valódi értelmét kifejteni. Úgy látszik, az ötöd- és tizedéves pótlék ügyét kívánja rendezni. De nem lehet megérteni, hogy azok, a kik ötöd- és tizedéves pótlékban részesülnek, részesülnek-e az ugyanazon osztályban való fokozatos előléptetésben is, vagy elő is lépnek-e az előtte levő osztályba a pótléknak és fizetésnek megfelelő arányban ?« »Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Mind a kettőben!« »Simonfay János: Igen, de ezt nem lehet megérteni, azért vagyok bátor indítványozni, hogy a szakasz helyesebb szövegezés végett adassék vissza a bizottságnak.* Erre Wekerle Sándor akkori miniszterelnök és pénzügyminiszter a következőket mondta: »T. ház! Megengedem, hogy a 6. §. kissé nehézkes szövegezésű, de talán semmi kétséget sem hagy az iránt, hogy a kinek pótlékra van igénye, annak erre, valamint a fokozatos előléptetésre való igénye is fentartatik, még pedig oly módon, hogy pótlékban akkor részesül, ha előbb áll be,a pótlékra való igénye, fokozatos előléptetésben pedig akkor, ha az erre való igénye áll be előbb, mint a pótlékra valói génye.« Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ez így is van! Polónyi Géza: Hát, t. ház, így is kellene, hogy legyen, az 1896. évig így volt, azonban — fájdalom — 1897-ben a pótlékok számítása 10*