Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-76
76. országos ülés 1897. márczius 22-én, hétfőn. 187 zunk éis mindig azoknak adjunk igazat, hanem arra kell figyelemmel lenni, hogy a nagyközönséget zaklatástól minél több esetben mentsük meg. Már pedig tagadhatatlan, hogy egy ilyen rendelet, egy ilyen novelláris intézkedés igen sok zaklatásnak venné elejét. Miután engem a belügyminiszter úr válasza nem elégített ki, azt nem veszem tudomásai. Perczel Dezső belügyminiszter: Meg fogja engedni a t. ház, hogy az interpelláló képviselő úrnak az én válaszomra adott felszólalására csak igen röviden én is mégegyszer igénybe vegyem a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) A mi az elsőt illeti, arra nézve, hogy kettőnk közül mégis nekem van az igaz tényállás alapján igazam, legyen szabad Sándorffy Nándor római katholikus lelkész 34 éves kvassói lakossal a vizsgálat folyamán felvett jegyzőkönyvnek esak a végpasszusát felolvasnom. Az esetet ő is úgy mondja el, a mint nekem volt szerencsém azt előadni. A végén pedig ekkép nyilatkozik: Lepsényi urat pedig felszólítottam, hogy a jegyzőkönyv figyelmes átolvasása után a hibás kijelentést kellő módon és helyen rektifikálni tartsa kötelességének. Lepsényi Mikós: Megtettem. Perczel Dezső belügyminiszter: Az interpelláczió történt 13-án, a polgári kötés pedig február elsején. Lehetetlen tehát, hogy ez a hír, ha érdekli, 12 nap alatt Kvassóról ide ne jöjjön. A végpont pedig ez: »a jegyzőkönyv és a levél hírlapi czikknek volt szánva; Lepsényi képviselő úrnak erre külön írásbeli felhatalmazást ugyan nem adtam« — erre különben nem is volt szükség, mert az interpelláló képviselő urak saját észlelésük és gondolatmenetük szerint teszik meg interpellácziójukat, — »azinterpelláczió ellen kifogásom nincs, kivéve a fent már érintett helytelen állításokat.* Méltóztatnak látni, hogy maga a helybeli plébános is helytelen állításoknak jellegzi azokat a miket erre az esetre vonatkozólag az interpelláló képviselő úr mondott. A mi beszédének további részét illeti, távol van tőlem kétségbe vonni azt, hogy a papságnak legnagyobb része csakugyan a meghozott törvény álláspontjára állott és nem iparkodik izgága módon további nehézségeket csinálni. Nem tennék azonban jó szolgálatot az igazságnak, ha nem ismerném el, hogy egyesek kivételképen erősítik meg ezt a szabályt, mert még most sem tartózkodnak attól, hogy lehető kicsinyes módokon minden alkalmat felhasználjanak arra, hogy ez a dolog a népnek a vérébe át ne menjen. Ilyen esetek egyike a ledniczi eset is, a hol, azt hiszem a mint az anyakönyvvezető egy napot tűzött ki, épúgy tette ezt a római katholikus lelkész úr is, csakhogy míg amaz összeadta a feleket, ez nem akarta volna összeadni őket azon a napon, mert a mint felolvastam, teljesen hiteles helyről tudom, hogy avval argu mentált, hogy előbb a polgári kötésnek a bűzét evaporálják a megjelent felek (Mosgás jobbfelöl.) Az ilyen eljárás egyáltalán nem alkalmas arra, hogy hivatását teljesítse, a mint kell. A mi magát az ügyet és az ország százezreinek az érdekeit illeti, azt hiszem, hogy azon körrendelettel, a melynek főbb pontjait az előbb kiemelni szerencsés voltam, teljesen kielégítettem és elmentem addig a pontig, a meddig elmenni lehetett. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezek után ismételve kérem, méltóztassanak válaszomat tudomású! venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A kérdés az lesz, tudomásul veszi-e a ház a belügyminiszter úrnak Lepsényi Miklós képviselő úr interpelJácziójára adott válaszát: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak feláííani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul vette. A mai ülés napirendje ki van merítve. Nem marad egyéb hátra, mint, hogy a t, háznak a holnapi ülés napirendjére nézve javasoljam, hogy a következő, tárgyalásra kész ügyek tűzessenek ki: a gazdasági bizottság jelentése, a képviselőház hivatalnokai- és szolgáinak az 1887. évre drágasági pótlék engedélyezése tárgyában; a közigazgatási bizottság jelentése, Kis-Barkócz és Korong magyarországi Vas vármegyei községek és Wantschen és Wolfsdorf stájerországi községek között elhúzódó országos határ menetére nézve fenforgott vitás ügy befejezéséről szóló belügyminiszteri jelentésről ; ugyanesak a közigazgatási bizottság jelentése, Olaszországgal a vagyontalan betegek kölcsönös díjtalan kórházi ellátása iránt Bécsben 1896. évi június 25-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról; a közigazgatási és az igazságügyi bizottságok jel entése Magyarország és A usztria között, egyrészt Besztercze-Naszód és Máramaros megyék, másrészt Bukovina szélén elhúzódó országos határvonal megállapításáról szóló törvényjavaslatról, végííl az igazságügyi és közgazdasági bizottságok jelentését a kereskedelmi tengerészek rendtartásáról szóló törvényjavaslatról. (Helyeslés.) Miután azonban ezeknek tárgyalása előreláthatólag több időt igénybe venni nem fog, bátorkodom javasolni, hogy a holnapi ülés 11 órakor kezdődjék. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Igen!) Ezt határozatképeu kijelentem és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 25 perczkor.)
