Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-75

176 75. országos ülés 1897. inárczims 20-án, szombaton. annyival inkább megkövetelhetjük azt, hogy a főkapitányi hatóság is respektálja a háznak ebbeli jogát és ne ítéljen egy oly képviselő felett, a ki mentelmi jogának felfüggesztése iránt előbb nem intézkedett. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve, a mentelmi bizottság az ügy érdeméről nem is kivánt nyilatkozni, azon álláspontra helyezked­vén, hogy mindenekelőtt azon a képviselőház jogán és az illető képviselőn ejtett sérelmet kellene megorvosolni, hogy az ő mentelmi jogá­nak felfüggesztése nélkül történt az Ítélet másod­fokúlag, és minthogy ez esetben az illető minisz­ternek a figyelme is lenne felhívandó ezen a ház és az illető képviselő mentelmi jogán ejtett sérelem miatt: a mentelmi bizottság részéről azon tiszteletteljes javaslatot van szerencsém előterjeszteni, hogy ezen elvi okoknál fogva, melyek ezen házban már ismételve kifejezésre jutottak, melyek respektáltatnak a bíróságok által, csak most, itt a város főkapitánya által nem respektáltatott, ez esetben Csávolszky Lajos képviselő úr mentelmi jogának a felfüggesztését méltóztassék megtagadni és ezen a mentelmi jogon ejtett sérelem miatt, és annak orvoslása szempontjából az iratokat a belügyminiszterhez áttétetni méltóztassék. Ajánlom ezen javaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : T. ház! Kivan valaki a tárgyhoz szólani ? Ha nem kivan senki a tárgyhoz szólani, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Méltóz­tatik-e, t. ház, a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen !) Mi­után nemet nem hallottam, azt kell következtet­nem, hogy a ház elfogadja a jelentést. Következik a képviselőház mentelmi bizott­ságának jelentése (írom. 125) Lepsényi Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! Latzkó MátyáB budapesti lakos, napszámos, alkalmazva volt a Lepsényi Miklós talajdonát képező nyom­dában és ott a gép körül súlyos testi sértést szenvedett. A bemutatott iratok szerint feljelen­tés történvén a királyi ügyészségnél, a kiráiyi ügyészség indítványára a vizsgálat megejtetett és ezen vizsgálat alkalmával a panaszfeljelentés értelmében ezen napszámos, a ki ezen nyomdá­ban alkalmazva volt, azért tulajdonítja a fele­lősséget Lepsényi Miklós nyomdatulajdonos és Deák Ferencz lapkiadó főnöknek, hogy a gép körül annyira fel voltak halmozva a nyomtat­ványok, meg irományok, és korláttal nem volt ellátva a gép, hogy e hanyagság miatt kellett e súlyos testi sértést szenvednie, a mennyiben a gépnek forgó kereke elkapta kezét és ujjait és ennélfogva több napig tartó gyógyítás alatt volt a kórházban is. Azonban befejeztetvén a vizsgálat ezen ügy­ben, a hol ki lettek hallgatva sorra, Lepsényi Miklós képviselő úr, Deák Ferencz, valamint egy más tanú, valami Siró Vincze, e tekintet­ben, az eljáró bíróság a vádlottakat felmentette és beszüntette a bűnvádi eljárást, nem találván elég okot arra nézve, hogy ezen súlyos testi sértés miatt, a melyet a gép kezelése és olajo­zása közben szenvedett az illető, a gép és nyomda tulajdonosa felelősségre vonassék. Ezen, a büntető eljárást beszüntető határozat ellen az említett Latzkó nevezetű napszámos felebbezést nyújtott be a királyi táblához. A királyi tábla másodfokú ítéletet nem hozott, mert időközben Lepsényi Miklós úr képviselővé lett megválasztva, ennek folytán utasította a törvényszéket, hogy a kiadás után a házhoz forduljon. Ez meg is történt és miután a törvény értelmében bizo­nyos körülmények között mindenesetre a nyomda­tulajdonos is felelősségre vonatható s a jelen esetben csak az szándékoltatik, hogy a felmentő ítélet a királyi tábla által is felttlvizsgáltassék és az ügy érdemileg elbíráltassék, a lefolyt vizsgálat és az első fokú ítélet által az össze­összefüggés ezen ügy és a képviselő személye közt helyre van állítva, a mentelmi bizottság részéről azon javaslattal járulok a t. ház elé, miszerint azon czélból, hogy az ügy másodfokú­lag is elbírálható legyen, Lepsényi Miklós úr mentelmi jogát ezen esetre vonatkozólag fel­függeszteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki a kérdéshez szólani? Ha nem kíván senki, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A kérdés az: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság jelentését, mely odairányúl, hogy Lep­sényi Miklós képviselő úr mentelmi joga ezen esetben felföggesztessék ? (Igen 1 Nem!) Minden kétely kizárása czéljából azon t. képviselő urak, kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A többség elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 126) dr. tízulyovszky Dezső képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: Nyitrán az 1895. évi márczius hóban megejtett képviselő­választásból kifolyólag mintegy tizenhármán fel­jelentést adtak be a nyitrai büntető törvényszék­hez Szulyovszky Dezső képviselőtársunk akkori küídöttségi elnök ellen, mert a polgárok joga és szabadsága ellen visszaéléseket követett volna el. Ez ügyben az előzetes vizsgálat megejtetvén, az illetékes nyitrai törvényszék ezen feljelentést a bűnvádi eljárásra alkalmatlannak találta ég félretételét rendelte el. Ezen megszüntető végzés ellen valamennyien felebbezést nyújtottak be. Ezen felebbezés csak egyik felebbezőre nézve bizonyos Barta Jánost illetőleg a törvényszék

Next

/
Thumbnails
Contents